Hollósy nagy interjú a fideszes médiában.

Komoly eredménynek tartja Hollósy András az elmúlt 15 hónapban a miskolci közrendben és a tisztaságban elért eredményeket, bár azt is hozzátette, „Soha nem dőlhetünk hátra.” Az alpolgármester a buszokon és villamosokon a dolgozó jártakisérő (járatseriffek) munkáját is kiemelte, akik több mint 7000 (!) intézkedést hajtottak végre. Rámutatott, a városüzemeltetésben pedig szemléletváltást vittek véghez:  a feladat-alapú munkavégzést – ha történt valami, intézkednek – felváltotta a terület-alapú, amihez új és korszerű technológiát is rendeltek. Hollósy András a portálunknak adott interjúban beszél a DAM jövőjéről, illetve a miskolctapolcai barlangfürdőben és a Diósgyőri Várban még megbúvó komoly gazdasági lehetőségekről is. Kifejti, hogy a jövőben érkező befektetők az egyetemnek és a szakképzési centrumnak köszönhetően milyen minőségű munkaerővel találkoznak. Az országgyűlési képviselőjelölt beszél a szomszédunkban dúló háborúról is. A választás tétjének nevezi: háború vagy béke és fejlődés, mert a béke az alapja mindennek!

– Évek óta aktív résztvevője a miskolci közéletnek: önkormányzati képviselő, alpolgármester, miniszteri biztos. Most mégis az országos politika felé tart, országgyűlési képviselőjelöltként. Miért cserélné le a helyi munkát országosra?
– Mert a miskolciak érdekeit sokkal nagyobb térben, nagyobb támogatással tudnám érvényesíteni. 2024 októbere óta alpolgármesterként azért dolgozom, hogy a miskolciakért vállalt felelősségből a legtöbbet hozzuk ki: hogy mindent megtegyünk értük. Ez annyiban változna, hogy kormányzati támogatással, parlamenti keretek között még több anyagi, szakmai és egyéb lehetőséggel tudnám támogatni szeretett városomat és lakóit. A miniszteri biztosi pozíció is egy kiterjedtebb támogatási lehetőséget ad: heti rendszerességgel egyeztetek Navracsics Tibor miniszter úrral a Bükk Városa Program kapcsán, ami szerteágazó feladat.
– Miskolc mellett beszéljünk a nagy „szerelméről” is: a DVTK-ról. Tavaly december 3-án volt 20 éve, hogy ön a DVTK hangja. Ha országgyűlési képviselő lesz, összeegyeztethető lesz ez a munka a képviselőséggel?
– Abszolút. Ahogy eddig is összeegyeztethető volt alpolgármesterként és önkormányzati képviselőként. A DVTK a mindennapjaim része: ez egy olyan klub, amiért élni és — itt Miskolcon, Diósgyőrben — „halni” is érdemes. Fontos nekem a csapat szereplése akkor is, ha mostanában sajnos nem mindig azt kapják a szurkolók, amit megérdemelnének, de ettől még kitartunk a piros-fehér csapat mellett. Ha parlamenti képviselő leszek, a továbbiakban is szeretném szolgálni a DVTK-t.

Miskolc komoly eredményei

– Térjünk rá az önkormányzati munkára. 2024 októbere óta alpolgármester: amit célként kitűztek, mennyiben sikerült elérni, mennyire elégedett, és mi az, ami nem sikerült?
– Soha nem dőlhetünk hátra. Komoly eredmény az elmúlt 15 hónapból, hogy a rendet és a rendfenntartást előtérbe helyeztük. A miskolciaknak nem kell magyarázni, mit jelent a közbiztonság kérdése Borsod vármegye székhelyén.
Magyarországon az elsők között indítottuk el a járatkísérő szolgálatot a buszokon és villamosokon — a köznyelvben a járatseriffeket. Az elmúlt időszakban több mint 7000 (!) intézkedés történt: ez napi átlagban több mint húsz. Nemcsak a jelenlétüknek van elrettentő ereje, sok esetben közvetlen segítséget nyújtottak rászorulóknak és időseknek, volt, hogy mentőt hívtak, volt, hogy életveszélyt hárítottak el. A rendőrséggel szorosan együttműködünk, több körözött bűnözőt is át tudtunk adni a hatóságoknak.

