Tisztelt Szerkesztőség!

A „Megduplázhatják a közutakon elhunytak számát Lázár János ötletei” címet viselő cikk hatásvadász és félrevezető állításokat fogalmaz meg az új KRESZ-tervezet kapcsán. A címben és az írás egészében szereplő következtetések sem jogilag, sem közlekedésszakmailag nem vezethetők le a hivatkozott modellekből, tanulmányokból vagy a normaszöveg tényleges tartalmából. A cikk több ponton összemossa a lehetőség és a kötelezettség fogalmát, félreértelmezi az uniós és hazai közlekedésbiztonsági elemzéseket, valamint olyan következményeket tulajdonít a normaszöveg-tervezetnek, amelyek abból tényszerűen nem következnek. Mindez alkalmas arra, hogy indokolatlan félelmet keltsen, miközben elvonja a figyelmet a valós szakmai kérdésekről.

Kérjük, hogy írásukat az Építési és Közlekedési Minisztérium alábbi nyilatkozatának teljes terjedelmében történő közlésével kiegészíteni szíveskedjenek.

Üdvözlettel:

Nem veszélyeztetik a közlekedésbiztonságot az új szabályok

A „Megduplázhatják a közutakon elhunytak számát Lázár János ötletei” címet viselő cikk hatásvadász és félrevezető állításokat fogalmaz meg az új KRESZ-tervezet kapcsán. A címben és az írás egészében szereplő következtetések sem jogilag, sem közlekedésszakmailag nem vezethetők le a hivatkozott modellekből, tanulmányokból vagy a normaszöveg tényleges tartalmából.

A cikk több ponton összemossa a lehetőség és a kötelezettség fogalmát, félreértelmezi az uniós és hazai közlekedésbiztonsági elemzéseket, valamint olyan következményeket tulajdonít a normaszöveg-tervezetnek, amelyek abból tényszerűen nem következnek. Mindez alkalmas arra, hogy indokolatlan félelmet keltsen, miközben elvonja a figyelmet a valós szakmai kérdésekről.

Sebességemelésről szó sincs

A cikk központi állítása szerint a tervezet „sebességemelést” vezet be, amely automatikusan növeli a baleseti kockázatot. Ez az állítás téves.

A KRESZ-tervezet nem ír elő általános sebességhatár-emelést az autópályákon és nem vezet be egységesen 140 km/h-s megengedett legnagyobb sebességet sem.

A normaszöveg mindössze lehetőséget teremt arra, hogy a közút kezelője – saját hatáskörében, szigorú szakmai feltételek és folyamatos felülvizsgálat mellett – egyes, erre alkalmas szakaszokon az általánosnál magasabb sebességhatárt engedélyezzen. A forgalmi rend kialakítása a hatályos jog szerint is közútkezelői hatáskör (1988. évi I. törvény, 34. §), amely felelősséget és folyamatos ellenőrzési kötelezettséget jelent.

Fontos kiemelni

A tervezet nem szünteti meg a járművezetők azon kötelezettségét, hogy a sebességet az út-, látási, időjárási és forgalmi viszonyokhoz igazítsák, és nem enyhíti a vezetői felelősséget semmilyen módon.

A valós forgalmi viszonyok figyelembevétele

Az előkészítő szakmai munkák során vizsgálták az autópályákon jelenleg jellemző tényleges haladási sebességeket.

A tervezet célja nem a gyorsabb közlekedés ösztönzése, hanem a szabályozás és a valós forgalmi viszonyok közelítése, amely a tapasztalatok szerint a szabálykövetési hajlandóság javulásához vezethet. Az elméleti modellek, amelyekre a cikk hivatkozik, nem a megengedett sebességhatárok, hanem a tényleges átlagsebesség változásával mutatnak összefüggést. A cikkben szereplő drasztikus számok csak akkor lennének értelmezhetők, ha az autópálya-hálózat egészén egységes, jelentős átlagsebesség-növekedés következne be – erről azonban szó sincs.

A gyorsforgalmi hálózat szerepe

A gyorsforgalmi utak elsődleges funkciója nem a minél nagyobb sebesség biztosítása, hanem az alsóbbrendű úthálózat tehermentesítése, a településeken átmenő forgalom csökkentése és a konfliktusok számának mérséklése. Ehhez az szükséges, hogy ezek az utak a közlekedők számára vonzó, biztonságos és kiszámítható alternatívát jelentsenek.

A tervezet ezt a célt szolgálja: differenciált, feltételekhez kötött, de szakmailag megalapozott szabályozást tesz lehetővé, amely figyelembe veszi az infrastruktúra adottságait és a forgalom összetételét.

Közlekedésbiztonság mint alapelv

A cikk azon állítása, miszerint az új KRESZ „nem foglalkozik érdemben a közlekedésbiztonsággal”, tényszerűen cáfolható. A közlekedésbiztonság a normaszövegben kiemelt, alapelvi szinten megjelenő társadalmi érdek, különös tekintettel a sérülékeny közlekedők védelmére, az arányosságra és a kockázatkezelésre. A szakaszos, útkezelői döntéshez kötött lehetőség nem a biztonság háttérbe szorítását, hanem éppen annak szakmailag kontrollált érvényesítését jelenti.

Stratégia és statisztikák – összemosás helyett tények

A cikk több ponton összemossa a KRESZ-t mint jogszabályt az országos közlekedésbiztonsági stratégiával. A kettő nem azonos. Magyarország közlekedésbiztonsági célkitűzéseit a hároméves időszakokra készülő Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram (KKBAP) határozza meg, összhangban az Európai Unió „Vision Zero” elvével.

A hazai adatgyűjtési és balesetelemzési rendszer nemzetközi összehasonlításban is elismert. A Közlekedéstudományi Intézet elemzései nem kozmetikázzák az adatokat: egyértelműen jelzik, hogy bár javulás tapasztalható, a 2030-as célok elérése továbbra is komoly kihívás.

A cikk által használt statisztikai összehasonlítások módszertanilag több ponton vitathatók. A közlekedésbiztonsági kockázat legpontosabban a megtett járműkilométerhez viszonyítva értelmezhető, ilyen adatok azonban nem minden úthálózati elemre állnak rendelkezésre. Ennek figyelmen kívül hagyása torz következtetésekhez vezet.

Összegzés

Az új KRESZ-tervezet nem vezet be általános sebességhatár-emelést, nem ösztönöz gyorshajtásra, és nem veszélyezteti a közlekedésbiztonságot. Ellenkezőleg: a szabályozás célja a differenciált, szakmailag megalapozott, biztonságot középpontba helyező alkalmazás lehetővé tétele.

A sajtóban megjelent állítások jelentős része félreértelmezésen vagy módszertani hibákon alapul. A közlekedésbiztonság komplex kérdés, amelyet nem lehet egy kiragadott, hipotetikus sebességszámra leegyszerűsíteni.