Bár a műanyag kérdése elsőre környezetvédelmi témának tűnik, egy friss nemzetközi tanulmány rámutat: a fosszilis energiahordozókra épülő műanyaggyártás és az orosz–ukrán háború finanszírozása között szoros kapcsolat húzódik. A műanyagpolitika ezért nem csupán klíma- vagy hulladékgazdálkodási kérdés, hanem a biztonságpolitikát is érinti – hangsúlyozza a Humusz Szövetség szakmai anyaga.
Egy üres műanyag palack vagy csomagolás mögött több rejlik, mint gondolnánk: a világon előállított műanyagok mintegy 98 %-a kőolajból és földgázból készül, tehát a műanyagipar közvetlenül épít a fosszilis energiahordozók kitermelésére és felhasználására. Ez a láncolat összekapcsolja a műanyagtermelést a klímaválsággal, az energiafüggőséggel és akár a geopolitikai feszültségekkel is – hívja fel a figyelmet a Humusz Szövetség cikke.
Így támogatja egy műanyagpalack az orosz agressziót
Oroszország költségvetésének jelentős része (a GDP körülbelül 40 %-a) fosszilis energiahordozók exportjából származik, amelyekből az olaj- és földgázbevételek fedezik az ország katonai kiadásainak nagy részét. Amikor európai országok orosz olajat és gázt használnak – akár energiafogyasztásra, akár műanyaggyártási alapanyagként –, közvetve hozzájárulnak az orosz állami bevételekhez, ezzel is támogatva a háborús költségeket – írják a How Russian fuel feeds the world of plastic: a study of the correlation between fossil fuels and plastic című tanulmányra hivatkozva.
Ezek az összefüggések ritkán jelennek meg a közbeszédben vagy a döntéshozatali folyamatokban, pedig a kutatás szerint a fosszilis energiahordozók használatának csökkentése közvetlenül érinti a műanyagipar alapját is.
A műanyag életciklusa – környezeti és egészségügyi hatások
Nemcsak az alapanyag előállítása okoz problémát. A műanyag termelése, használata és életciklusa során jelentős mennyiségű üvegházhatású gáz keletkezik, amely hozzájárul a klímaváltozáshoz. A hulladék pedig nem tűnik el: óceáni szigeteket hoz létre, a folyókban és a talajban marad, miközben a mikroműanyagok és a bennük lévő veszélyes vegyi anyagok komoly egészségügyi kockázatot jelentenek.
Megoldások: energiafüggőség és műanyagtermelés csökkentése
A tanulmány szerint a fosszilis energiahordozóktól való függés és az egyszer használatos műanyagok tömeges gyártása nem kezelhető külön intézkedésekkel. Ehelyett rendszerszintű, összehangolt politikai döntésekre van szükség – nemzeti, európai és globális szinten egyaránt.
- Az orosz fosszilis energiahordozók elutasítása
Az orosz olaj- és gázimport csökkentése nemcsak energiafüggetlenséget hozhat, hanem közvetlenül hat a műanyaggyártási láncra is. Minél kevesebb fosszilis alapanyag áramlik az EU-ba, annál kisebb az a pénzügyi mozgástér, amely az agresszor államot támogatja.
- Az egyszer használatos műanyagok visszaszorítása
A tanulmány hangsúlyozza, hogy az egyszer használatos műanyagok csökkentése kulcsfontosságú. Bár az EU egyszer használatos műanyagokról szóló irányelve (SUP) fontos lépés, további termékkörök kivezetése és a megelőzés erősítése szükséges a valódi hatás érdekében.
- Zero waste és újrahasználható rendszerek
Újrahasználható csomagolások, betétdíjas rendszerek, valamint újratöltési és visszaváltási modellek kialakítása nemcsak a hulladék mennyiségét csökkenti, hanem a fosszilis alapanyagok iránti keresletet is mérsékli.