Rendnek kell lennie!

– De csak a járatkísérők működése önmagában nem elegendő.
– Valóban, ezért elkezdtük a miskolci önkormányzati rendészet fejlesztését is. Jó hír, hogy újabb három körzeti rendészt tudunk bemutatni. Továbbá bevezettük a célzott rendészeti akciókat többek között a Vasgyárban, Lyukóvölgyben, Tetemváron, a peremkerületeken: ott, ahol jellemzően több a bűncselekmény, és ahol gyakrabban fordul elő a közösségi normák megsértése vagy a felelőtlen állattartás. Új rendészeti pontokat nyitottunk, például Lyukóvölgyben és a Bagolyvárban. Reményeink szerint a következő hónapokban az Újgyőri főtéren is átadunk egyet – egy olyan korszerű, többfunkciós épületet, amely nemcsak rendőrőrsnek ad majd otthont, hanem kormányablakként is szolgálja a lakosságot, így egy helyen biztosítva a közbiztonságot és a gyors, hatékony ügyintézést.
– A centrum környéke és az Újgyőri főtér problémás terület.
– Igaza van, ezért ezeken a területeken tovább kell erősítenünk a biztonságérzetet a rendőrséggel együttműködésben. Egy olyan rendészeti-közigazgatási pontot szeretnénk, amely egy kormányablakkal együtt mintegy 60 ezer embernek jelent majd valódi segítséget.
– Lyukóvölgy pedig kifejezetten nehéz környék.
– A városban nincs még egy ilyen terület. Több ezer ember él ott rossz körülmények között; a szocialista nagyipar összeomlásának és a gyárbezárásoknak sokan kárvallottjai. De Miskolcon rendnek kell lennie! Sokszor találkozunk olyanokkal, akik nem miskolciak, mégis beköltöznek — például illegális pincefoglalásoknál. Ezeket kivizsgáljuk, és felszólítjuk a távozásra. Bízom abban, hogy a helyi közösség bevonásával és a miskolci roma nemzetiségi önkormányzattal való együttműködéssel is nagyot tudunk előrelépni. Jó viszonyt ápolunk, és több pozitív intézkedésről tudtunk beszámolni.

Drogkérdésben nincs kegyelem

– Milyennek látja a droghelyzetet Miskolcon és agglomerációjában? 
– „Kristályos” a helyzet, sajnos. Nem véletlenül alakítottuk meg Miskolcon a Kábítószer-ellenes Települések Szövetségét Horváth László kormánybiztossal. Éreztük, hogy a probléma a városon túl is jelen van, és Miskolcon is gond.

– Vannak már eredmények? 
– Köszönhetően a Delta-akciónak: nagy mennyiségű kábítószert foglaltak le, több embert őrizetbe vettek. A drog sokszor az alacsony jövedelmű közegben terjed gyorsan — részben azért, mert olcsó, ugyanakkor azt is látni, hogy a kábítószer nem válogat társadalmi vagy anyagi helyzet szerint. A miskolciak és a miskolci ifjúság védelme azonban az első.

Szemléletváltozás a városüzemeltetésben

– Az önkormányzati választás kampányában a közrend mellett a tisztaság javítása is ígéretük volt. Ebben mit érez, vagy inkább úgy kérdezem, mit tapasztal, mit gondolnak erről a miskolciak?
– Üdvözölték, hogy bevezettük az őszi és tavaszi nagytakarítási programot. Szemléletváltást csináltunk: korábban a városüzemeltetés inkább feladat-alapú volt – ha történt valami, kimentek -, mi pedig terület-alapúvá tettük: egy-egy városrészben egyszerre 30–50 ember dolgozik, gallyaz, takarít, szemetet szed, mos. Újszerű technológiát is bevetettünk, például nagynyomású biohabos mosást, ami szó szerint „illatossá” tette a főutcát.
– Hadat üzentek a galamboknak is! Mit sikerült elérni? 
– A szakemberek szerint a belvárosban korábban 15–20 ezerre volt tehető a populációjuk, egy év alatt mintegy 5000 galambot fogtunk be; decemberben több mint 700-at. A főutca tisztasága a galambpiszok miatt korábban tarthatatlan volt; ebben látványos javulás van.

