Tisztelt Szerkesztőség!
Ezt vette meg a miskolci városvezetés:
Főbb szennyezők, és további információ a mérésekről, valamint a szennyeződés mértékéről
Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban Felügyelőség) 2004. évi vizsgálatai alapján ([4], Melléklet: [5]) az alábbi szennyezők találhatóak a területen:
Fotó. Helyi politikus. Figyelem. Nincs köze a cikkhez.
Talaj Az alábbiak haladták meg a legnagyobb mértékben a „B” szennyezettségi határértéket az LKM területén: TPH (C5-C40): ásványolaj-szénhidrogének (olajok, üzemanyagok), töményen belélegezve tüdőkárosodást, tüdőgyulladást és szívritmuszavarokat okozhatnak. Nagy mennyiségben lenyelve gyomor- és bélrendszeri panaszokat, súlyos máj- és vesekárosodást, illetve idegrendszeri tüneteket válthatnak ki. A TPH mért mennyisége (3863 mg/kg) a határérték (100 mg/kg) közel (40)negyvenszerese.
Kadmium: rákkeltő, a vesét, a májat, a csontokat, valamint a hormonrendszert károsító anyag. A mért mennyiség 13,2 mg/kg, a határérték tizenháromszorosa. Higany: ezüstös színű, folyékony, toxikus fém; sejt- és idegméreg. 14,9 mg/kg mennyiségben van jelen, ami közel harmincszoros határérték-túllépést jelent. Szelén: az ember számára nélkülözhetetlen mikroelem, de nagy mennyiségben mérgező lehet, a haj és a testszőrzet hullását, bőrelváltozásokat, fogkárosodást és idegrendszeri zavarokat okozhat. Majdnem hússzoros mennyiséget mértek (19,7 mg/kg), mint amennyi a szennyezettségi határérték.
Króm: a három vegyértékű króm szükséges a szervezet számára, csak nagyobb mennyiségben toxikus, másik formája azonban, a hat vegyértékű króm daganatkeltő, mérgező anyag, a határérték majdnem tízszeresében (627 mg/kg) van jelen.
Ólom: idegméreg, sejtméreg, amely az emberi szervezetbe bejutva kiszorít egyéb, létfontosságú fémeket, és nagyobb adagban ólommérgezést okoz. A határérték hétszeresében (743 mg/kg) található meg. Arzén: mérgező és rákkeltő anyag. A „B” szennyezettségi határérték több, mint ötszörösében (80,4 mg/kg) van jelen. További szennyező anyagok
Molibdén: Nélkülözhetetlen az élő szervezeteknek, ám nagyobb mennyiségben mérgező.
Májműködési zavarokat és az állatkísérletek szerint magzati elváltozásokat okozhat. A mért mennyiség:11 mg/kg.
Májműködési zavarokat és az állatkísérletek szerint magzati elváltozásokat okozhat. A mért mennyiség:11 mg/kg.
Nikkel: lehetséges rákkeltő anyag. Erősen izgató, emiatt a bőr és a légutak nyálkahártyájának gyulladását váltja ki. Hosszabb időn át belélegezve súlyos egészségkárosodást okozhat. Ártalmas a vízi élővilágra is. A mért mennyiség:102,1 mg/kg.
Cink: létfontosságú elem az élővilág és az ember számára, ám nagyobb mennyiségben egészségügyi kockázatot jelent és mérgező az élő szervezetekre. Ionja az enzimműködést befolyásolja. A mért mennyiség: 1370 mg/kg.
Bárium: a veszélyes hulladékokat tartalmazó területeken rendszerint megtalálható. A vízben oldott bárium nagy mennyiségű felvétele bénulást és akár halált is okozhat. A mért mennyiség: 2790 mg/kg.
Kobalt:esszenciális elem, az emlősöknek szükségük van kis mennyiségű kobaltra. Belélegezve nagyobb mennyiségben (20 mg/m3 felett) veszélyes. A fém kobalt kontakt bőrallergiát is okoz. A mért mennyiség: 42,5 mg/kg.
