Rossz hír a románoknak: szenzációs magyar régészeti lelet került elő a Partiumban
Nemzetközi viszonylatban is jelentős régészeti felfedezéssel zárult a bihari földvár részleges feltárása. A legmodernebb georadaros és geomágneses vizsgálatoknak köszönhetően a föld alatt megtalálták Szent László király egykori püspöki székesegyházának maradványait, ezzel egyértelműen bizonyítva, hogy az egykori magyar püspöki székhely nyomaira bukkantak – írja a Maszol.ro. A felfedezés részleteit Emődi Tamás műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök ismertette a nagyváradi Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében tartott szakmai konferencián.
Elmondása szerint a bihari földvár építése nagy valószínűséggel az 1040-es években kezdődött.
Szent László hercegként aktívan használta ezt az erődítményt, amely a hercegség központi védelmi bázisaként szolgált az uralkodása előtti két évtizedben.
Bár a területet az 1960-as évektől kezdve huszonöt éven keresztül kutatták régészek, a hatalmas létesítménynek mindössze mindössze 2,5 százalékát sikerült eddig feltárniuk. A jelentős áttörést az Országos Helyreállítási Program (PNRR) keretében megvalósuló Romániai Szent László-út program hozta meg. A talaj átvizsgálása után a kutatók a földvár mértani középpontjában kezdték meg az ásatásokat, ahol ráakadtak a bihari püspökség első székesegyházának alapjaira.
A székesegyházat a tatárjárás során elpusztították, de alapjai fennmaradtak.
A felfedezés tudományos szempontból különösen értékes, hiszen a 11. századi magyar püspöki központokról igen kevés információ áll rendelkezésre. Az alapok azért maradhattak meg viszonylag érintetlenül, mert az Árpád-házi király később áthelyezte a püspökség székhelyét a kereskedelmileg fontosabb Váradra. Így a bihari templomot nem építették át a későbbi évszázadokban, hanem a tatár pusztítás után romjaiban hagyták.
A bihari földvár egyébként a négy legnagyobb korai magyar ispánsági vár közé tartozott. Az ásatások során tisztán kirajzolódott a székesegyház alapjainak kontúrja, így már ismert a templom bazilikális alaprajza. Felmenő falak azonban nem maradtak fenn, faragványok pedig egyáltalán nem kerültek elő, ezért a teljes térrekonstrukcióhoz további kutatások szükségesek. Az alaprajzi adatok alapján azonban már most reális lehetőség nyílik arra, hogy a járószinten bemutassák a kora Árpád-kori katedrális alaprajzát.
