Tavaly a kormány által eredetileg várt 3,4 helyett csak 0,3 százalékkal tudott nőni a magyar gazdaság. A csalódást keltő adatot a nemzetgazdasági miniszter külső tényezőkkel magyarázta (elhúzódó háború, negatív külső gazdasági környezet, gyenge uniós versenyképesség és gyenge külső kereslet). Külön kiemelte, hogy Magyarország kis nyitott gazdaságként nem tud érdemben nőni a külső kereslet beindulása nélkül, vagy hogy a magyar gazdaság erősen integrált a német gazdaságba, aminek szenvedése a hazai gazdasági teljesítményt is visszahúzza. Nagy Márton szerint az is ártott a magyar gazdaságnak, hogy „a jármű- és az akkumulátoripar az elektromos átállás, továbbá a német és kínai gyártók versenye miatt átmenetileg hullámvasútra került”.

Ezek az érvek ugyan jól hangzanak, csakhogy ha megnézzük, hogy a nemzetgazdasági miniszter által emlegetett jellemzők alapján a magyar gazdasághoz nagyon hasonlító szlovák és cseh gazdaság milyen évet zárt tavaly, akkor azt láthatjuk, hogy Csehországban 2,5, Szlovákiában pedig 0,8 százalékos gazdasági növekedés volt. Ha nemcsak a tavalyit, hanem az előző három évet együttesen nézzük, akkor

a 0 százalékos átlagos magyar GDP-növekedés mellett 1,2 százalékos cseh és 1,6 százalékos szlovák GDP-növekedés látszik.