Réz:krónikus kitettség esetén a vesére és a májra káros. A mért mennyiség: 447 mg/kg. Talajvízben Az arzén mennyisége 11,5 µg/l (a „B” szennyezettségi határérték: 10 µg/l), a molibdén 34 µg/l, ami a „B” szennyezettségi határérték (20 µg/l) közel másfélszerese, a TPH 304 µg/l, ami a „B” szennyezettségi határérték (100 µg/l) több, mint háromszorosa.
Név és cím a szerk-ben

27 Responses
Persze.Ezért nem akarta megvenni senki.Mert az ártalmatlanitás tízmilliárdokba kerül.
Szólni kell a nagy NATO hadianyag beszállítónak;Wallenberg-éknek.
Marcus az angolokkal, míg fivére, Jacob a németekkel kötötte meg a kereskedelmi szerződéseket, a 2. világégés idején.
„Évi 100 milliárd Dollár bevételével ez a család bizony nem „akármi”. Része a globál birodalom csúcsának.
Több mint 220 gyáruk volt világszerte ezelőtt 10 évvel.
Hogy mondjak rá példát.
A jászberényi Lehel Hűtőgépgyárat úgy vásárolta meg cca. 3.5 Mrd Ft- ért, hogy egy évi áremelésből meg lett a vételár kétszerese ( 1.2 millió hűtőgép a gyár éves kibocsátása, aminek az árát „megvásárlás”után azonnal
4-5 szörösére emelték itthon), amit egyébként ki sem fizettek a Magyar Államnak.
Felét egy amerikai cégen keresztül „környezetvédelemre” költötték, amíg a másik fele a ködbe vész….”
Szóljatok.Ki tart vissza?
Nem ki, hanem mi: a lustaság! És ez okozza majd a vesztét az Orbán-kormánynak is pár hónap múlva…
Nyugi van! Vanádiumot, Nikkelt veszünk a kínaiaktól
Rengeteg helyen arról írnak, hogy „Kínát elvágták az olcsó olajtól”. Ez megint részigazság. A napi kb. 300000 hordó soknak tűnik, viszont ha az éves fogyasztást nézzük, akkor ez kb. 1.7%.
Viszont amiről senki nem beszél – pedig többször említettem, a vanádium- és nikkel-szennyezés a venezuelai kőolajban.
1 hordó – kb. 159 liter – úgy 85g vanádiumot tartalmaz, egy hordó kőolaj meg volt kb. 45$. Nagyjából 12 hordó kőolajból kijön 1kg vanádium, amit ha érceiből állítanánk elő, majd „tisztán” vásárolnánk meg, úgy 400$ környékén lenne.
Nézzük a nikkelt..
1 hordónál ez kb. 15g, vagyis 67 hordónyi kőolajból kinyerhető 1kg nikkel, ami úgy 17$.
Oké, hol van a trükk? Hogyan tudjuk kinyerni ezeket a fémeket?
Kijelöljük XXI. századi köztemetőnek. Családi kripták építését engedélyezzük a szép kártyákra. Y%-ban. (helyi vállakozás)
Kedvezményeket kapnak a Város más temetőiből átköltöztetők Z%
X%-ban Nehézbeton üzem kerül a helyére (háborús konjuktúra) BunkerLEGO-gyár. Svéd-magyar koprodukció. A „CRH” egyébként is
ott van Miskolc belvárosában, F.Nagy Zsuzsannánk nagy örömére.
