Doctor Honoris Causa kitüntető címet adományoz Krasznahorkai Lászlónak a Szegedi Tudományegyetem, döntött az SZTE Szenátusa 2026. április 27-i ülésén. A Nobel-díjas író az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar meghívására 2026 májusában alma materébe érkezik, ahol exkluzív rendezvények vendége és főszereplője lesz.
Az 1954-ben Gyulán született Krasznahorkai László Nobel-díjas író egyik alma matere a szegedi József Attila Tudományegyetem (JATE), ahol 1973 és 1976 között jogi tanulmányokat folytatott. A művészetek iránt érdeklődő joghallgatóként jegyezett első írásműve a JATE Állam- és Jogtudományi Kar diákújságban, az 1973-ban alapított IMPULZUS 2. számában jelent meg „Tarkovszkij ’Andrej Rubljov’-ja” címmel. A „filmajánló” valójában Krasznahorkai László későbbi életművének esszenciája – fogalmazott az író monográfusa, Szabó Gábor irodalomtörténész, az SZTE BTK egyetemi docense is.
Krasznahorkai László első novellája 1977-ben a Mozgó Világban „Tebenned hittem” címmel jelent meg. 1977 és 1982 között a Gondolat Kiadónál dolgozott. Az ELTE magyar-népművelő szakján 1983-ban diplomázott.
Valódi világjáró: az Amerikai Egyesült Államoktól kezdve Kínán át Japánig számos helyen élt és több jelentős alkotóval – például Allen Ginsberggel is – kapcsolatba került. Első jelentős műve, az 1985-ben megjelent „Sátántangó” számtalan nyelven megjelent. E mű alapján forgatta a világhírű rendezővel, Tarr Bélával első közös filmjét. Együtt dolgoztak Tarr 2011-es utolsó, „A torinói ló” című filmjéig. A több műfajban is alkotó Krasznahorkai László legutóbbi, 2025-ben megjelent regényének címe: „A magyar nemzet biztonsága – Vadászat pillangóra”.
Számtalan díj birtokosa Krasznahorkai László. Elnyerte például 1993-ban Németországban az év legjobb könyvének járó Bestenliste-Preist, 2004-ben a Kossuth-díjat, 2014-ben az America Award in Literature életműdíjat, 2025-ben az irodalmi Nobel-díjat „lebilincselő és látnoki erejű életművéért, amely az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”. 2026 márciusában megkapta a francia „L’Ordre des Arts et des Letters”, vagyis a „Művészetek és Irodalom Érdemrendje” kitüntetés legmagasabb, commandeur fokozatát.
Krasznahorkai László szoros kapcsolatban maradt szegedi alma materével. Az SZTE BTK és az SZTE Móra Ferenc Szakkollégium szervezésében beszélgetések, kerekasztalok és könyvbemutatók résztvevője volt. Például az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár hangtárában, a Móra Kollégium irodalomtörténeti értékű találkozói között meghallgatható egy 1985-ös előadás a Sátántangó című regényéről, illetve egy 1996-os találkozó is. Az életművét kutató egyik legjelentősebb hazai irodalomtudományi műhely működik az SZTE bölcsész karán. Az SZTE részt vesz a világirodalmi jelentőségű alkotó munkásságának a megismertetésében és az olvasás népszerűsítésében.
A Szegedi Tudományegyetem Szenátusa legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy Krasznahorkai Lászlónak Doctor Honoris Causa kitüntető címet adományoz. Az alma mater – az SZTE BTK szervezésében – 2026 májusában négy rendezvénnyel tiszteleg a Nobel-díjas író előtt, az egyik – nem mindennapi – eseményen maga az író is közreműködik. Az SZTE polgárai büszkén ünneplik közösségük tagját, a jeles alkotót, Krasznahorkai Lászlót.
