Tovább megy a bohóckodás a szlovák-magyar vasúti kapcsolatok tekintetében

Sok siralmas történet van a közép-európai vasutak tekintetében, de ami a szlovák-magyar határ környékén megy az EU-csatlakozás óta (!), arra azért tényleg elég nehéz szavakat találni. Csak pár érdekes momentum:

Még az ütemes menetrend előtt nem okozott gondot a sátoraljaújhelyi vonalról átmenni Slovenské Nové Mestoba (Sátoraljaújhely-külső2 kb.), ahol csatlakozás volt az ukrán határtól Kassára menő fővonalhoz. Azóta nemhogy ez nincs, hanem sikerült úgy felújítani a magyar oldali vasútvonalat, hogy a drót a határon véget ér, pár kilométer híján nem lehet elmenni a közeli fővonalig… Mert hát más az áramnem, bonyolult lett volna, meg elverték a projektpénzt pl. a fával benőtt bodrogkeresztúri iparvágányok biztosítására, az utas meg megint nem érdekelt senkit.

Jó ideje nem megy már vonat Salgótarjánból a magyar többségű Fülekre sem, holott arrafele aztán tényleg minden adott lenne a határátmenet használatához. Somoskőújfaluig megy a magyar vonat, biztos ott van valami rejtett Atlantisz a mélyben…

Losoncnál a szlovák akarta volna a határátmenetet, és egyébként a nagykürtösi teherforgalom miatt nem kis összegeket szoktak időnként elkölteni az ipolytarnóci vonal északi szakaszára, de Lázár János inkább ott is lelőtte a magyar oldali vonatokat, így jelenleg féltökű pótlóbuszos bohóckodás megy.

Kassára végre van kétóránként vonat Budapestről a 90-es vonalon, más kérdés, hogy mivel az első vonat 10 után ér Kassára, pont térségi ingázásra használhatatlan az egész, holott a megye északi részéhez Kassa érdemben közelebb lenne, mint Miskolc – ez persze megint a kutyát nem érdekli. A párkányi helyzet egyébként némileg hasonló, mert ott is legalább van ütemes vonat, csak hát az megint a távolsági utasokra van kitalálva, térségi közlekedésre nem igazán jó.

Komáromnál jár át valami a határon? Ja, hát nem.

Rajkánál a szlovák GTW jár át Pozsonyligetfaluból, persze csak Hegyeshalomig, mert hát miért is kéne két olyan várost közvetlen vonattal összekötni, mint Győr, meg Pozsony?

Már ez is eléggé elkeserítő, de van ennél lejjebb is. Drégelypalánk és Ipolyság között már sok évtizede nem, hogy közlekedés, pálya sincs, igazából őszintén nincs elképzelésünk sem, hogy miért volt valakinek annyira fontos ott felszedni a pályát. Hiszen az a kis szakasz nem csak kelet-nyugati, hanem észak-déli irányban is használható lenne, kb. akkora jelentősége volna térségi szinten, mint Budapesten a rákosrendezői villamosátvezetésnek.

Projekt viszont nincs, bohóckodás van: a két ország versenyt fut abban, hogy a hiányzó szakasz két oldalán ki hányszor tudja eljátszani a bezárjuk-kinyitjuk műsort, illetve ki tud bénábban szolgáltatni. A magyar oldal menetrendje sem matyóhímzés, dehát mit mondjunk a szlovákról? A frankón újraindított, majd most bezárandó vonalon nem, hogy az órás, de még a kétórás ütemig sem sikerült eljutni, lévén Korponától délre kemény 4-5 órás lukakkal volt tele a menetrend (hétvégén meg nagyjából semmi semmi nem volt), és persze a Csata-Ipolyság rész is elég gáz. Tehát béna a kínálat, hiányzik a hálózat szíve, de a politikus várja az eredményt, ami aztán nem jön (illetve ki tudja, mert ugye nem szokott a valós utasforgalom érdekelni senkit, ld. 106-os), és akkor jól megracionalizálja a helyzetet.

Enyhe kifejezés az egészre, hogy szánalmas.

Kép: Orosz Örs videója az utolsó vonatról