Közel 12 óra után levették Donald Trump közösségi oldaláról azt a videót, amiben Barack és Michelle Obamát majomként ábrázolják. A Fehér Ház eleinte megpróbálta elbagatellizálni az elnök bejegyzését, majd az egyik tisztségviselő a CNN-nek elmondta, egyik munkatársuk tévedésből osztotta meg a posztot, és azóta el is távolították azt. „Az elnök nem tudott a videóról, és nagyot csalódott abban, aki közzétette a videót” – nyilatkozta egy fehér házi tanácsadó.
A történtek miatt sem az elnöki hivatal, sem Donald Trump nem kért bocsánatot. „Ez egy internetes mémből származik, amely Donald Trumpot a dzsungel királyaként ábrázolja, a demokratákat pedig az Oroszlánkirály szereplőiként. Kérem, fejezzék be az álságos felháborodást, és inkább olyasvalamiről írjanak, ami fontos az amerikai embereknek” – próbált védekezni a Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt még azelőtt, hogy a posztot eltüntették volna.
A bejegyzés miatt pedig nemcsak demokrata párti politikusok háborodtak fel, hanem többek között az egyetlen fekete republikánus szenátor, Tim Scott is. „Ez a legrasszistább dolog, amit valaha láttam a Fehér Házból. Az elnöknek el kellene távolítania azt” – írta. A CNN szerint pedig a pártból többen is felhívták Donald Trumpot, hogy beszéljenek vele a videó miatt.
A felvételt eredetileg a szélsőjobboldali Patriot News készítette, a szavazógépek állítólagos manipulálását mutatják be benne. A végén felvillan benne a mesterséges intelligencia által generált kép Obamáékról. A házaspár nem nyilatkozott az ügyben, bár nem ez az első eset, hogy Donald Trump AI-videót oszt meg róluk, pontosabban Barack Obamáról, 2025 nyarán például arról posztolt, hogy FBI-ügynökök gyűrik le az USA korábbi vezetőjét az Ovális Irodában.
7 Responses
1973-ban nyolc teljesen egészséges ember sétált be a pszichiátriai kórházakba szerte az Egyesült Államokban.
Egyikük sem volt beteg.
Senki sem vette észre odabent.
David Rosenhan pszichológus kísérlete volt, hogy megválaszoljon egy nyugtalanító kérdést.
Megbízhatóan felismerik-e a szakemberek a mentális egészség és a mentális betegség közötti különbséget?
Hogy kiderítse, Rosenhan nyolc átlagos embert toborzott.
Az Egyesült Államok öt különböző államában, egy tucatnyi intézményben próbát tettek, és mindannyian azt állították a betegfelvételkor, hogy hangokat hallanak, amelyeket egy velük azonos nemű személy suttog nekik. Az „üres” és az „üresség” szavakat, valamint puffanások zajait hallották – legalábbis ezt mondták, hogy meggyőzzék az orvosokat, tényleg mentális problémákkal küzdenek.
Mind a nyolcat felvették.
Abban a pillanatban, ahogy beléptek a kórházba, abbahagyták a színlelést
, teljesen normálisan viselkedtek, és a kontrollokon arról számoltak be, hogy már nem hallanak hangokat. Ennek ellenére továbbra is kapták a gyógyszereket, de azokat nem szedték be – a kutatási beszámoló szerint mintegy 2100 darab pirulát köpködtek ki vagy húztak le a vécén a kísérlet ideje alatt.
Hétnél diagnosztizáltak skizofréniát.
Az egyiknél mániás depressziót.
A személyzet egyetlen tagja sem azonosította őket egészségesnek.
De a betegek igen.
Valódi betegek odamentek hozzájuk és azt suttogták: „Te nem vagy olyan, mint a többiek. Nem tartozol ide. ”
A betegnek ítélt emberek látták azt, amit a képzett szakemberek nem.
Az átlagos tartózkodás 19 nap volt.
Egy ember 52 napig volt kórházban. ⏳
Minden nap megerősítette ugyanazt az igazságot. Ha egyszer felcímkézik, a valóság már nem számított.
Rosenhan legendássá vált, „On being sane in insane places” (Épelméjűként őrült helyeken) című tanulmánya 1973. január 19-én jelent meg a Science folyóiratban.
