– A szenátus ellenszavazat nélkül választotta meg, így február 1-től ismét ön lett a Miskolci Egyetem (ME) rektora. Nem is volt más jelölt. Ennyire profi, hogy nem mert más indulni, vagy ennyire „hálátlan”, kevésbé vonzó feladat az ME rektorának lenni?
– Elgondolkodtam én is azon, vajon miért nem volt más jelölt. A pozíció nagy felelősség, a bér természetesen nem rossz, de nem biztos, hogy arányban áll a felelősség és a befektetett munka mennyiségével. Mondhatnám úgy is: a szabadidő fogalma jelentősen újraértelmeződik. Néha úgy érzem magam, mint egy készenléti ügyeletes orvos: teljesen mindegy, milyen nap van, milyen napszak, valahogy mindig rendelkezésre kell állni. Ha más nem, akkor telefonon, vagy azon a három e-mail címen, amit párhuzamosan követek.
De viccen kívül – optimistán – azt remélem, hogy az egyetem közössége a mögöttünk lévő eredmények miatt gondolhatta úgy: érdemes esélyt adni a folytatásra, hogy a megkezdett munkák befejeződhessenek és folytatódhassanak.
boon.hu
