Peter Pellegrini szlovák elnök aláírta a Btk-módosítást, így hatályba lép többek között a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezésének bűncselekménnyé válása is – írja a Napunk.
Ennek a magyar belpolitikában is lehetnek következményei, mert a határon túliak szimpátiájára hajtó Orbán-kormány nem bírálta nyíltan a lépést.
A törvény értelmében hat hónapos szabadságvesztéssel torolhatják meg a dekrétumok megkérdőjelezését. Itt a felvidéki magyarság egyik legnagyobb traumájával játszanak: a második világháború után az Edvard Beneš államfő által kibocsátott alkotmányrendelet kimondta a Csehszlovákia területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét, ez tette lehetővé a vagyonuk, földjeik elkobzását, az állampolgárságuk elvételét.
Most a dekrétumok ügye a földelkobzások kapcsán került a szlovák politika középpontjába. Ezekben az ügyekben a Szlovák Földalap és az Erdőgazdálkodási Vállalat a második világháború utáni, a magyar és német nemzetiségű lakosok vagyonát elkobzó jogszabályokra hivatkozva sajátítja ki mai tulajdonosok telkeit, illetve kezdeményezi a tulajdonviszonyok felülvizsgálatát a bíróságokon.
A magyar kormány egyik legfontosabb szövetsége, Robert Fico által vezetett kormány elsősorban nem a magyar kisebbségre, hanem a fenti eljárást kritizáló liberális ellenzékre akart lőni ezzel a nyilvánvalóan jogkorlátozó törvénnyel, de az a legnagyobb riadalmat, érthető módon, a magyarok között keltette.
Keményen bírálta a tervezetet a felvidéki magyar párt, a Magyar Szövetség, egyebek mellett a napokban tartott, „Ártatlanság menete” elnevezésű megmozduláson. Gubík László elnök a törvénymódosítást az év méltatlan lezárásának nevezte, és úgy fogalmazott:
ha értik is, hogy a hatalom a kavicsaival nem elsősorban a felvidéki magyarok otthonainak ablakát akarta betörni, végül mégis ez sikerült.
Gyakorlatilag polgári engedetlenséget hirdetett, amikor azt mondta: a tudomány és a jog eszközeivel fognak rámutatni a törvény abszurditására, és az első ilyen lépésként január 22-én, a magyar kultúra napján A börtön ablakában? címmel tudományos konferenciát szerveznek, ahol a szólásszabadság, a magántulajdon védelme és a jogbiztonság lesz a fő téma. Alighanem a dekrétumok megkérdőjelezése sem lesz elkerülhető.
Miután Peter Pellegrini aláírta a Btk. módosítását, beadta lemondását Forró Krisztián, az államfő nemzetiségi ügyekkel foglalkozó tanácsadója, a felvidéki magyar párt korábbi elnöke. Azt mondta az MTI szerint, hogy az államfő mai döntése után nem is tehetett mást, mivel a közéleti szolgálat csak akkor vállalható, ha összhangban áll az elveivel.
Pellegrini a Beneš-dekrétumokról azt mondta: komoly témáról van szó, amelyet egy ellenzéki párt nyitott meg, feszültséget szítva az országban élő szlovákok és magyarok között. Úgy vélekedett: a módosítás nem érinti az állampolgároknak azt a jogát, hogy bírósági úton védekezzenek vagyonelkobzási ügyekben, de el kell utasítani, hogy bárki „társadalmi feszültséget szítson a szószékeken” Szlovákiát és Csehországot is érintő történelmi események megkérdőjelezésével.
Esemény után, vagyis már az államfői szignót követően szólalt meg Németh Zsolt, a fideszes képviselő, akinek az a profilja, hogy úgymond nyugatos, européer különvéleménye legyen párton belül, miközben nem alakítja a magyar külpolitikát. Ő azt posztolta:
„Magyarország kiáll a felvidéki magyarok jogfosztása ellen. Elfogadhatatlan Szlovákia magatartása! Szlovákia elnöke aláírta a Lex Benest! A törvény fél év börtönnel bünteti a dekrétumok megkérdőjelezését! Azt állítja a szlovák állam, hogy nincsenek hatályban a jogfosztó rendeletek. Mégis magyarok földjeit kobozza el a szlovák állam a Benes-dekrétumokra hivatkozva! Ez magyarellenes diszkrimináció. Kiállunk a Magyar Szövetség és az emberi jogok mellett!”
Egy válasz
de hiszen cigány!