Csőcsere után aszfaltszag

– A megyeszékhelyen áthaladó állami út felújítása prioritás, de mi a helyzet a mellékutcákkal és a kátyúzással?
– Elkezdtük a munkákat: például az Avason – Magyarország egyik legnagyobb lakótelepén – először a felszín alatti munkák indultak. Miskolcon sok volt a csőtörés, ezért miden aszfaltozást meg kell előznie a víz- és csatornahálózat felmérésének, ahol szükséges a cseréje. Vannak helyek, ahol az út alatt közel százéves a hálózat. Például a Dél-Kiliánban két útszakaszon teljes aszfaltozás történt, miután a közműcsere lezajlott, majd két, közel 500 méteres szakasz új aszfaltréteget kapott. Továbbá egy korszerű zselés technológiát is használunk, ami megakadályozza a víz elszivárgását.
– Ezzel mekkora megtakarítást lehet elérni? 
– A korábbi 60 százalékos vízveszteséget 50 százalék alá sikerült csökkenteni.
– Visszatérve az eredeti kérdésre, hogy halad a mellékutak aszfaltozása? 
– A folyamatokat lassítja, hogy terveztetés és közbeszerzés is kell, de már felmértük az összes miskolci útszakaszt, és több tucat helyen megvan a terv. Dolgozunk azon, hogy tavasszal „aszfaltszag” legyen Miskolcon.

Kardinális kérdés a DAM sorsa

– A Diósgyőri Acélművek (DAM) visszavételére több mint 6 milliárd forint kormányzati pénzt kapott Miskolc. Mi lesz ott: városközponti, ipari negyed vagy más? 
– Két ütemben eddig több mint 6,5 milliárd forint érkezett a város számlájára a DAM egykori területének megvásárlására. Több mint 130 hektáros barnamezős területről beszélünk, több mint 140 tulajdonossal, bonyolult jogi helyzettel. Ezt kellett és kell rendeznünk. Köszönhető ez a kormánynak és azoknak az egyeztetéseknek, amelyeket a polgármester úr és én is lefolytattunk. A Bükk Városa Program része a barnamezős területek rekultivációja, és a DAM ügye is ilyen. Óriási eredmény, hogy a rendszerváltás óta először indul el érdemi gyógyítása ennek a tájsebnek. Komoly úthálózat van a területen, amit már megszereztünk. Ha például megnyitjuk a Kiss Ernő utca irányába, csúcsidőben érdemben csökkenthető a forgalom. És ott vannak a csarnokok is, amelyek későbbi hasznosítása többféle irányt enged.
A miniszterelnök úr is utalt rá: dönteni kell arról, mit akarunk. Szeretnénk megkérdezni a miskolciakat a következő hetekben-hónapokban: ipari zóna legyen, vagy illesszük be a városszövetbe.

Fontos az emberek véleménye

– Nem tartanak attól, hogy ha megkérdezik az embereket, egyik csoport ezt akarja, a másik pont az ellenkezőjét — és a végső döntéssel „ellenségeket” szereznek?
– Ettől szép a politika: van vélemény, van ellenvélemény. Demokratikus elvek alapján azt vesszük figyelembe, amit a többség akar. Természetesen nekünk is vannak elképzeléseink, s nem felejtjük el azt sem, hogy Miskolcon a kohászati múlt erős identitás. Nincs miskolci, aki ne hallotta volna a vasgyári kürt hangját, a műszakba hívást, ne kötődne a város ehhez a világához. Nem egyszerű helyzetet örököltünk, de ezt a becsületes tartást visszük tovább. Most óriási lehetőség van: ugródeszka ahhoz, hogy Miskolcot új pályára állítsuk.

