tl;dr: kényszerű letelepítések következtében nőtt a társadalmi hátrányuk a magyarokkal szemben a 80-as években. Így a rendszerváltás után kevésbé tudtak kitörni a válságövezetekből, amilyen Borsod is, ők maradtak, gyereket szültek, stb. Történetileg a török-korban a három országrész határvidéke volt a kormányzati kontroll szempontjából a legszabadabb, ez Borsod tágabb környéke. Vonzó a vándor szakmák számára.
tl: A Kádár-korszakban külön kormányzati programok voltak a cigányok letelepítésére (És a 18. századi abszolutizmus idején is). A cigányságot hagyományos foglalkozásai helyett belekényszerítették a tervgazdaság által kínált munkahelyekre. A romákra is vonatkozott a munkakerülés büntetése, tehát pl piacozásból vagy drótozásból ha meg is tudott volna élni, az nem hivatalos munkahely volt, úgyhogy munkakerülésnek minősült. Egy komplett etnikai csoportról van szó, amelyik addig évszázadokig kimaradt a magyar társadalmi létrából, de a Kádár-korszakban be kellett szállniuk. Nyilván egy tanulatlan ember minden munkahelyen a legaljább munkákat kapja, kevés fizetésért. Ebből aztán következik, hogy ki milyen tanulságot vont le az úgynevezett munka világáról. Röviden: alapvetően a magyaroknak kínált perspektívát. Ehhez jött hozzá a cigánygyűlölet, ami bujtatott módon a Kádár-korszakban ugyanúgy ment, mint mindig. Tehát adott egy aluliskolázott csoport (belső szaktudásuk attól még volt!) , akit megfosztanak a hagyományos megélhetési stratégiáitól, belekényszerítenek új lakóhelyekre, és versenyhelyzetbe teszik azokkal, akiknek generációkon átnyúló rutinjuk van az érvényesülésben.
Itt lehet rátérni a kérdésedre: miért Borsodban (és Baranyában, Somogyban)? Amit a többiek is írtak: ha ezt az egészet megfejeled azzal, hogy összeomlik a tevgazdaság, akkor a bányászfalu barakkjaiból a magyar vagy a cigány gyerek fog találni hamarabb munkát máshol? A magyar vagy a cigány fogja hamarabb felfogni, hogy az állam, ami kitalálta, hogy ott lakj és azt dolgozd, az nincs többé és a magad ura vagy? Plussz képzettség, nyelvtudás, tájékozottság.
Somogyban élek, egy elég leszakadt vidéken. Itt jobb a helyzet, mint amit a 8.kerben élve tapasztaltam: a gettós részen élő cigányok és magyarok egyaránt kimennek Ausztriába, Németországba dolgozni. Ha hazajönnek, felújítanak dolgokat a cigányok is. A hátramaradók azok a magyarok és azok a cigányok, akik annyira mélyen vannak, hogy az óvodai “képzésnél” kéne kezdeni a felzárkóztatásukat, akármilyen idősek. Magyarokról is beszélek. Hátra maradnak, házasodnak, gyerekük lesz, így belőlük lesz több, nem a külföldön dolgozókból.
Viszont Borsodban régen is több cigány élt, és én arra tippelnék, hogy ez volt Magyarországnak hosszú ideig az a része, ami a dolgokba belepofázó államhatalomtól a legmesszebb volt. Elvileg a cigányság a 16. században jelent meg nagyobb számban, és a 16-17.században a három országrész közös peremterülete a Felső-Tisza-vidék volt. Itt volt a legnagyobb szabadság, a hajdúk is itt hemzsegtek, nem a Kisalföldön vagy a Bácskában
2 Responses
Más városban nem telepítették be őket a fő utca hátsó lakásaiba (80-as évek)
Más városban nem volt „fészekrakás”
Szóval a cocik…
Tehát a cocik. A fidkányok mióta is uralkodnak? Szegényeknek nem volt idejük rendezni ezt a kérdést, csak a saját fizetésüket.
Egyébként nincs mit ezen agyalni. Az aljanép mindig oda húzódik, oda tömörül, ahol alacsony az életszinvonal, lepukkadt a környezet, rossz a közbiztonság. Ez a város pedig egyre jobban megfelel ennek a követelményeknek. Miskolc ki lett jelölve államilag, hogy ezt a szerepet betöltse. Ide csak akkor járnak a kormánytól ha igérgetni kell és kell a szavazat, aztán ha lezajlottak a választások, gyorsan elfelejtenek minket, amihez hatékonyan asszisztál a helyi, hajbókoló városvezetés.