„Az egyedi nehézbeton azért nehézbeton, mert sűrűsége közel kétszerese a hagyományos betonénak. Ezt úgy érik el, hogy sóder helyett őrölt vastartalmú kőzetet, magnetitet kevernek össze cementtel és más adalékanyagokkal. (A magnetitalapú nehézbetonnak 3,8 tonna/köbméter sűrűségűnek kell lennie.) Szintén előírás volt, hogy a bunker valamennyi elemében (tartószerkezet és az acélkeretbe épített vasbeton elemek) nem lehet több a kobalttartalom 0,025 százaléknál, a nikkelé pedig 1,25 százaléknál. Azt is a pályázat kiírója határozta meg, hogy a nehézbetonban magnetitnek kell lennie, amit svéd bányákból nyernek ki. Ezer tonna teherbírású hajókon érkezik az alapanyag a betont legyártó alvállalkozó, a dunaújvárosi Ferrobeton Zrt. telephelyére. A betont a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora, dr. Salem Georges Nehme fejlesztette ki többek között dr. Mezei Ferenc fizikus-akadémikus szabadalma alapján. Néhány elemet előre elkészítettek a magyarok, így bizonyítva az ESS-nek, hogy valamennyi legyártására alkalmasak. Idén augusztusban a svédek a saját szemükkel győződhettek meg arról, hogy a próbaelemek tökéletesen megfelelnek a kiírásban szereplő paramétereknek.
„A szögvas kerettel körbevett betontömböket plusz-mínusz öt milliméteres pontossággal kell elkészíteni. A betonelemekbe különféle szerelvények, elemek kerülnek” – tájékoztatta magazinunkat Hajdú Zoltán projektvezető. A szögvas keretre azért van szükség, hogy a szállítás során ne csorbuljanak az élek, illetve az egymáshoz illesztéskor se sérüljenek az elemek. Ráadásul ezeket az elemeket időnként szétszedik, hogy a betonbunker közepén elhelyezett berendezéseket kicserélhessék, javíthassák. Egyenként többtonnás egységekről beszélünk, amelyek mozgatása bonyolult feladat. A kiírás másik szakértelmet próbára tévő kihívása, hogy első ránézésre betonból kivitelezhetetlen formákat kell legyártani. Például az egyik oldalon három dudor, a másikon két mélyedés – és ez még az egyszerű feladatok közé tartozik.”
De az utak! Az utak azok a miénk! Teccik érteni? Az utak!
:):)::)
Nyugi van! X cm mélységig talajcsere, a talajt meg be kell hordatni a Böszme házaspár vörösiszap tárolóiba. Van belőlük bőven.
Minek olyan messzire vinni?Elég bevinni a cementgyár területére,a büdösdoktorral meg kifizettetjük vele a kényszerbontással együtt.Sima ügy…;):);)
kényszerbontás, Kálmán ellen
aha 😂😁🤣😂😁😀😁😂
Érdekes, hogy nevén nevezted Kálmánt , mert rajtad kívül senki sem mondta ezt a nevet..Az öngól is gól klinkerb@szó..:):):)
Igen, Prieszol elvtárs
Ne elvtársozz Zozó..Nem a zalkában vagy ifjúkomcsi pajtásaiddal..:):)
Hej, pedig de szépen nézted amig dalolták:
„Tűzcsillagunk sugara árad e tájon,
Zászlónk lobog vörösen újra a gyáron.
Rendünket már védik a munkás kezek,
Ma így teremt a népünk szebb életet.
Te gaz cselszövő, aki ma népünkre törnél,
Rút áruló, szomorú rabságba döntenéd,
Pusztítanád, amit a nép alkotott,
E gyár, s a magyar munkás fegyvert fogott.
Fegyverrel őrt állva mind védjük a munkás hatalmat,
Hát harcba elvtárs, bátrak vagyunk. Csak rajta!
Támadjanak, mert attól pusztulni fognak,
Népünkért tőlük bátran meghalunk.”
„- Egy évvel később, 1970-ben pedig végleg felhagyott az aktív sporttal.
– Igen, mert az egyetem elvégzését követően „gőzerővel” vetettem bele magamat a munkába a Mélyépítő Vállalatnál, ahol az építőmérnöki diplomám mellé menet közben vasbetonépítő szakmérnöki, majd gazdaságpolitikusi diplomákat is megszereztem. 1980-ban lettem vezérigazgató, amely feladatkört 1993-ig láttam el. Ekkor a svájci Holderbank magyarországi beruházásainak vezérigazgatójává neveztek ki.”