- Globális Műanyagegyezmény
Egy új, ambiciózus Globális Műanyagegyezmény célja az lenne, hogy a műanyagválságot a teljes életciklus mentén kezelje – az alapanyag-kitermeléstől a gyártáson át a hulladékká válásig. Az EU aktív szerepvállalása nélkül azonban ez csak részleges eredményeket hozhat.
A fosszilis energiahordozókra épülő műanyaggyártás nem csupán környezetvédelmi kérdés: energia-, klíma- és biztonságpolitikai dimenziókat is érint. Az európai döntéshozóknak lehetőségük van olyan lépések meghozatalára, amelyek egyszerre csökkentik a környezeti terhelést, növelik az energiabiztonságot és csökkentik a háborús agresszor közvetlen finanszírozását. A műanyagpolitika így valóban biztonságpolitikává válhat – minden egyes elkerült egyszer használatos termék egy lépés a klímavédelem, az energiafüggetlenség és a béke felé.
35 Responses
Kohut Katalin: Ipari rombolás és elhagyott technológia
*Az elektromos autók, mobilok, számítógépek csillogó ígéretei mögött gyakran elfogy a Föld türelme. A lítium és más ritka fémek készlete véges, a bányászat súlyos terhet ró a természetre és az emberekre.
A gyárak nem a tartósságot választják: a készülékek gyorsan elavulnak, a hulladék nő, a profit nő, a családok pénztárcája fogy. A Fülöp-szigetek példája riasztó: a fák kivágása, a klíma felborulása, az alapanyagok eltűnése a közösség pusztulásához vezetett.
A rövidtávú nyereség következményeit a természet és a jövő fizeti meg. Ideje lenne, hogy a felelősség, a fenntarthatóság és az előrelátás legyen a valódi iránytű.
A technológia csillogó ígérete mögött gyakran eltűnik a föld, a fa, a víz és az idő. Az elektromos autók, a mobilok, a számítógépek mind azt sugallják, hogy a jövő kényelmes és tiszta lesz, de a valóság más: az akkumulátorokhoz szükséges lítium és más ritka fémek készlete véges, és a bányászat súlyos környezeti és emberi terhekkel jár.
A gyárak nem a tartósságot, hanem a gyors profithoz való igazodást választják. A mosógép, a mobil, az autó – mind csak rövid ideig szolgál, aztán hulladékká válik, a természetre és a családok pénztárcájára nehezedve. Az egyszerű megoldás látszik: vegyél újat, és a vállalat nyer. De a Fülöp-szigetek példája riasztó tanulság: amikor minden fát kivágnak, a hajóépítéshez, a közösség életéhez szükséges alapanyagok eltűnnek, a klíma felborul, a civilizáció megroppan.
Az emberi mohóság rövidtávú nyereséget hajszol, de a természet, a közösség és a jövő fizeti az árát. Talán ideje lenne, hogy ezekért a döntésekért ne csak a piac, hanem a felelősség is súlyozzon: a tartósság, a fenntarthatóság és az előrelátás legyen az iránytű.
*
2026. február 3.
Kati néni, ne tessék tengervízben fürödni. Tele van lítiummal.
A tengervízben található lítium mennyisége szinte korlátlan a jelenlegi igényekhez képest, és a szárazföldi lelőhelyek (pl. Chile, Bolívia) korlátai miatt kutatják.
„Lítiumot használnak minden hordozható elektronikai eszköz és kütyü mellett az elektromos autók akkumulátoraiban is
Bányászat
12. Kanada – 15 tonna évente
11. Nigéria – 50 tonna évente
10. Namíbia – 500 tonna évente
9. Bolívia – 540 tonna évente
8. Portugália – 900 tonna évente
7. Zimbabwe – 1200 tonna évente
6. Brazília – 1500 tonna évente
5. Amerikai Egyesült Államok – 5000 tonna évente
4. Argentína – 6200 tonna évente
3. Kína – 14 ezer tonna évente
2. Chile – 26 ezer tonna évente
1. Ausztrália – 55 ezer tonna évente”
Add össze.
