Vajon mi visz rá valakit, aki szemmel láthatóan nem a tipikus 2 kg krumpliért a fideszre szavazó osztályba tartozik, hogy sületlen propagandát hordjon össze? Vajon a pénznek lenne ilyen hatása? Vagy a pozíciónak, amelybe valódi versenyhelyzetben soha nem kerülne, csak egy végletekig kontraszelektált országban?
Na de hagyjuk is a fidesz ügynökeinek mélylélektani analízisét, nézzük a miskolci Búza teret.
Meglehet, az univerzum legelhanyagoltabb, legmocskosabb piaca, akinek ez tetszik,
az még vagy soha életében nem járt tipikus európai piacon, vagy szándékosan hazudik.
https://visitmadeira.com/en/what-to-do/culture-passionates/heritage/monuments-and-architecture/mercado-dos-lavradores/
Itt egy tucatnyi is akad, mindegyik toronymagasan van a Búza téri felett.
Kezdjük a valóság bemutatását azzal, hogy a piac nem is Miskolcé, hanem egy nem is Miskolcon tanyázó illetőé. Akinek nyilván nem szívügye, hanem pénzszerzési eszköz, különben nem nézne úgy ki, mint egy lepratelep.
A csarnokban a helyek zöme kiadatlan, a maradék meg egy kirakodóvásár, a közlekedőkre települnek ki mindenféle tákolmányokkal. A volt LKM-ben fusizott szirszarok is igényesebbek voltak. Valaki eltervezte a kandelábereket, lehetett volna függeszteni a világítótesteket, azonban ezek az oszlopok pont az út közepén akadályozzák a közlekedést, lépten-nyomon elakad a vásárló.
Az üvegeket utoljára évtizedekkel ezelőtt pucolhatták, felnézve elfogja az embert az undor.
A kinti részen az emberek nyakába csorog az eső, ami meg nem, az a lábára, meert természetesen amolyan miskolci módra nincs levezetve a csatornázás a föld alá. Az élelmes árusok különféle nejlonzsákokat, flakonokat húznak a csatornák kiömlő nyíéására, de a tócsák akkor is kellemetlen élményben, lábfürdőben részesítik a nyári szandálos vásárlókat.
Az őstermelői piacot komótosan, szívósan, lépésről lépésre megfojtották, mert a másik piac viszonteladói picsogtak, panaszkodtak. Azok, akik nem is maguk árulják a nem is saját árujukat. A jó ég tudja, honnan szerzik be, milyen minőségű, van-e vegyszerezve, stb.
A – lassacskán sajnos már csak volt – őstermelőin sok személyes ismerősöm van, akik a covid alatt nem is trudtak árulni, de elmentem a „telephelyükre”, és láttam pl. hogy búzát, kukoricát szórnak ki a kapirgálós tyúknak. Hogy a viszonteladók csontig agyonfarigcsált csirkefarhátja milyen ketrecekben senyvedő tápon tartott jószágokból származik, azt legfeljebb sejthetem.
A tér többi része leginkább egy katasztrófa sújtotta területre melékeztet, minden tiszteletem a sofőröké, csoda, hogy nincsenek naponta gázolások, „a gyalogosok dögöljenek meg” jelszóval járdák, kijelölt átkelők helyett összevissza kóricáló emberek folyamatosan nagy veszélynek vannak kitéve. A buszvárók a legigénytelenebb szintet is alulmúlják. A kijelző olvashatatlan. Na de kit érdekel, ahol Veresek meg Tocák vezethetik a várost, ott ez a természetes.
A nap