Ilyen arccal mire számíthatunk? Még egy kecskét sem tudna vezetni. Legfeljebb egy „bátor” lovat árulna a vásárban.
Tudjuk! Mondta ezt már miniszterelnök jelölt is ( Mi lett vele?)
Mert kérem 47 500 forintból nem lehet megélni, kivéve, ha van kecskéjük. Mert ha 47 ezer mellé van egy kecskéjük, sőt ha a negyedik emeleten gombát is termesztenek, akkor így már meg lehet élni. Na most én azt kívánom, a kecske azért jó, mert kicsi, nem akkora, mint a tehén azt fel lehet vinni az emeletre is, és ez is ad tejet, tehát így tulajdonképpen rendben van a megélhetés. Ezt, azt hiszem, a belügyminiszter úr, meg többen is javasolták, ezt a megoldást. Nekem valami más jut eszembe a kecskével kapcsolatban. Amikor ilyen ötleteik vannak, ők is csinálhatnának valamit a kecskével” – fogalmazott a szocialisták miniszterelnök-jelöltje.
„Le kell verni a jobboldalt. Az én feladatom az, hogy ennek a politikai versengésnek irányt adjak, feladatokat szabjak, és azokat számon is kérjem, s ezt meg is teszem hezitálás nélkül.”
(Népszabadság, 2004. február 9.)”
„Szögesdrót nélkül nem lehet valóság show-t csinálni.” – Joseph Goebbels, médiaszakember
De, de
lásd a déli határkerítést
az EU még bűntett is érte.
Miskolcon a Tisza-DK-Jobbik-opportunisták pártszövetség követelhetné
a német-francia selejt migránsok betelepítését. Sok lakás áll üresen.
Manfred és Ursula itt lenne a Kocsonyafesztiválon. Kezet csókolna a jogtulajdonosnak, kitörés történne az antiszemitizmus zéró toleranciából.
A békáknak 77 genderük lenne. stb., stb. A média felpörögne, lenne miről tudosítani. Európai értékek.
Jaja, „bűntett”!
bűntetett
aberrált beteg torz lélek kétségbesett vergődése
Kezdeményezzük a kedvezményes áron igénybe vehető gáz és áram mennyiségének emelését a rendkívüli hideg miatt!
Idióták!Bárki gondolt arra, hogy ezen a területen van akár egy cm2 is amely nincsen mindenféle vegyianyaggal szennyezve? Ha csak azért vette volna meg a város, hogy mentesítse ezt a részt a szennyeződésektől és bevesse fűvel, már akkor is gondos gazdaként járt volna el, hiszen minden egyes Miskolcon élő (tehát vagy 140 ezer ember) érdeke ezt kívánja. De fogjátok még tátani azt a mindenre okádó szájnyílásotokat(a ti esetekben ez kloáka), amikor többek között az ide hozott befektetők vagy az itt megvalósuló vállalkozások jelentős fejlődéseket fognak generálni!
Ma már egy magára valamit adó kínai befektető is tisztában van a környezetvédelmi normákkal, nem még egy európai. Azok ilyen feltételekkel nem jönnek ide. A közlekedésről meg ne is beszéljünk.
Az orosz hadsereg egy szánalmas roncs. Négy fő problémája van – Sławek Zagórski/Newsweek Polska
Hatalmas, nehézkes, és kárt okozni főleg a tömegével tud, nem pedig a csapások precizitásával. A háború négy éve rávilágított az orosz hadsereg összes problémájára, amelyből négy van.
Amikor 2022. február 24-én az orosz oszlopok benyomultak Ukrajnába, sok szakértő a Kreml gyors győzelmét várta. Oroszország fölényben volt a nehéztechnika, a tüzérség, a légierő és a csapatlétszám tekintetében. Eközben már a művelet első heteiben kiderült, hogy az orosz hadsereg nem képes összehangolt offenzíva vezetésére. A gépesített oszlopok üzemanyag- és lőszerhiány miatt elakadtak, a sokszor harci tapasztalat nélküli katonák pedig nem tudtak reagálni a terepen felmerülő veszélyekre. A vészhelyzeti tervek hiánya és a vonalban lévő alegységek korlátozott kiképzése miatt még a látszólag egyszerű műveletek is kudarccal végződtek.