És “AMÍG LÓSZAR VAN, VERÉB IS LESZ.”
Amíg gyártás van bontás is lesz
Környezetvédelmi okból
„megújuló lítium”
Köszönöm, nem tudtam, nem voltam tisztában a lítium mennyiségével. De a többi szó szerint igaz,hogy értéktelen minden szinte, amit árulnak, s ha van pár cég,amelyik évtizedekre tervezi a termékeit, nagyon drágán árulja. Meg felháborító az is, hogy két évente processzor, vagy másféle hiba miatt számítógép cserére kényszerítenek az állandó újítások miatt, holott ott volt a megbízható windows 7, vagy ami még előtte volt. Nem beszélve a mobilokról. Rengeteg bevételük van a cégeknek, az informatikai cégeknek, akik nem foglalkoznak egyáltalán a környezetvédelemmel.
A hulladékgyártás gyártási titka:
Két éve vásároltam egy mosógépet a NATO hadianyag beszállító világcégtől (svéd Wallenberg-család, Elektrolux). Aztán szóltam a világbajnok folyékony mosószer gyártó cégnek, hogy kooperáljanak már. Összehozták!
Két év alatt a mosógép „kompozit” dobtengelye kávé zaccként aláhullott. (garancia idő + 12 nap)
Sok-sok zamakot láttam , de ilyet még nem. A gép javíthatatlan,
az új gép (200 ezerFt) olcsóbb, mint a javítás.
„Zamak ötvözet / = „kompozit”/
Zamak egy nem vas (nincs vas) ötvözet. Az ötvözet mintegy kilencven százaléka cinkből áll. Ezen túlmenően számos más komponenst is adtak a Zamak ötvözethez. Ennek legfontosabb elemei az alumínium és a réz. A cucc összetétele az ötvözet eredetileg német nevét is megadta: Ztinta, Aluminium, Magnézium en Kupfer (= vevő).
Zamak tulajdonságai
Olvadáspontja meglehetősen alacsony, emiatt az anyag 120 fokos hőmérséklet felett alkalmatlan. Az alacsony olvadási hőmérséklet nagy előnye, hogy a Zamak könnyen megolvasztható. Ezenkívül a Zamak olvadt állapotban vékony folyadék. Ez lehetővé teszi, hogy jól és finom részletekben öntsék, még a kis falvastagságú termékekben is. A Zamaknak azonban megvannak a hátrányai is. Először is, a cink meglehetősen nem nemesfém. Az ötvözet ezért meglehetősen érzékeny a feszültségkorróziós repedésekre. Egy zamaki rész ugyanolyan zsebkendővé válhat, mint a néhai Sukarno elnök arca volt. Az ötvözet nagyon kicsi légbuborékokat is tartalmaz. Ez hátrány. Éppen ezért Zamakot gyakran át kell dolgozni.”
Az acéldobhoz nem gyártanak acél féltengelyt. Akkor az nem menne tönkre a szegecsek környékén.
Ez azért van, mert Wallenberg cégek, nagyon-nagyon szegények !!! Feltett szándékom az adományok gyűjtése.
„Investor AB, de facto konglomerátum, különböző iparágakban működő vállalatokban tulajdonos szerte a világban. Érdekeltségébe tartozó vállalatok világszerte 800 ezer embert foglalkoztatnak, évi 100 milliárd dollár körüli bevételt ér el. Az Investor csoport olyan óriáscégekben bír meghatározó tulajdonrésszel mint az Electrolux, a Stora Enzo vagy az SKF.
AstraZeneca, a világ egyik vezető gyógyszergyártója, 2015-ös bevétele 24,7 milliárd amerikai dollár volt. /// COVID ///
SEB (Skandinaviska Enskilda Banken), a második legjelentősebb kereskedelmi bank Svédországban, 2015-ös bevétele 44,1 milliárd svéd korona volt.
