Ezt vette meg a miskolci városvezetés. Kadmium a határérték tizenháromszorosa

27 Responses

  1. Persze.Ezért nem akarta megvenni senki.Mert az ártalmatlanitás tízmilliárdokba kerül.

    13
    1. Szólni kell a nagy NATO hadianyag beszállítónak;Wallenberg-éknek.
      Marcus az angolokkal, míg fivére, Jacob a németekkel kötötte meg a kereskedelmi szerződéseket, a 2. világégés idején.

      „Évi 100 milliárd Dollár bevételével ez a család bizony nem „akármi”. Része a globál birodalom csúcsának.
      Több mint 220 gyáruk volt világszerte ezelőtt 10 évvel.
      Hogy mondjak rá példát.
      A jászberényi Lehel Hűtőgépgyárat úgy vásárolta meg cca. 3.5 Mrd Ft- ért, hogy egy évi áremelésből meg lett a vételár kétszerese ( 1.2 millió hűtőgép a gyár éves kibocsátása, aminek az árát „megvásárlás”után azonnal
      4-5 szörösére emelték itthon), amit egyébként ki sem fizettek a Magyar Államnak.
      Felét egy amerikai cégen keresztül „környezetvédelemre” költötték, amíg a másik fele a ködbe vész….”

      2
      5
        1. Nem ki, hanem mi: a lustaság! És ez okozza majd a vesztét az Orbán-kormánynak is pár hónap múlva…

        2. Nyugi van! Vanádiumot, Nikkelt veszünk a kínaiaktól

          Rengeteg helyen arról írnak, hogy „Kínát elvágták az olcsó olajtól”. Ez megint részigazság. A napi kb. 300000 hordó soknak tűnik, viszont ha az éves fogyasztást nézzük, akkor ez kb. 1.7%.

          Viszont amiről senki nem beszél – pedig többször említettem, a vanádium- és nikkel-szennyezés a venezuelai kőolajban.

          1 hordó – kb. 159 liter – úgy 85g vanádiumot tartalmaz, egy hordó kőolaj meg volt kb. 45$. Nagyjából 12 hordó kőolajból kijön 1kg vanádium, amit ha érceiből állítanánk elő, majd „tisztán” vásárolnánk meg, úgy 400$ környékén lenne.

          Nézzük a nikkelt..

          1 hordónál ez kb. 15g, vagyis 67 hordónyi kőolajból kinyerhető 1kg nikkel, ami úgy 17$.

          Oké, hol van a trükk? Hogyan tudjuk kinyerni ezeket a fémeket?

    2. Kijelöljük XXI. századi köztemetőnek. Családi kripták építését engedélyezzük a szép kártyákra. Y%-ban. (helyi vállakozás)

      Kedvezményeket kapnak a Város más temetőiből átköltöztetők Z%

      X%-ban Nehézbeton üzem kerül a helyére (háborús konjuktúra) BunkerLEGO-gyár. Svéd-magyar koprodukció. A „CRH” egyébként is
      ott van Miskolc belvárosában, F.Nagy Zsuzsannánk nagy örömére.

      „Az egyedi nehéz­beton azért nehéz­beton, mert sűrűsége közel kétszerese a hagyományos betonénak. Ezt úgy érik el, hogy sóder helyett őrölt vas­tartalmú kőzetet, magnetitet kevernek össze ce­ment­tel és más adalék­anyagokkal. (A mag­ne­tit­alapú nehéz­betonnak 3,8 tonna/köbméter sűrűségűnek kell lennie.) Szin­tén előírás volt, hogy a bunker valamennyi elemében (tartó­szerkezet és az acél­keretbe épített vasbeton elemek) nem lehet több a kobalt­tartalom 0,025 százaléknál, a nikkelé pedig 1,25 százaléknál. Azt is a pályázat kiírója határozta meg, hogy a nehéz­betonban magnetit­nek kell lennie, amit svéd bányákból nyernek ki. Ezer tonna teher­bírású ha­jó­kon érkezik az alapanyag a betont legyártó alvállalkozó, a dunaúj­városi Ferrobeton Zrt. telephelyére. A betont a Buda­pesti Műszaki és Gazdaság­tu­do­­mányi Egyetem professzora, dr. Sa­lem Georges Nehme fejlesz­tette ki többek között dr. Mezei Ferenc fizi­kus-aka­dé­mikus szabadalma alapján. Néhány elemet előre elkészítet­tek a magyarok, így bizonyítva az ESS-nek, hogy valamennyi legyártá­sára alkalmasak. Idén augusz­tusban a svédek a saját szemük­kel győződhettek meg arról, hogy a próba­­elemek tökéletesen megfelelnek a kiírásban szereplő para­métereknek.

