Az American Psychologist című tudományos folyóiratban megjelent publikáció szerint ráadásul a káromkodás jótékony hatásai túlmutathatnak a fájdalomcsillapításon: a fizikai erőnlétet és az állóképességet is javíthatja.
A tanulmnány társszerzője Richard Stephens, aki amellett, hogy a brit Keele Egyetem pszichológus szakembere, már korábban is foglalkozott a dologgal. Az ihletet az adta a vizsgálódásaihoz, hogy a felesége szülés közben, nos, nem válogatta meg a szavait. Stephensben ekkor fogalmazódott meg, a gondolat, hogy esetleg fájdalomcsillapító hatása is lehet ennek a dolognak. „A káromkodás annyira gyakori reakció a fájdalomra. Csak van valami oka annak, hogy ezt csináljuk” – mondta a szakember a Scientific Americannek a 2009-es tanulmánya publikálása után, melyért 2010-ben megkapta a Nobel-díj paródiájaként funkcionáló Ig Nobel-díjat.
Azóta több hasonló vizsgálatot is végzett a szakember, a legújabb tanulmányában pedig a gátlástalan viselkedést kutatta alaposabban csapatával. „Számos helyzetben az emberek – tudatosan vagy sem – visszafogják magukat attól, hogy a teljes erejüket felhasználják. A káromkodással ledobjuk magnkról a társadalmi korlátokat, és lehetővé tesszük, hogy bizonyos helyzetekben nagyobb erőfeszítéseket tegyünk” – magyarázza Richard Stephens. Szavai szerint a káromkodás egy könnyen hozzáférhető módszer, mely segíti a koncentrációt, a magabiztosságot, valamint a fókuszáltságot is. Összességében, egy kicsit többet hozhat ki magából az ember.
A kutatás részeként két vizsgálatot is végeztek, melyek során arra kérték meg a résztvevőket, hogy válasszanak ki egy olyan káromkodást, amit általában használni szoktak, valamint egy semlegesebb szót, mellyel egy élettelen tárgyat lehet leírni.