Több pólusú gazdaság

– Szó volt korábban arról is, hogy a BMW Miskolcra jön, aztán Debrecenbe ment. Azóta sok külföldi cég érkezett a vármegyénkbe, de egy BYD jellegű nagy, emblematikus beruházás – amely Szegedet választotta – még nem jött.  Mit tart ideálisnak, egy gigantikus beruházást, egy „vezérhajót” vagy több közepes cég érkezését? 
– Aki egyszer megégette a nyelvét, az a hideg vizet is megfújja. Túl vagyunk azon a sokkon, hogy egyetlen nagy ipari pillér összeomlása generációkat tett tönkre. Egészségesebb, ha a gazdaság többpólusú, több lábon áll. Most két nagy centrum  közt vagyunk: északon a kassai Volvo-gyár, keleten, Debrecenben a BMW. Ezek kevesebb mint egy órára vannak.

– Mit profitálhatnak ebből vármegyénk lakói? 
– Miskolcon már most vannak olyan üzemek, amelyek alkatrészeket gyártanak, és a nagyok beszállítói vagy azok lehetnek. Nekünk ebben a térben kell megtalálni a helyünket: hosszú távon élhető, biztonságos várost építeni, munkahelyekkel és létbiztonsággal.

Fel kell karolni a hátrányos helyzetű fiatalokat

– A beruházók, befektetők a rendelkezésre álló munkaerő volumenét és képzettségi szintjét is nézik. Hogy állunk ezekben? 
–  Az egyetem és a szakképzés a piac igényeinek megfelelő tudású szakembereket bocsát ki a duális képzés keretein belül. Az is fontos feladat, hogy a hátrányos helyzetű fiatalokat felkaroljuk, és szakmát adjunk a kezükbe.
– A romáknak milyen szerepe lehet a munkaerőpiacon?
– Ebben látom az egyik legnagyobb lehetőséget: a szakképzésben és a szakmunkás piacon óriási hiányok vannak. A roma fiatalok be tudják tölteni ezeket a szerepeket. Dolgozunk azon is, hogy minél többen kerüljenek be a felsőoktatásba — ebben is van előrelépés.

Vezérhajó lesz a barlangfürdő és a Diósgyőri Vár

– A miskolci DPK rendezvényen a miniszterelnöktől elhangzott opcióként a Kassa-Miskolc gyorsvasút megépítése, ha azt akarják a helyiek. Mit profitálhat belőle a vármegye, az itt élők?
– Kassa történelmileg természetes központja volt Észak-Magyarországnak, és Miskolc természetes szövetségese Kassa városának. A kapcsolataink jók. Logisztikai, gazdasági és munkaerő-áramlási szempontból is előnyös, ha még gyorsabban elérjük egymást.
– Az idei évben milyen kiemelt fejlesztések várhatók a vármegyeszékhelyen? 
– Remélhetőleg még ebben az évben átadjuk a Miskolctapolca Barlangfürdőt, és a Diósgyőri várat is vissza tudjuk adni a miskolciaknak. Ezek nagy turisztikai beruházások, több milliárdos tételek. A látogatottság, a turizmus a következő 1-1,5 évben érdemben nőhet, amivel minden itt élő ember nyer, hiszen jelentős bevételt fog hozni a városnak és a vállalkozásoknak.

Meg kell becsülni a nyugdíjasokat!

– Ha öt év múlva visszanéz, mivel lenne elégedett?
– Azt szeretném, hogy 2030-ra Miskolc Magyarország egyik legbiztonságosabb városa legyen, és az egyik legnagyobb fejlődési lehetőséggel bírjon. A fiatalok számára ne legyen kérdés, hogy Miskolcon van jövő — legyen hova hazajönni akkor is, ha valaki időlegesen külföldre megy.
– Mi a helyzet az idősekkel, ők mire számíthatnak?
– Az elmúlt évben újragondoltuk az idősekkel való kapcsolatot, újraszerveztük az idősügyi tanácsot, több nyugdíjasszervezetet vontunk be a kommunikációba. Újragondoltuk a Salkaházi-programot is: emelt összeget fizettünk, és dolgozunk a bővítésen — kulturális, közösségi, mozgásprogramokkal.
Kiemelném, csaknem 22 ezer miskolci idős rendelkezik gondosórával, 23 ezren voltak jogosultak a Salkaházi-juttatásra. A célom, célunk, hogy helyben is erősítsük a miskolci nyugdíjasok megbecsülését.

