Akik Európán kívülre tervezik a nyaralást, azoknak a foglalás előtt mindenképp érdemes felkeresni a Külügyminisztérium oldalát, ugyanis a háborús események következtében jelentősen bővült a vörös listás országok száma. Ráadásul számos, a magyarok által kedvelt üdülőhely is bekerült a biztonsági kockázatokat rejtő országok közé. Fontos tudni, hogy amennyiben a célországban a piros besorolást háborús helyzet vagy fegyveres konfliktus indokolja, ebben az esetben a biztosítók többsége mentesül a térítési kötelezettség alól, azaz egy figyelmetlenül kiválasztott úti cél esetén nagyon pórul járhatunkű.
Az utóbbi hónapokban jelentősen megnőtt azon országok száma, amelyek a legmagasabb vörös besorolás alá esnek:
Egyesült Arab Emírségek (2026. 03. 01.)
Izrael (2026. 02. 28.)
Bahrein (2026. 03. 01.)
Katar (2026. 03. 01.)
Kuvait (2026. 03. 01.)
Libanon (2026. 03. 01.)
Palesztina (2026. 03. 01.)
Venezuela (2026. 01. 03.)
Szaúd-Arábia: az ország keleti határától számított kb. 300 km-es körzete (2026. 03. 02.)*
Kamerun egyes területei (2026. 01. 28.)*
Benin egyes területei (2026. 01. 27.)*
A *-al jelölt országok egyéb területei kiemelt biztonsági kockázatot rejtenek, azaz II- es (narancssárga) vagy fokozott óvatossággal látogathatók, azaz III-as (sárga) biztonsági kategóriában szerepelnek. Azon országok és térségek, melyek ezen a listán nem szerepelnek II-es (narancssárga), III-as (sárga) vagy IV-es (zöld) biztonsági kategóriában vannak.
I-es, piros besorolás: Külgazdasági és Külügyminisztérium legszigorúbb biztonsági figyelmeztetése. A kategóriába tartozó országokban, térségekben válsághelyzet, fegyveres összetűzések, háborús cselekmények, zavargások, természeti katasztrófák, betegségek vagy egyéb – a személyi biztonságot közvetlenül veszélyeztető – események tapasztalhatók, s a konzuli védelem biztosítása vagy nagyon komoly akadályokba ütközik, vagy a körülmények teljesen ellehetetlenítik azt.
A piros kategóriába eső országok és térségek részletes listája a Külügyminisztérium oldalán olvasható.
Sokakat meglephet, hogy
már az olyan ismertebb turistacélpontok egyes régiói is veszélyesként vannak megjelölve, mint Japán (a Fukushima atomerőmű környéke), Egyiptom (a Sínai-félsziget északi és középső része, valamint a líbiai és szudáni határ térsége), vagy épp a Fülöp-szigetek (Mindanao szigete és az azt körülvevő szigetvilág).
Fegyveres konfliktusban érvényes-e az utasbiztosítás?
A biztosítók többsége nem vállal kártérítést közvetlen hadi cselekményekből adódó károkra, ennek ellenére nem teljesen kilátástalan a helyzet – ismertette a Közel-Keleten zajló háborús események kapcsán Németh Péter, a CLB kommunikációs igazgatója. Jó tudni azonban egy fontos, meghatározó körülményről: amennyiben az utazás megkezdésekor a Külügyminisztérium listáján még nem volt piros az úti cél, és a konfliktus utólag, vagyis a kint tartózkodás idején eszkalálódik, akkor a biztosítás legalább az esetleges sürgősségi egészségügyi ellátás költségét megtérítheti – magyarázza. A járattörléssel, az ott tartózkodás kényszerű meghosszabbításával és a hazautazással járó pluszköltségek megtérítését az aktuális feltételek megléte vagy esetleges totális hiánya alapján mérlegelik a biztosítók. Vagyis a helyzet egyáltalán nem fekete vagy fehér.
Mindenesetre, ha a célország „nem javasolt” kategóriában van, a szerződés megkötése előtt mindenképpen tájékozódni kell az apró betűs részről, vagy akár speciális, háborús kockázatot is fedező utasbiztosítást kötni.