Ericsson, információs és kommunikációs technológiai rendszereket gyárt, a világ egyik legnagyobb, mobil kommunikációs hálózati berendezéseket gyártó cége, 2015-ös bevétele 246,9 milliárd svéd korona volt.
Electrolux, a világ vezető háztartási gépgyártó vállalata, 2015-ös bevétele 123,5 milliárd svéd korona volt.
Scania teherautógyár, a tehergépkocsigyártás egyik legnyereségesebb vállalata a világon, 2014-es bevétele 92,0 milliárd svéd korona volt.
Stora Enso, a második legnagyobb európai papírgyár, 2015-ös bevétele 10,0 milliárd euró volt.
SKF, golyóscsapágy-gyártó cég, 2015-ös bevétele 76,0 milliárd svéd korona volt.
Atlas Copco, kompresszor-, bányagép- és szerszámgépgyártó cég, 2015-ös bevétele 102,1 milliárd svéd korona volt.”
„Ztinta, Aluminium, Magnézium en Kupfer” – Ugye te sem láttál még életedben sem német szöveget?
Oké! Most meséljünk valamit a női sminkszekrény és gardróbszekrény
a fosszilis energiahordozókra épülő tartalmáról, a fitos orrában bizsú
takonyfogó gyűrűt viselő egyetemist környezetvédelmi szakos honleánynak.
Én ezt aránylag jól megoldottam, egyszer bűnöztem,két éve, mikor a régi 36-os ruhákat levittem a konténerbe, miután több helyet felhívtam, hogy jöjjenek érte, mivel nincs autóm, nem tudom elszállítani. De nem is tartottak a ruhákra igényt, pedig értékesek voltak. Mióta dolgozom, gyűjtöttem a ruhákat, volt hely tárolni őket egészen addig, míg ebbe a panellyukba nem kerültem. Ekkor meg kellett válni a régi gardrób tartalmától, főleg a kabátoktól, elvittem őket kölcsönkért autóval a Máltaiba, még akkor átvették. Ami nagy, bevetetem varrónővel, ami kicsi, ha lehet kitoldatom, csak akkor veszek új ruhát, ha valamiből tönkremegy a régi. Mert színhez színt hordok, így minden nadrágnak,szoknyának megvan a maga kiegészítője.
Kozmetikai szereket csak környezetvédőket használok, de ennek is régi története van, már akkor használtam arcpakolásokat, amikor még ezek a kozmetikai cégek nem voltak, otthoni dolgok készítésével, mint citrommal, kefírrel, tojással, uborkával. Szerintem, ha ezt mindenki betartaná, akkor nem lenne gond a világban, igaz, hogy sokan tönkre mennének.
Én csak bezárt cementgyárakról,meg ügyeskedő kamudoktorokról beszélgetek.Az jó lesz klinkerb@szókám? :):)
azokat a te családod ( Schmidheiny )tette tönkre; Lábatlan-Bélapátfalva-Hejőcsaba. Szobrot neki!
Minden külföldi tulajdonban lévő gyár vígan üzemel, kötelezően használja az alternatív tüzelőanyagokat; Vác-Beremend-Királyegyháza, viszi ki a profitot.
A miskolci setétzűdek cementgyár ellenessége, olyan mint a csupasz p.nán a paróka; intenzív mozgásokat nem bír ki; se a szeretkezést, se a szülést, se a masztit. Szóval nem életszerű.
Hajrá Szeged! Hajrá Debrecen!
Tőlem bármelyikbe mehetsz klinkerb@szó…:):):)
Én produktív termeltem ki az improduktív létedet Dobrevgrádban. Köszönd meg!
Bocsika, de az ukrán háborút nem támogatja a műanyagipar?
Milyen háború? Orbán gazdád szerint „különleges katonai művelet”…Meghazudtolod békemenetes? :):):)
Miért, van már mindkét fél által aláírt ukrán-orosz határ?
Oroszország több országgal határos, mint bármely más ország a világon.