A béke az alapja mindennek!

– Beszéljünk a választásról. Mi a tétje?
– Miskolc légvonalban alig több mint 100 kilométerre van Kárpátaljától, tudjuk, milyen közel van a háború. A tét tehát: háború vagy béke és fejlődés. A béke az alapja mindennek!
– Mi kell ahhoz, hogy béke legyen?
– Idehaza erős kormányzati felhatalmazás, hogy Magyarország ne sodródjon bele a háborúba. Tapasztalt, felkészült kormányzásra van szükség, amely képes megvédeni az országot. Globálisan pedig a harcoló felek megegyezésére van szükség a békéhez, amiben kiemelt szerep jut az Egyesült Államoknak.

Nem veszi be a miskolciak gyomra

– Országgyűlési választás lesz április 12-én. A kampány mennyire durvult el, ki a felelős érte?
– A közösségi médiában sokszor fenyegető, uszító hangot látunk, ami ugyebár nem Magyar Péter a Tisza Párt elnöke által hazudott „szeretetországra” vall. Több olyan kijelentés is elhangzott a Tisza Párt oldaláról és Magyar Pétertől, amelyek sértőek voltak a társadalom számos csoportjára: idősekre, miskolciakra nézve. Azt pedig nem veszi be az itt élő emberek gyomra, hogy Magyar Péter Miskolcot „lepratelepnek”, „pöcegödörnek”, a miskolci embereket pedig „fogatlan proliknak” nevezhette.  Viccesen azt mondhatom, Miskolcon két folyót tudok említeni: a Sajót és a Szinvát, úgyhogy a Tisza nem pálya. Komolyra fordítva a szót: először bocsánatot kellene kérnie minden miskolcitól azokért a kijelentésekért, amelyek lenézőek voltak a várossal és a miskolciakkal szemben. Miskolci alpolgármesterként visszautasítok minden ilyen sértő és alantas mondatot, ezeket vissza kell utasítani, és mi vissza is utasítjuk.

Hollósy András: Apad a Tisza

– Magyar Péter gyakran oda szervezett rendezvényeket, ahol Orbán Viktor megjelent. A Digitális Polgári Körök januári miskolci rendezvényén ez azonban elmaradt. Ön szerint miért?
– A közvéleménykutatások és a józan ész is azt mutatja, hogy apad a Tisza. Meg kell nézni egy-egy rendezvényüket: korábban kíváncsiságból még ki-kilátogattak az emberek, ma viszont maroknyi megtévesztett lődörgő ember vesz részt ezeken a fórumokon.
– A saját körzetében milyen esélyeket lát a kormánypártok és a saját szereplését illetően?
– A miskolciak látják a folyamatokat, azt a munkát, amit elvégzünk.  Én higgadt, nyugodt, fejlődésalapú kormányzást képviselek, s bár nyíltan vállalom a kormány és a Fidesz–KDNP melletti álláspontomat, minden miskolci képviselője szeretnék lenni politikai nézettől függetlenül: a hétköznapi ügyekben is, legyen szó roncsautók elszállításáról, járdajavításokról vagy kisebb problémák megoldásáról, ahogy eddig is tettem, tettük. A miskolciaknak kell eldönteniük, hogy milyen képviseletet akarnak: olyat, amely Brüsszel érdekeit szolgálja, vagy olyat, amely lokálpatrióta, konzervatív, békepárti, és hosszú távon Miskolc fejlődését tartja szem előtt. Hiszek az itt élő emberek lokálpatriotizmusában, szívében, realitásérzékében és ítélőképességében.

Hollósy András az alábbi témákban fejti ki a véleményét

• miskolci közrend
• a város tisztasága
• útfelújítások
• DVTK
• droghelyzet
• Diósgyőri Acélművek (DAM)
• Miskolc gazdasága, befektetések
• az egyetem és a szakképzés
• barlangfürdő és Diósgyőri Vár
• Kassa-Miskolc gyorsvasút megépítése
• a nyugdíjasok helyzete
• orosz-ukrán háború
• az országgyűlési választások tétje