A háború minden egyes hónapjával újabb bekezdéseket lehetett írni az orosz hadsereg problémáinak listájához. A Kreml szempontjából azonban a legrosszabb az, hogy az Orosz Fegyveres Erők Vezérkara nemhogy nem oldja meg a problémákat, hanem hagyja azokat elmélyülni.
Első probléma: a kiképzés
Már a háború első hetei feltárták az orosz katonák kiképzésének súlyos hiányosságait. Az alapkiképzés főként a fegyverkezelésre és lőtéri gyakorlatokra korlátozódik. A katonák egy olyan forgatókönyv szerint hajtják végre a feladatokat, amely nem számol a kudarccal. A kiképzési rendszer nem tanít önálló gondolkodásra. Nem készít fel a valós körülmények közötti harcra. Sémákat tanít. Ezért az oroszok nem boldogulnak a változó körülmények között.
A kiképzési hiányosságokat tovább súlyosbítja a tapasztalatlan parancsnoki állomány. A Brovari, Csernyihiv vagy Izjum melletti összecsapásokban a parancsnokok végzetes döntései jelentős technikai és emberveszteséghez vezettek, ami az orosz offenzíva összeomlását eredményezte már a háború negyedik napján. És ez még csak a problémák kezdete volt.
Ahogy a háború elhúzódott, hiány mutatkozott a megfelelően képzett tisztekből. A frontra a katonai akadémiák utolsó éves hallgatói kezdtek kikerülni, akik szakaszparancsnok-helyettesként teljesítették „harci gyakorlatukat”. Ennek eredménye a taktika végletes leegyszerűsödése lett. Frontális támadásokat hajtottak végre tüzérségi támogatással, és ezeket szűk szakaszokon ismételgették. Az ilyen műveletek ugyan kimerítik az ellenfelet, de hatalmas veszteségeket okoztak a saját katonák körében.
A kiképzési rendszer másik problémája a teljes esetlegesség. A tüzérségi tartalékosok a gyalogsághoz kerülnek, a harcjárművek irányzói a rakétatüzérséghez, a harckocsivezető-mechanikusok pedig a logisztikához. Elég gyakran előfordul, hogy a tartalékosok a sorkatonai szolgálatuk alatt szerzett specializációjukkal ellentétes beosztást kapnak. Ennek következménye nemcsak a magas élőerő-veszteség, hanem a technikai eszközök ki nem használt potenciálja is.
A háború kezdete óta az ukránok többször is módosították kiképzési rendszerüket, hozzáigazítva azt a front változó körülményeihez – mindenekelőtt a drónok által dominált környezetben zajló lövészárok-hadviseléshez. Az oroszok mindössze annyit kezdtek tanítani, hogyan kell cikcakkban futni és kézifegyverrel drónokra lőni.
Ismét megmutatkozott a rugalmasság hiánya az oroszok részéről, akik nagyon nehezen tanulnak, és még lassabban vezetik be a változtatásokat. Többször is ugyanazon séma szerint cselekedtek, más eredményt várva.
Második probléma: a logisztika
A lassú tanulás kiválóan látszik a logisztika példáján. A grúziai háború elvesztése megmutatta, hogy a Szovjetuniótól örökölt, nagyrészt változatlan hadseregszerkezet nem felel meg a modern hadszíntér követelményeinek. Néhány hónappal a 2008-as konfliktus után a Kreml reformot indított, amelynek célja az egységek mobilitásának növelése, a vezetés egyszerűsítése és a létszám csökkentése volt a harcképesség elvesztése nélkül.