      „A szögvas kerettel körbe­vett beton­töm­böket plusz-mínusz öt milliméteres pon­­tossággal kell elkészíteni. A beton­elemekbe különféle szerelvények, elemek kerülnek” – tájékoztatta magazi­nunkat Hajdú Zoltán projekt­vezető. A szögvas­ keretre azért van szükség, hogy a szállítás során ne csorbul­janak az élek, illetve az egymáshoz illesztés­kor se sérüljenek az elemek. Ráadásul ezeket az elemeket időn­ként szét­szedik, hogy a beton­bunker közepén elhelyezett berendezése­ket kicserél­hessék, ja­vít­has­sák. Egyenként több­tonnás egy­sé­gek­­ről beszélünk, amelyek mozgatása bonyolult feladat. A kiírás másik szakértelmet próbára tévő kihívása, hogy első ránézésre betonból kivitelez­hetet­len formákat kell legyártani. Például az egyik oldalon három dudor, a másikon két mélyedés – és ez még az egyszerű feladatok közé tartozik.”

      1. Nyugi van! X cm mélységig talajcsere, a talajt meg be kell hordatni a Böszme házaspár vörösiszap tárolóiba. Van belőlük bőven.

        2
        9
        1. Minek olyan messzire vinni?Elég bevinni a cementgyár területére,a büdösdoktorral meg kifizettetjük vele a kényszerbontással együtt.Sima ügy…;):);)

          9
          2
          1. kényszerbontás, Kálmán ellen
            aha 😂😁🤣😂😁😀😁😂

            1
            5
          2. Érdekes, hogy nevén nevezted Kálmánt , mert rajtad kívül senki sem mondta ezt a nevet..Az öngól is gól klinkerb@szó..:):):)

            10
            1
          3. Ne elvtársozz Zozó..Nem a zalkában vagy ifjúkomcsi pajtásaiddal..:):)

            5
            1
          4. Hej, pedig de szépen nézted amig dalolták:

            „Tűzcsillagunk sugara árad e tájon,
            Zászlónk lobog vörösen újra a gyáron.
            Rendünket már védik a munkás kezek,
            Ma így teremt a népünk szebb életet.

            Te gaz cselszövő, aki ma népünkre törnél,
            Rút áruló, szomorú rabságba döntenéd,
            Pusztítanád, amit a nép alkotott,
            E gyár, s a magyar munkás fegyvert fogott.

            Fegyverrel őrt állva mind védjük a munkás hatalmat,
            Hát harcba elvtárs, bátrak vagyunk. Csak rajta!
            Támadjanak, mert attól pusztulni fognak,
            Népünkért tőlük bátran meghalunk.”

            „- Egy évvel később, 1970-ben pedig végleg felhagyott az aktív sporttal.

            – Igen, mert az egyetem elvégzését követően „gőzerővel” vetettem bele magamat a munkába a Mélyépítő Vállalatnál, ahol az építőmérnöki diplomám mellé menet közben vasbetonépítő szakmérnöki, majd gazdaságpolitikusi diplomákat is megszereztem. 1980-ban lettem vezérigazgató, amely feladatkört 1993-ig láttam el. Ekkor a svájci Holderbank magyarországi beruházásainak vezérigazgatójává neveztek ki.”

            1
            4
  2. Ilyen arccal mire számíthatunk? Még egy kecskét sem tudna vezetni. Legfeljebb egy „bátor” lovat árulna a vásárban.