Csak a LNG bányászat, ide-oda átalakítás és szállítás védi
Földet.
Hogy kussolnak már zöldek. 😁😂🤣😀
„Miért, van már mindkét fél által aláírt ukrán-orosz határ?”
Nem az „ENSZ által aláírt”?Mert ezt a baromságot szoktad még idefosni Zozó, a soha nem létező kamuidézetek mellett…:):):)
Magyarország a világszennyezés 0,1%-át adja.
„világszennyezés”..Megint bizonyitottad debilitásod Zozó…
csak addig amíg keverítek a környezetvédelmet a klímavédelemmel.
képzeld el, a hejőcsabai cementgyárat amerikai katonai számítgépek felügyelték. A 20 év(1990-2010 )alatt egyetlen egy kártyát sem kellett cserélni. Csak egyetlen egy dolog ártott nekik; a nagyobb napkitörés; az elektron vihar. Adatátviteli panaszra a jenkik széttárták a kezüket.
Tudjuk taknyos…Ti már mindent előkészítettetek a nyugati beszállítokkal…:):):)
Igen. A szállítási határidők miatt. I.-esről pótolva a II.-esre
amit kimazsoláztak.
A döglött I-es (nem)termelő vonalra az alkáli aktivált agyag technológiát céloztuk meg. (Ózd, Kassa, Diógygyőr + Egyetem közelség)
DE! Jött az 5000 tonna/év szállópor nagyasszonya, a polihisztor. 😁😂🤣 Istennél a kegyelem.
” Az alkáli aktivált anyagok vitathatatlanul egyik legvonzóbb tulajdonsága, hogy kiindulási anyagként az alapanyagok igen széles palettája használható fel , amelyek között sok ipari hulladékanyagként (például: salak, pernye, téglaőrlemény, üveghulladék stb.) szerepel a köztudatban, és némelyikük újrahasznosítása még nem megoldott probléma. Ezen felül az alkáli aktivált anyagok (hasonlóan a klasszikus cementekhez) szobahőmérsékleten kötnek és a kiindulási anyagok, az előállítási paraméterek függvényében egészen extrém fizikai és/vagy kémiai tulajdonságokkal is felruházhatók, így az alkalmazhatóságuk nem feltétlen korlátozódik csak az építőiparra.
Az alkáli aktivált anyagok kutatása az utóbbi három évtizedben kapott nagyobb lendületet, de eredetük ennél sokkal régebbre nyúlik vissza, egészen a Szovjetunióig (1960-as évek), ahol 60 különböző szabadalom is létezett salak-bázison előállított alkáli aktivált anyagokra, a habosított falazóelemektől kezdve egészen a tűzálló panelekig a termékek széles palettáját lefedve.”
Zozó, Zozó…nem a polihisztor nem adott nektek engedélyt kiskutyus, hanem tősgyökeres…Tudod : akinek ki sem látszottál a valagából a kampányban : :):):)
https://www.minap.hu/sites/default/files/styles/lightgallery_legfeljebb_2600x2600_keppont/public/media/image_gallery/image/2025-03/csabai_szureti_nap_190921_vcs_32.jpg.webp?itok=p5rF0rMc
„Istennél a kegyelem.” -Mondta magában a zalkás kommunista amikor feljelentette a hittanos osztálytársait.
Meg a bíró is amikor ezeket a hülyeségeket előadtátok a bíróságon…:):):)
Csak nem téged b@sztak ki a folyamatirányítási csoportból?😁😂🤣😂 Aláírtad a COCOM listát, hogy
a gépeket nem adod oda szovjet radar állomáshoz?