Addig a legmagasabb egység a hadsereg volt, majd a hadosztály, az ezred és a zászlóalj. A reform megszüntette a hadosztályt mint logisztikai biztosító elemet, az ellátásért való felelősséget pedig a dandárok vették át. Ez lehetővé tette volna, hogy a logisztikai egységeket közvetlenül a zászlóalj-harccsoportokhoz rendeljék, hasonlóan a NATO struktúráihoz.
A gyakorlatban az ukrajnai háború első hónapjaiban ezek a változások nem működtek. A reformnak akkor lett volna értelme, ha hatékony vezetés és fegyelem támogatja a logisztikában, ez azonban hiányzott. A növekvő problémák végül Dmitrij Bulgakov hadseregtábornok, a logisztikai biztosításért felelős védelmi miniszterhelyettes leváltásához vezettek. A személycsere azonban nem hozott hatékony változást az irányításban.
A parancsnokság többször is módosította a front ellátási rendszerét, de minden újabb verzió elégtelennek bizonyult. A kulcsprobléma a túlságosan megnyúlt kommunikációs vonalak maradnak. Az utóbbi évben az oroszok távolabb helyezték a logisztikai hátországot a frontvonaltól. Minél nagyobb a távolság, annál nagyobb a szállítási kapacitás igénybevétele, magasabb az üzemanyag-fogyasztás, és a konvojok hosszabb ideig vannak kitéve az ukrán csapásmérő rendszerek tüzének.
Így a háború kezdete óta Oroszország kb. 73 ezer különböző típusú teherautót veszített. A fronton ezért egyre gyakrabban tűnnek fel polgári járművek, személyautók, sőt málhás állatok is. A logisztika példáján látszik leginkább az orosz fegyveres erők technikai szempontú folyamatos degradációja. Azonban még ennél is rosszabbul néz ki a degradáció emberi oldalon.
Harmadik probléma: az emberek
Bár az Orosz Föderációban „sok az ember”, a Kremlnek komoly gondot okoz a harci veszteségek pótlása. Az orosz védelmi minisztérium hivatalos adatai szerint az utóbbi évben havonta kb. 30 ezer önkéntes jelentkezik szerződéses szolgálatra. Ez azt jelenti, hogy a mozgósítottak és önkéntesek éppen csak fedezni tudják a havi veszteségeket, amelyeket a hadsereg Ukrajnában elszenved. De vannak hónapok, amikor kevesebb „mobik” (mozgósított katona) vonul be, mint amennyit az oroszok a fronton elveszítenek.
Bár elméletben Oroszország hatalmas tartalékos állománnyal rendelkezik, ezen katonák minősége nagyon alacsony. Főként az orosz férfiak rossz egészségi állapota miatt, akik jóval rövidebb ideig élnek, mint a nők, és jelentősen rövidebb ideig, mint a nyugat-európai férfiak. Az orosz férfiak átlagéletkora 68 év. Lengyelországban ez 75 év. Az ok a munkaképes korban bekövetkező magas halálozás, amely a keringési betegségekből, az alkoholizmusból, balesetekből és az erőszakból fakad. A szívroham és az agyvérzés korábban és gyakrabban érinti az oroszokat, mint a legtöbb fejlett országban, gyakran már negyvenéves kor után. Ezért is egyre kevesebb a jelentkező, aki képes elcipelni egy Kalasnyikovot.
Kezdetben elegendőek voltak a pénzügyi ösztönzők, de az idő előrehaladtával fogyni kezdett a pénz, és tavaly a bónuszokat régiótól függően 30-40%-kal csökkentették. Cserébe leszállították a jelöltekkel szembeni egészségügyi követelményeket. Februártól a frontra nemcsak látáshibásak kerülnek, hanem szifiliszesek, HIV-fertőzöttek, hepatitiszesek, skizofrének és pszichózisban szenvedők, sőt még olyan önkéntesek is, akiknek a központi idegrendszere sorvadt, ami téveszmékkel vagy hallucinációkkal járhat. A frontra kerülhetnek korlátozott mozgásképességűek vagy „poszttraumás és műtét utáni koponyacsont-defektussal” rendelkezők is. Korábban ezek az emberek „D” kategóriát kaptak, ami teljes alkalmatlanságot jelentett a katonai szolgálatra. Jelenleg „B” kategóriát kapnak, ami harci cselekmények alatti szolgálatra való alkalmasságot jelent. Ezért a frontra visszatérnek a sebesültek – köztük amputáltak is – és az ukrán fogságból hazatért veteránok. Ez azonban problémás, mert az oroszoknak nagyon kevés olyan sebesültjük van, akit vissza lehet állítani a frontra.