    9
    1
    1. Tudjuk! Mondta ezt már miniszterelnök jelölt is ( Mi lett vele?)

      Mert kérem 47 500 forintból nem lehet megélni, kivéve, ha van kecskéjük. Mert ha 47 ezer mellé van egy kecskéjük, sőt ha a negyedik emeleten gombát is termesztenek, akkor így már meg lehet élni. Na most én azt kívánom, a kecske azért jó, mert kicsi, nem akkora, mint a tehén azt fel lehet vinni az emeletre is, és ez is ad tejet, tehát így tulajdonképpen rendben van a megélhetés. Ezt, azt hiszem, a belügyminiszter úr, meg többen is javasolták, ezt a megoldást. Nekem valami más jut eszembe a kecskével kapcsolatban. Amikor ilyen ötleteik vannak, ők is csinálhatnának valamit a kecskével” – fogalmazott a szocialisták miniszterelnök-jelöltje.

      „Le kell verni a jobboldalt. Az én feladatom az, hogy ennek a politikai versengésnek irányt adjak, feladatokat szabjak, és azokat számon is kérjem, s ezt meg is teszem hezitálás nélkül.”
      (Népszabadság, 2004. február 9.)”

      3
      9
  3. „Szögesdrót nélkül nem lehet valóság show-t csinálni.” – Joseph Goebbels, médiaszakember

    1. De, de
      lásd a déli határkerítést

      az EU még bűntett is érte.

      Miskolcon a Tisza-DK-Jobbik-opportunisták pártszövetség követelhetné
      a német-francia selejt migránsok betelepítését. Sok lakás áll üresen.
      Manfred és Ursula itt lenne a Kocsonyafesztiválon. Kezet csókolna a jogtulajdonosnak, kitörés történne az antiszemitizmus zéró toleranciából.
      A békáknak 77 genderük lenne. stb., stb. A média felpörögne, lenne miről tudosítani. Európai értékek.

  4. Kezdeményezzük a kedvezményes áron igénybe vehető gáz és áram mennyiségének emelését a rendkívüli hideg miatt!

  5. Idióták!Bárki gondolt arra, hogy ezen a területen van akár egy cm2 is amely nincsen mindenféle vegyianyaggal szennyezve? Ha csak azért vette volna meg a város, hogy mentesítse ezt a részt a szennyeződésektől és bevesse fűvel, már akkor is gondos gazdaként járt volna el, hiszen minden egyes Miskolcon élő (tehát vagy 140 ezer ember) érdeke ezt kívánja. De fogjátok még tátani azt a mindenre okádó szájnyílásotokat(a ti esetekben ez kloáka), amikor többek között az ide hozott befektetők vagy az itt megvalósuló vállalkozások jelentős fejlődéseket fognak generálni!

    2
    3
    1. Ma már egy magára valamit adó kínai befektető is tisztában van a környezetvédelmi normákkal, nem még egy európai. Azok ilyen feltételekkel nem jönnek ide. A közlekedésről meg ne is beszéljünk.