A Krasznahorkai László tiszteletére és részvételével szervezett májusi programsorozat részletei itt érhetőek el: https://arts.u-szeged.hu/krasznahorkai-laszlo
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM
Az SZTE elődintézményét Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király 1581. május 12-én alapította Kolozsvárott. A „Magyarország második tudományegyetemeként” újjászülető universitast az I. világháború végén a román hatóságok száműzték, 1921-ben Szegeden talált otthonra. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter támogatásával lett „Tisza-parti Göttinga” a Szegedi Tudományegyetem. Itt végezte a biológiai égés folyamatával kapcsolatos, különösen a C-vitamin és a fumársav katalízis szerepét tisztázó, Nobel-díjjal elismert kutatásait Szent-Györgyi Albert. Itt tanult és lett biológussá, a biokémia doktorává Karikó Katalin, a COVID-19-pandémia megfékezésében kulcsszerepű modern vakcina fejlesztését, az mRNS-alapú orvosi technológiát felfedezéseivel megalapozó, 2020 óta több mint száz elismeréssel jutalmazott tudós, az SZTE professzora, aki – amerikai kutatótársával, Drew Weissmannal együtt – megkapta a 2023-as élettani és orvosi Nobel-díjat.
A Szegedi Tudományegyetem több mint 10 ezer munkavállalójával – ezen belül több mint 2500 oktatójával és kutatójával – mintegy 25 ezer hallgatójával Magyarország egyik legnépszerűbb, nemzetközileg is magasan jegyzett felsőoktatási intézménye.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium által szervezett, Az Év Egyeteme 2025 Díjátadó Gálán a leginnovatívabb egyetemnek, a 2026-os ünnepségen „az Év Karitatív Egyetemének” járó díjat nyerte el az SZTE. Az intézmény Magyarországon egyedüliként rendelkezik Accreditation Council for Entrepreneurial and Engaged Universities (ACEEU) „Vállalkozó Egyetem” (Entrepreneurial University) akkreditációval, amelyet vállalkozói szellemisége és innovatív hozzáállása elismeréseként érdemelt ki 2025-ben; valamint ACEEU „Elkötelezett Egyetem” (Engaged University) minősítéssel, amelyet társadalmi szerepvállalásáért, szűkebb és tágabb környezete iránti elkötelezettségéért ítéltek oda neki 2024-ben. Így az SZTE a világ kevés duális akkreditációt szerzett intézményeinek egyike.
A Szegedi Tudományegyetem továbbra is a legjobb magyar egyetem a ShanghaiRanking Consultancy nagy elismertséget élvező ARWU (Academic Ranking of World Universities) egyetemi kiválósági listáján, a 2025-ös világrangsorban a 401-500. helyen szerepel. Az intézmény a Quacquarelli Symonds (QS) 2025-ben nyilvánosságra hozott felsőoktatási intézményeket rangsoroló listája szerint Magyarország egyik legjobb egyeteme, a világrangsorban az 597. helyen áll. A Times Higher Education felsőoktatási intézmények környezeti, gazdasági, társadalmi hatását és felelősségvállalását vizsgáló Impact Rankings rangsorában Magyarországon megosztott első helyen, világviszonylatban a legjobb 400 egyetem között szerepel. A QS fenntarthatósági (sustainability) rangsorában, amely környezeti, társadalmi és irányítási szempontok szerint méri a világ intézményeit, az SZTE Európában a 161., a világon a 338. helyet foglalja el. A Szegedi Tudományegyetem ezen felül 2024-ben elnyerte a QS fenntarthatóság mellett elkötelezett egyetemeknek járó díját is (Commitment to Sustainability Recognition Award). A szegedi egyetem a hazai felsőoktatási intézmények közül elsőként szerepelt a UI GreenMetric World University Rankings toplistáján, a világrangsorban jelenleg a kiemelkedő 41., európai viszonylatban a 19. helyet foglalja el.
Az SZTE hallgatói 13 képzési területen tanulhatnak – egyes szakterületeken angol, német, francia és más idegen nyelveken is. Az egyetemen már csaknem 5000 külföldi diák tanulhat több mint 80 nemzetközi diplomás képzésben. Az intézmény kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenysége nemzetközi szinten is elismert. Az SZTE stratégiai kapcsolatot épített ki a K+F+I terület ipari szereplőivel, és a világ legmodernebb lézerközpontjával, az ELI ALPS-szal. Az SZTE klinikai hálózata nemzetközi rangú orvosképzéssel, kutatási eredményeivel és színvonalas egészségügyi ellátással szolgálja az országhatárokon átnyúló régió lakosságát. Magyarország egyik kiemelt oktatási, egészségügyi, tudományos, és innovációs műhelye az intézmény, pezsgő kulturális életével együtt a dél-alföldi régió és az ország egyik vezető kulturális, gazdasági és szellemi központja.