Képzeld, már 1975-ben egy IBM system7-es vitte
a gyár egy meghatározó részét. 1989-től meg egy PDP44-es. Aztán DEC PDP83, 93, VAX, Alpha…
(„Amióta létezik a modern, országokra, tömbökre tagolódó világ, amióta az államok kereskednek egymással, azóta léteznek különféle tiltó-büntető listák. És a legtöbb esetben a hatásuk meglehetően korlátozott – lásd az Oroszország elleni nyugati szankciókat. A „kisátkosban”, az 1949–1990-ig tartó szocializmus időszakában ezen tiltólisták összefoglaló fogalma a CoCom volt, a Coordinating Committee, az amerikai kormány Koordinációs Bizottsága. A hidegháború időszakában, 1949-től a múlt század kilencvenes évei elejéig működött. „)
A HCM az nem a BÉM volt. Mondták már Neked, papírzsepis? Nem olyan egyszerű a cementgyártás.
„Kálmán János a 70-es évek második felében egyetemi oktatóként dolgozott a Budapesti Mûszaki Egyetemen. A szakmában a CEFÜ „feltalálásával” szerzett ismertséget magának, amely eljárás azon alapult, hogy cementgyári fûtõanyaggá minõsítette át a különbözõ hulladékok keverékét. Az eljárást többen vitatták, mert az így elõállított termék kikerült a környezetvédelmi hatóságok látókörébõl, és égetéskor ellenõrizetlenül jutott a természetbe.”
Még valami klinkeres?
” ezekért a döntésekért ne csak a piac, hanem a felelősség is súlyozzon: a tartósság, a fenntarthatóság és az előrelátás legyen az iránytű.” Akkor a Blackrock
lemond a régen megszerzett Ukrajnáról?
Ukrajna a London City&EU jelzáloga.
Nem akarja elveszíteni. Tessék menni a frontra markotányos nőnek.
majd megy a kurva anyád, mert ő az akit küldözgethetsz, egyedül ő
Ha nem utazol a frontra, akkor majd eljön hozzád a front.
Egy kicsit nehezebb lesz a következő 10-20 éved.
Meddig akarsz élni? Légy már megértő. Csak nem lesz élemiszer- víz-, gáz-, benzin-sebész-, gyógyszer- közlekedés-, stb ellátásbiztonságod.
Nagyon fontos, hogy Ukrajna korábbi birtokosainak gazdasági érdeke ne sérüljön. Ukrajna elit, állig felfegyverzett alakulatai ne kerüljenek a Fronton bevetésre. A húsdarálóban elesettek
munkaerejét majd pótolod idehaza.
Mi , a szovjet Déli Hadseregcsoport elsődleges központjában, Budapesten, Mátyásföldön úgy számoltunk el, hogy vittük a számlát, ott rászúrták egy falapból kiálló 120-as szögre, s ezzel megtörtént az elszámolás.
„Egy kicsit nehezebb lesz a következő 10-20 éved.”
Neked az már nem mindegy Zotyesz? Ebben a tempóban ahogy iszol és pusztul az agyad, a 10-20 hónapban sem reménykednék..:):)::)
alkohol vs. zozó agysejtek
akkor
hajrá alkohol!
miért te barom, akkor hozzád nem jön el a front?
vagy te rögtön beállsz közéjük magyarokat gyilkolni, gyerekeket baszni, hogy végre kiéld az aberrációidat? fiser elvtárs? hát így állunk?
tiktkos nedves álmok a harmadik emelet kettes ajtó mögött
Ne aggódj Zotyó…A te gyerekedet nem veszélyezteti a front mert hát ugye…
FlightRadar24:
Mivel mennek? Mit égetnek?
„A múlt heti rekord azért is fontos, mert a nemzetközi légiforgalom világjárvány utáni teljes helyreállását vetíti előre, mely a korábban várt 2025-28 helyett jóval hamarabb következett be. Két nagy rekord már május végén is volt, egyik nap 22000 követett járat volt egyszerre a levegőben, ami abszolút eddigi rekord, illetve 24 óra alatt összesen, minden általuk látott gépet beleszámolva 253 000 repülést regisztrált a rendszerük, amely szintén eddigi csúcs.”
Ezek a repcsik nem félnek , hogy a hejőcsabai cementgyár szállópora lehetelenné
teszi a repkedést.