A pszichológus ebben foglalta össze a kísérlet tanulságait, és arra is ügyelt, hogy az önkéntesekről semmilyen olyan adat ne szerepeljen benne, ami felismerhetővé tenné őket. A cikk főbb állításai közé tartozik, hogy
lehetetlen megállapítani, hogy ki őrült és ki épelméjű egy olyannyira őrült helyen, mint amilyen egy pszichiátriai osztály;
az orvosok nem tudják megfelelően diagnosztizálni a betegségeket, csak címkéznek és a diagnózisok nem pontosak;
nem azért nem jöttek rá, hogy ki az álbeteg, mert nem állt módjukban, hanem egyszerűen szerinte az orvosok nem fektettek ebbe elegendő energiát;
a többi páciens sokkal könnyebben meg tudta állapítani, hogy kik az álbetegek közöttük;
a személyzet inkább címkézett valakit tévesen betegnek, minthogy egy beteg embert véletlenül egészségesnek nyilvánítson;
az ápolók és az orvosok gyakran félreértették a páciensek viselkedését, és úgy interpretálták azt, hogy az alátámassza a diagnózisokat;
a kezelés alatt álló személyek rendszeresen váltak verbális vagy akár fizikai bántalmazások áldozatává a kórházban;
illetve hogy a deperszonalizáció és a hatalmi visszaélés jellemző a pszichiátriákon.
Ezek után felháborodott a pszichiátriai világ. Az egyik kórház kihívta, hogy küldjön új álbetegeket, bízva benne, hogy elkapják őket.
Rosenhan beleegyezett.
A következő hónapokban a kórház 41 állítólagos imposztort azonosított.
Rosenhan nem küldött senkit. Egyetlen ember sem.
Az a különbség, hogy nálunk pont fordítva van, itt az ilyen betegek tömegesen sétálnak idekint teljesen szabadon, nem hogy bezárják őket, hanem még szavazhatnak is, lásd a csilláros nénit 😀
a kutatási beszámoló szerint mintegy 2100 darab pirulát köpködtek ki vagy húztak le a vécén a kísérlet ideje alatt.
a vetítő persze azt elhallgatja hogy az ilyen intézményben a gyógyszer beadási szokások ezt nem teszik lehetővé
a The Great Pretenderben (A nagy színlelő) megkérdőjelezték a Rosenhan-kísérlet hitelességét és érvényességét; Cahalan azzal érvel, hogy Rosenhan soha nem publikált további munkát a kísérlet adataival kapcsolatban, és nem is adott ki róla egy könyvet sem, pedig ígérte volna. Sőt, Cahalan beszámol arról, hogy képtelen volt megtalálni a kísérlet alanyait, kivéve kettőt – egy Stanford-hallgatót, akinek hasonló tapasztalatai voltak, mint Rosenhannak, és egyet, akinek a pozitív pszichiátriai kórházi tapasztalatát kizárták a publikált eredményekből. [ 9 ] Ahogy Alison Abbott megjegyezte a könyv Nature folyóiratban megjelent recenziójában , Kenneth J. Gergen , a Stanford Egyetem egyik kollégája kijelentette, hogy „a tanszéken néhányan hazugságtevőnek nevezték”, amivel Cahalan látszólag egyetértett, bár Abbott írja: „[n]em lehet teljesen biztos benne, hogy Rosenhan csalt. De elég magabiztos ahhoz, hogy magával ragadó, lesújtó könyvét A nagy színlelőnek nevezze .” [ 10 ]
A Rosenhan-féle hasonló, későbbi ál-betegvizsgálatok jelentős módszertani és egyéb aggályokat vetettek fel.
https://uploads.disquscdn.com/images/e8df2abe4a7d59a35a7f640c80665972329e53b97ea689c344c7df683c2f0667.png
Jó pár éve megjelent egy fórumon egy fotó földönkívüliekkel, az volt aláírva, hogy azok Obama kíséretei. Mivel a szereplők a világpolitikában valamennyien elmeosztályáról vannak a bibliának, legyen kommunista, vagy vallásos, nem véletlen, hogy az elmebetegek jobban tudják, ki való közéjük és ki nem. Mikor engem kivégeztek 2004-ben a megyei kórházban és előtte itthon hatalmas erővel, s valamennyi orvos tudta jobban nálam, mi történik velem, odalöktek elém egy sziszegő hangokat kiadó női beteget azzal, hogy menj az emberhez! Ő leesett a lábam elé és azt mondta, a kislány. Erre a brutális nővér kiabálni kezdett, hogy maguk nem kislányok, hanem felnőtt nők. Innen tudom, hogy a Talmud állati népe is ott volt születésemkor nálunk a házban a másik világban, s hogy érzékenyítik őket, hogy egyformaságot hozzanak létre a világban. Nagy szó a pszichiátrián az, hogy ember.
pedig telitalálat : )