Fotó. A pillanat mikor egy Playboy lány is felbukkan a helyi trash miskolciak között
Latin, szlovák, cseh, német, magyar, zsidó és cigány beszéd hallható
Fotó. A pillanat mikor egy Playboy lány is felbukkan a helyi trash magyarok között
Forrás: Mit Miskolc adhatott
A Búza tér mindig is a város életének központja volt. Már a 19. század közepén a cseh írónő, Božena Němcová megjegyezte: „A vásártéren áthaladva latin, szlovák, cseh, német, magyar, zsidó és cigány beszéd hallható, a vendéglőben víg zeneszó szól, a fiatalság csárdást jár.”
Forrás: Fortepan / Nagy József
A tér neve a búzapiacra utal, de állatvásárokat és lacikonyhákat is tartottak itt, amelyek olcsó, meleg étellel szolgálták az alsóbb néprétegeket.
A lacikonyha szó eredete a 15. századra vezethető vissza, de valószínűbb, hogy a vidéki hagyományokból alakult ki: László napjától kezdve a főzés gyakran a szabad ég alatt zajlott. A vásár mellett a századfordulón egyre több kisipari árus is megjelent: gubások, magyarszűcsök, csizmadiák, mézeskalácsosok portékái, valamint a híres miskolci fehér cipó és perec.
Sátras mozi és kulturális kuriózumok
A Búza tér volt Miskolc első olyan helyszíne is, ahol mozgóképet vetítettek. A 1900-as évek elején a városiak hatalmas ponyvasátrakhoz zarándokoltak, hogy lássák a „Bioscop” csodáit: mozogtak a képek, indiánok és cow-boyok lepték el a vásári sátrat, sőt egy oroszlán is felbukkant a vetítésen! Bár a sátras mozi hamar eltűnt, a tér így is maradandó nyomot hagyott a város kultúrtörténetében.
Forrás: Fortepan / Liszkay Ferenc
A város legszebb vásárcsarnoka
Az idő előrehaladtával a rendezetlen piactér már nem felelt meg a város igényeinek. 1926-ban nyitotta meg kapuit a modern vásárcsarnok, Münnich Aladár és Wellisch Andor tervei alapján. A háromhajós épületben 139 üzlethelyiség, az alagsorban pedig a vidékről érkező árusok helyei kaptak helyet. A korabeli beszámolók szerint a tér „teljesen átalakult, eltűnt a rendellenesség és a szenny, s helyüket felváltotta a városias rendszer, tisztaság és csinosság.”
Forrás: Fortepan / UVATERV
Háború, újjáépítés és a modern kor
A második világháború bombázásai súlyos károkat okoztak, az újjáépítés csak az 1950-es évek végén kezdődött. A hatvanas évektől a buszpályaudvar megjelenése új lüktetést hozott a tér életébe. A piactér modernizálása a 2000-es években folytatódott: a Vásárcsarnok 2008-ban nyerte el mai, régiúj formáját, több mint 3 milliárd forintból.
6 Responses
Dobrev Klárában oriásit csalódtam. küzd Orbán ellen, de a dk azert a biztos kormányválasztasnál sokkal fontosabb
Vajon mi visz rá valakit, aki szemmel láthatóan nem a tipikus 2 kg krumpliért a fideszre szavazó osztályba tartozik, hogy sületlen propagandát hordjon össze? Vajon a pénznek lenne ilyen hatása? Vagy a pozíciónak, amelybe valódi versenyhelyzetben soha nem kerülne, csak egy végletekig kontraszelektált országban?
Na de hagyjuk is a fidesz ügynökeinek mélylélektani analízisét, nézzük a miskolci Búza teret.
Meglehet, az univerzum legelhanyagoltabb, legmocskosabb piaca, akinek ez tetszik,
az még vagy soha életében nem járt tipikus európai piacon, vagy szándékosan hazudik.
https://visitmadeira.com/en/what-to-do/culture-passionates/heritage/monuments-and-architecture/mercado-dos-lavradores/
Itt egy tucatnyi is akad, mindegyik toronymagasan van a Búza téri felett.
https://barcelonahacks.com/best-markets-in-barcelona/
Kezdjük a valóság bemutatását azzal, hogy a piac nem is Miskolcé, hanem egy nem is Miskolcon tanyázó illetőé. Akinek nyilván nem szívügye, hanem pénzszerzési eszköz, különben nem nézne úgy ki, mint egy lepratelep.
A csarnokban a helyek zöme kiadatlan, a maradék meg egy kirakodóvásár, a közlekedőkre települnek ki mindenféle tákolmányokkal. A volt LKM-ben fusizott szirszarok is igényesebbek voltak. Valaki eltervezte a kandelábereket, lehetett volna függeszteni a világítótesteket, azonban ezek az oszlopok pont az út közepén akadályozzák a közlekedést, lépten-nyomon elakad a vásárló.
Az üvegeket utoljára évtizedekkel ezelőtt pucolhatták, felnézve elfogja az embert az undor.
A kinti részen az emberek nyakába csorog az eső, ami meg nem, az a lábára, meert természetesen amolyan miskolci módra nincs levezetve a csatornázás a föld alá. Az élelmes árusok különféle nejlonzsákokat, flakonokat húznak a csatornák kiömlő nyíéására, de a tócsák akkor is kellemetlen élményben, lábfürdőben részesítik a nyári szandálos vásárlókat.
Az őstermelői piacot komótosan, szívósan, lépésről lépésre megfojtották, mert a másik piac viszonteladói picsogtak, panaszkodtak. Azok, akik nem is maguk árulják a nem is saját árujukat. A jó ég tudja, honnan szerzik be, milyen minőségű, van-e vegyszerezve, stb.
A – lassacskán sajnos már csak volt – őstermelőin sok személyes ismerősöm van, akik a covid alatt nem is trudtak árulni, de elmentem a „telephelyükre”, és láttam pl. hogy búzát, kukoricát szórnak ki a kapirgálós tyúknak. Hogy a viszonteladók csontig agyonfarigcsált csirkefarhátja milyen ketrecekben senyvedő tápon tartott jószágokból származik, azt legfeljebb sejthetem.
A tér többi része leginkább egy katasztrófa sújtotta területre melékeztet, minden tiszteletem a sofőröké, csoda, hogy nincsenek naponta gázolások, „a gyalogosok dögöljenek meg” jelszóval járdák, kijelölt átkelők helyett összevissza kóricáló emberek folyamatosan nagy veszélynek vannak kitéve. A buszvárók a legigénytelenebb szintet is alulmúlják. A kijelző olvashatatlan. Na de kit érdekel, ahol Veresek meg Tocák vezethetik a várost, ott ez a természetes.
Ennek nem szólt senki, hogy a Fonoda utca nem a Búza téren van?
https://www.facebook.com/photo/?fbid=1524025493060112&set=a.394740229321983
Ez valami fizetett ügynöke felcsútnak?
Búza tér-Búza tér csak nem mindegy, hogy Nyíregyháza, vagy Miskolc. A fényképen a nyíregyházi látható. Az egyébként sokkal színesebb, és olcsóbb.