  6. Az orosz hadsereg egy szánalmas roncs. Négy fő problémája van – Sławek Zagórski/Newsweek Polska
    Hatalmas, nehézkes, és kárt okozni főleg a tömegével tud, nem pedig a csapások precizitásával. A háború négy éve rávilágított az orosz hadsereg összes problémájára, amelyből négy van.
    Amikor 2022. február 24-én az orosz oszlopok benyomultak Ukrajnába, sok szakértő a Kreml gyors győzelmét várta. Oroszország fölényben volt a nehéztechnika, a tüzérség, a légierő és a csapatlétszám tekintetében. Eközben már a művelet első heteiben kiderült, hogy az orosz hadsereg nem képes összehangolt offenzíva vezetésére. A gépesített oszlopok üzemanyag- és lőszerhiány miatt elakadtak, a sokszor harci tapasztalat nélküli katonák pedig nem tudtak reagálni a terepen felmerülő veszélyekre. A vészhelyzeti tervek hiánya és a vonalban lévő alegységek korlátozott kiképzése miatt még a látszólag egyszerű műveletek is kudarccal végződtek.
    A háború minden egyes hónapjával újabb bekezdéseket lehetett írni az orosz hadsereg problémáinak listájához. A Kreml szempontjából azonban a legrosszabb az, hogy az Orosz Fegyveres Erők Vezérkara nemhogy nem oldja meg a problémákat, hanem hagyja azokat elmélyülni.
    Első probléma: a kiképzés
    Már a háború első hetei feltárták az orosz katonák kiképzésének súlyos hiányosságait. Az alapkiképzés főként a fegyverkezelésre és lőtéri gyakorlatokra korlátozódik. A katonák egy olyan forgatókönyv szerint hajtják végre a feladatokat, amely nem számol a kudarccal. A kiképzési rendszer nem tanít önálló gondolkodásra. Nem készít fel a valós körülmények közötti harcra. Sémákat tanít. Ezért az oroszok nem boldogulnak a változó körülmények között.
    A kiképzési hiányosságokat tovább súlyosbítja a tapasztalatlan parancsnoki állomány. A Brovari, Csernyihiv vagy Izjum melletti összecsapásokban a parancsnokok végzetes döntései jelentős technikai és emberveszteséghez vezettek, ami az orosz offenzíva összeomlását eredményezte már a háború negyedik napján. És ez még csak a problémák kezdete volt.
    Ahogy a háború elhúzódott, hiány mutatkozott a megfelelően képzett tisztekből. A frontra a katonai akadémiák utolsó éves hallgatói kezdtek kikerülni, akik szakaszparancsnok-helyettesként teljesítették „harci gyakorlatukat”. Ennek eredménye a taktika végletes leegyszerűsödése lett. Frontális támadásokat hajtottak végre tüzérségi támogatással, és ezeket szűk szakaszokon ismételgették. Az ilyen műveletek ugyan kimerítik az ellenfelet, de hatalmas veszteségeket okoztak a saját katonák körében.
    A kiképzési rendszer másik problémája a teljes esetlegesség. A tüzérségi tartalékosok a gyalogsághoz kerülnek, a harcjárművek irányzói a rakétatüzérséghez, a harckocsivezető-mechanikusok pedig a logisztikához. Elég gyakran előfordul, hogy a tartalékosok a sorkatonai szolgálatuk alatt szerzett specializációjukkal ellentétes beosztást kapnak. Ennek következménye nemcsak a magas élőerő-veszteség, hanem a technikai eszközök ki nem használt potenciálja is.
    A háború kezdete óta az ukránok többször is módosították kiképzési rendszerüket, hozzáigazítva azt a front változó körülményeihez – mindenekelőtt a drónok által dominált környezetben zajló lövészárok-hadviseléshez. Az oroszok mindössze annyit kezdtek tanítani, hogyan kell cikcakkban futni és kézifegyverrel drónokra lőni.
    Ismét megmutatkozott a rugalmasság hiánya az oroszok részéről, akik nagyon nehezen tanulnak, és még lassabban vezetik be a változtatásokat. Többször is ugyanazon séma szerint cselekedtek, más eredményt várva.
    Második probléma: a logisztika
