Munka vagy nyaralás? A WHC elemzése szerint az Y és Z generáció már nem akar választani

Fotó. Miskolc

A munka és a magánélet hagyományos határainak elmosódásával egyre komolyabban kell számolni a „workation” – azaz a munkával egybekötött utazás – jelenségével, mely mára egyértelműen beazonosítható igénnyé vált, főleg a fiatalabb generáció körében. A WHC Csoport elemzése szerint a trend nem csak itthon megállíthatatlan: globális szinten Budapest a harmadik legvonzóbb célpont, mint távmunkára ideális lokáció.

A pandémia hatására globálisan és hazánkban is katalizátorszerűen terjedő távmunka mára a szolgáltató és tudásalapú szektorok alapértelmezett részévé vált: a WHC Csoport adatai^[1] szerint a magyar munkavállalók 19 százaléka élhet a rugalmas munkarend lehetőségével, miközben 48 százalékuk számára a távmunka már a munkahelyi elégedettség közvetlen forrása. Ennek a folyamatnak az egyik leglátványosabb eredménye a workation (a work és vacation szavak összevonása) térnyerése, amely a munkavégzés és az utazási élmény ötvözését jelenti, lehetővé téve a feladatok ellátását egy nyaralási helyszínről vagy inspiráló, idegen környezetből. A workationt és a hibrid modellek dominanciáját elsősorban az Y és Z generáció képviselői hajtják, akik számára a helyfüggetlen munkavégzés nem csupán technikai adottság, hanem tudatos életmódbeli döntés. Ebben az új megközelítésben az élménykeresés és az önmegvalósítás a stabil jövedelemmel azonos súlyú prioritássá vált, alapjaiban írva át a modern munkavállalói értékrendet.

A produktivitást és mentális feltöltődést egyszerre támogató környezet iránti igény hazánkban egyszerre alakítja át a munkaerőpiacot és a turizmust: míg az országon belül a Balaton-felvidék vagy a Mátra tekinthető a legnépszerűbb „munkavégzési” célpontoknak, nemzetközi szinten Budapest a világ 3. legjobb workation helyszínévé vált.^[2] A főváros előkelő rangsorolását a fejlett digitális infrastruktúra és a professzionális coworking hálózat alapozza meg, amelyre a szállásadók is rugalmasan reagálnak. A jelenség új távlatokat nyit a turisztikai szektor számára, hiszen a hosszabb tartózkodást ösztönző ajánlatok a holtszezonban is jelentős gazdaságélénkítő hatással bírhatnak.

„A hibrid munkavégzés mára meghatározó modellé vált az Európai Unió országaiban. A workation alkalmazása nem csupán a kiégés kockázatát csökkenti, hanem közvetlenül serkenti a kreativitást és a hosszú távú elköteleződést. A vállalatoknak a tiltás helyett mindenképpen tudatos, az adatbiztonságot és a fenntartható teljesítményt szem előtt tartó szabályozással kell reagálniuk, hiszen a rugalmasság ma már a hatékony megtartási stratégia alapköve” – hangsúlyozta Horváth Ágnes, a WHC Heads (szellemi munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés) üzletágvezetője.

Mindemellett a WHC elemzése rávilágít arra, hogy a workation nem egy múló divathullám, hanem a jövő munkakultúrájának szerves és fenntartható eleme. A piaci versenyképesség kulcsa már nem a rugalmasság engedélyezése, hanem annak a szervezetbe való tudatos beépítése. Azok a vállalatok, amelyek képesek az üzleti hatékonyságot és a munkavállalói jóllétet ilyen módon szinkronba hozni, jelentős előnyre tesznek szert a tehetségekért folytatott küzdelemben, miközben modern, jövőálló működési modellt teremtenek.