Az USA és Izrael iráni háborúja – közös támadás, eltérő célok

Donald Trump számára – vélik a szakértők – elégséges lenne a jelenlegi vezetés távozása, ám a tábornokok nem ígérhetik meg neki, hogy csupán légicsapásokkal ez elérhető lenne. „Könnyen lehet, hogy az Irán elleni támadások csak megerősítik a jelenlegi rezsimet, mert a perzsa államban is működhet az ostromlott vár szindróma” – vélik a szakértők.

A háborúban az USA és Izrael – csakúgy, mint a legutóbbi Irán ellen közös fellépés idején – koordinálja a csapásokat, a nagy mélységben lévő atomlétesítményekben például csak az amerikaiak által használt bombák és rakéták képesek kárt tenni.

Az elemzők azt hangsúlyozzák, Izrael a tavalyi tizenkét napos háború után hamar megértette, hogy belátható időn belül újabb támadásokra lesz szükség, mert Teherán megkezdte az elpusztított objektumok újjáépítését és a megsemmisült eszközök pótlását, így nem sikerült véglegesen elhárítani az iráni fenyegetést. Izrael célja, hogy azelőtt lépjen, hogy az országot veszélyeztető fenyegetések valóban komollyá válnak.

Izraeli hírszerzési források szerint Irán az utóbbi néhány hónapban prioritásként kezelte ballisztikus rakétaképességeinek újjáépítését, már csak azért is, mert a júniusi háború meggyőzte Teheránt arról, hogy Izrael sebezhető a rakétákkal. Ennek következtében a rezsim felgyorsította a ballisztikus rakéták gyártását. Irán jelenleg állítólag mintegy kétezer ballisztikus rakétával rendelkezik, és a jelenlegi gyártási ütem havi száz darab körülire becsülhető. Irán emellett mobil indítóállásokat is gyárt.

Az amerikai és az izraeli hadsereg helyi idő szerint szombat délután indított támadást iráni célpontok ellen. Donald Trump videoüzenetében megadásra szólította fel a teheráni rezsimet. Az amerikai elnökhöz hasonlóan Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is a Forradalmi Gárda atomprogramjának veszélyességéről beszélt, Netanjahu szerint az egész emberiséget fenyegetnék az iráni atomfegyverek.