    A lassú tanulás kiválóan látszik a logisztika példáján. A grúziai háború elvesztése megmutatta, hogy a Szovjetuniótól örökölt, nagyrészt változatlan hadseregszerkezet nem felel meg a modern hadszíntér követelményeinek. Néhány hónappal a 2008-as konfliktus után a Kreml reformot indított, amelynek célja az egységek mobilitásának növelése, a vezetés egyszerűsítése és a létszám csökkentése volt a harcképesség elvesztése nélkül.
    Addig a legmagasabb egység a hadsereg volt, majd a hadosztály, az ezred és a zászlóalj. A reform megszüntette a hadosztályt mint logisztikai biztosító elemet, az ellátásért való felelősséget pedig a dandárok vették át. Ez lehetővé tette volna, hogy a logisztikai egységeket közvetlenül a zászlóalj-harccsoportokhoz rendeljék, hasonlóan a NATO struktúráihoz.
    A gyakorlatban az ukrajnai háború első hónapjaiban ezek a változások nem működtek. A reformnak akkor lett volna értelme, ha hatékony vezetés és fegyelem támogatja a logisztikában, ez azonban hiányzott. A növekvő problémák végül Dmitrij Bulgakov hadseregtábornok, a logisztikai biztosításért felelős védelmi miniszterhelyettes leváltásához vezettek. A személycsere azonban nem hozott hatékony változást az irányításban.
    A parancsnokság többször is módosította a front ellátási rendszerét, de minden újabb verzió elégtelennek bizonyult. A kulcsprobléma a túlságosan megnyúlt kommunikációs vonalak maradnak. Az utóbbi évben az oroszok távolabb helyezték a logisztikai hátországot a frontvonaltól. Minél nagyobb a távolság, annál nagyobb a szállítási kapacitás igénybevétele, magasabb az üzemanyag-fogyasztás, és a konvojok hosszabb ideig vannak kitéve az ukrán csapásmérő rendszerek tüzének.
    Így a háború kezdete óta Oroszország kb. 73 ezer különböző típusú teherautót veszített. A fronton ezért egyre gyakrabban tűnnek fel polgári járművek, személyautók, sőt málhás állatok is. A logisztika példáján látszik leginkább az orosz fegyveres erők technikai szempontú folyamatos degradációja. Azonban még ennél is rosszabbul néz ki a degradáció emberi oldalon.
    Harmadik probléma: az emberek
    Bár az Orosz Föderációban „sok az ember”, a Kremlnek komoly gondot okoz a harci veszteségek pótlása. Az orosz védelmi minisztérium hivatalos adatai szerint az utóbbi évben havonta kb. 30 ezer önkéntes jelentkezik szerződéses szolgálatra. Ez azt jelenti, hogy a mozgósítottak és önkéntesek éppen csak fedezni tudják a havi veszteségeket, amelyeket a hadsereg Ukrajnában elszenved. De vannak hónapok, amikor kevesebb „mobik” (mozgósított katona) vonul be, mint amennyit az oroszok a fronton elveszítenek.
    Bár elméletben Oroszország hatalmas tartalékos állománnyal rendelkezik, ezen katonák minősége nagyon alacsony. Főként az orosz férfiak rossz egészségi állapota miatt, akik jóval rövidebb ideig élnek, mint a nők, és jelentősen rövidebb ideig, mint a nyugat-európai férfiak. Az orosz férfiak átlagéletkora 68 év. Lengyelországban ez 75 év. Az ok a munkaképes korban bekövetkező magas halálozás, amely a keringési betegségekből, az alkoholizmusból, balesetekből és az erőszakból fakad. A szívroham és az agyvérzés korábban és gyakrabban érinti az oroszokat, mint a legtöbb fejlett országban, gyakran már negyvenéves kor után. Ezért is egyre kevesebb a jelentkező, aki képes elcipelni egy Kalasnyikovot.
    Kezdetben elegendőek voltak a pénzügyi ösztönzők, de az idő előrehaladtával fogyni kezdett a pénz, és tavaly a bónuszokat régiótól függően 30-40%-kal csökkentették. Cserébe leszállították a jelöltekkel szembeni egészségügyi követelményeket. Februártól a frontra nemcsak látáshibásak kerülnek, hanem szifiliszesek, HIV-fertőzöttek, hepatitiszesek, skizofrének és pszichózisban szenvedők, sőt még olyan önkéntesek is, akiknek a központi idegrendszere sorvadt, ami téveszmékkel vagy hallucinációkkal járhat. A frontra kerülhetnek korlátozott mozgásképességűek vagy „poszttraumás és műtét utáni koponyacsont-defektussal” rendelkezők is. Korábban ezek az emberek „D” kategóriát kaptak, ami teljes alkalmatlanságot jelentett a katonai szolgálatra. Jelenleg „B” kategóriát kapnak, ami harci cselekmények alatti szolgálatra való alkalmasságot jelent. Ezért a frontra visszatérnek a sebesültek – köztük amputáltak is – és az ukrán fogságból hazatért veteránok. Ez azonban problémás, mert az oroszoknak nagyon kevés olyan sebesültjük van, akit vissza lehet állítani a frontra.