Negyedik probléma: a harctéri mentés
A sebesült orosz katonák körében a halálozási arány jóval magasabb, mint a NATO-hadseregeknél az iraki és afganisztáni műveletek során. A probléma léptéke a sebesültek és az elesettek arányában látszik leginkább. A 2003-as iraki invázió során a koalíciós erők a reguláris harcokban 172 halottat és 551 sebesültet veszítettek, ami több mint három sebesültet jelentett egy halottra, és megfelelt a 20. század végi standardoknak. Összehasonlításképpen: a hivatalos ukrán adatok szerint náluk ez az arány eléri a közel tíz sebesültet egy halottra.
Az orosz oldalon tapasztalható alacsony sebesült/halott arány a katonai egészségügy működésképtelenségének és a sebesültek frontvonalról való kimenekítésének súlyos problémáinak közvetlen következménye. Ezek a hiányosságok még Oroszországban sem titkok, ahol a média többször felhívta a figyelmet a katonák siralmas egyéni felszerelésére és a harctéri orvoslás alapvető kiképzésének hiányára.
A harctéri orvoslásban kulcsfontosságú az úgynevezett „aranyóra”, vagyis az emelt szintű segítségnyújtás a sérülés utáni első 60 percben. Ezzel szemben az orosz adatok szerint a sebesültek kórházba szállításának átlagos ideje eléri a 14,5 órát. Összehasonlításképpen: az iraki háború alatt az amerikai katonák átlagosan 40 perc után orvosi ellátást kaptak, súlyosabb esetekben pedig egy napon belül kimenekítették őket a harci övezetből.
A második világháború alatt az amerikai hadsereg 4–6 órás átlagos evakuálási időt ért el, míg a Vörös Hadseregben a tábori kórházba szállítás gyakran egy napig vagy tovább tartott. Az orosz harctéri orvoslás nyolc évtized alatt sem tudott érdemben javítani az evakuálási standardokon, és továbbra is messze elmarad még a Nyugat évtizedekkel ezelőtti megoldásaitól is.
Az orosz hadsereg nem óriás, hanem egy roncs
Mindezek a problémák azt eredményezik, hogy az orosz hadsereg nem bír a gyengébb, de jobban vezetett és egészen jól felszerelt ukrán hadsereggel. És nem látszik esély a helyzet javulására. Részben azért, mert az orosz hadseregnek nincs rá lehetősége, de azért is, mert a vezetés nem túlságosan törekszik a változtatásokra.
Közel négy év háború után az orosz hadsereg túlságosan is megmutatta gyengeségeit. A valóság tagadása ellenére kiderült, hogy az Orosz Föderáció Fegyveres Erői agyaglábakon álló óriás, amely csak az emberi tömegnek köszönhetően nyer. Technikailag és taktikailag az oroszok több évtizeddel le vannak maradva. A háború nagyon egyértelműen megmutatta, hogy a hadsereg technológiailag elmaradott, kiképzési színvonala pedig siralmasan alacsony.
A sokak által bukásra ítélt ukránok megmutatták, hogy a király meztelen. Még olyan szempontokból is, amelyekről senki nem feltétlenül gyanította volna az oroszokat – mint például a kimerülő emberi erőforrások, a téli hadviselésre való képtelenség vagy a téli felszerelés hiánya. De az orosz parancsnokság még nem mondta ki az utolsó szót.
Csigavér! Majd zsoldos hadseregnek felbérleli az orosz zsidó Zelenszkijnek az EU által felerősített hadseregét.
A politikában nincs mindig és nincs soha.