    Negyedik probléma: a harctéri mentés
    A sebesült orosz katonák körében a halálozási arány jóval magasabb, mint a NATO-hadseregeknél az iraki és afganisztáni műveletek során. A probléma léptéke a sebesültek és az elesettek arányában látszik leginkább. A 2003-as iraki invázió során a koalíciós erők a reguláris harcokban 172 halottat és 551 sebesültet veszítettek, ami több mint három sebesültet jelentett egy halottra, és megfelelt a 20. század végi standardoknak. Összehasonlításképpen: a hivatalos ukrán adatok szerint náluk ez az arány eléri a közel tíz sebesültet egy halottra.
    Az orosz oldalon tapasztalható alacsony sebesült/halott arány a katonai egészségügy működésképtelenségének és a sebesültek frontvonalról való kimenekítésének súlyos problémáinak közvetlen következménye. Ezek a hiányosságok még Oroszországban sem titkok, ahol a média többször felhívta a figyelmet a katonák siralmas egyéni felszerelésére és a harctéri orvoslás alapvető kiképzésének hiányára.
    A harctéri orvoslásban kulcsfontosságú az úgynevezett „aranyóra”, vagyis az emelt szintű segítségnyújtás a sérülés utáni első 60 percben. Ezzel szemben az orosz adatok szerint a sebesültek kórházba szállításának átlagos ideje eléri a 14,5 órát. Összehasonlításképpen: az iraki háború alatt az amerikai katonák átlagosan 40 perc után orvosi ellátást kaptak, súlyosabb esetekben pedig egy napon belül kimenekítették őket a harci övezetből.
    A második világháború alatt az amerikai hadsereg 4–6 órás átlagos evakuálási időt ért el, míg a Vörös Hadseregben a tábori kórházba szállítás gyakran egy napig vagy tovább tartott. Az orosz harctéri orvoslás nyolc évtized alatt sem tudott érdemben javítani az evakuálási standardokon, és továbbra is messze elmarad még a Nyugat évtizedekkel ezelőtti megoldásaitól is.
    Az orosz hadsereg nem óriás, hanem egy roncs
    Mindezek a problémák azt eredményezik, hogy az orosz hadsereg nem bír a gyengébb, de jobban vezetett és egészen jól felszerelt ukrán hadsereggel. És nem látszik esély a helyzet javulására. Részben azért, mert az orosz hadseregnek nincs rá lehetősége, de azért is, mert a vezetés nem túlságosan törekszik a változtatásokra.
    Közel négy év háború után az orosz hadsereg túlságosan is megmutatta gyengeségeit. A valóság tagadása ellenére kiderült, hogy az Orosz Föderáció Fegyveres Erői agyaglábakon álló óriás, amely csak az emberi tömegnek köszönhetően nyer. Technikailag és taktikailag az oroszok több évtizeddel le vannak maradva. A háború nagyon egyértelműen megmutatta, hogy a hadsereg technológiailag elmaradott, kiképzési színvonala pedig siralmasan alacsony.
    A sokak által bukásra ítélt ukránok megmutatták, hogy a király meztelen. Még olyan szempontokból is, amelyekről senki nem feltétlenül gyanította volna az oroszokat – mint például a kimerülő emberi erőforrások, a téli hadviselésre való képtelenség vagy a téli felszerelés hiánya. De az orosz parancsnokság még nem mondta ki az utolsó szót.

    1. Csigavér! Majd zsoldos hadseregnek felbérleli az orosz zsidó Zelenszkijnek az EU által felerősített hadseregét.
      A politikában nincs mindig és nincs soha.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Zsófia-kilátó webkamera

Zsófia-kilátó webkamera

Legfrissebb

Friss kommentek

Népszerű

Népszerű