Így dolgoznak a Nyugat munkatársai!

Szilágyi József újságíró: a nyugat.hu munkatársaként minden nap kihívás és küzdelem

“Egész életemben az újságírásra készültem, a tanulmányaimat is ennek megfelelően végeztem. Több évtizedes tapasztalat után még mindig meg tudok lepődni, hiszen állandó változásban van minden. Változik a politika, változnak a politikusok, a körülmények, és ezekhez alkalmazkodni kell. Szeretem, amikor némi kutatás, nyomozás után felragyognak és megmutatják magukat azok a dolgok, amelyek a háttérből mozgatják a szálakat. Mert a jó újságíró azt írja meg, amit valakik el akarnak titkolni. Ez a lényeg.

Egyszer valaki azt mondta nekem, hogy engem nem szeret egyik párt és egyik politikus sem, én meg felsóhajtottam, hogy hála istennek. De egy ekkora városban, ekkora megyében ez plusz feladatokat is jelent. Bezárkóznak azok, akik a hatalom függésében vannak, nehéz elérni a gazdasági élet, az oktatás, az egészségügy vezetőit. Vidéken nehezebb információhoz jutni, és komoly gondok vannak az utánpótlással is. A nyugat.hu munkatársaként minden nap kihívás és küzdelem, de amikor ismeretlenek állítanak meg az utcán pár jó szóra, akkor megéri.“
Fodor Ármin újságíró: hatalmas élmény, amikor Önökkel együtt bulizhatunk egy rendezvényen

“Sok mindent szeretek a munkámban, mégis talán a legjobban akkor érzem magamat, amikor kimehetek egy eseményre, például vásárokra, vagy egy fesztiválra. Szeretek közben beszélgetni az emberekkel, hallgatni a jó – vagy épp kevésbé jó – zenei eseményeket, beszélgetni a vásározókkal. A kezdetektől kezdve oda vagyok ezeknek a rendezvényeknek a hangulatáért, ezt próbálom a tudósításokban átadni Önöknek is. Ennél már csak az a nagyobb élmény, amikor egy olyan rendezvényen találkozhatunk, mint például a Perint Sziget Fesztivál, amit mi, a Nyugat.hu szerkesztősége szervezett és amin együtt bulizhatunk olvasóinkkal és a szombathelyiekkel. Reméljük, hamarosan újra lesz rá alkalom!

Az utóbbi években nagyon sokan támadást kaptam. Volt, akinek a cikkeim nem tetszettek, és volt akinek csak az nem tetszett, hogy a Nyugat.hu-nál dolgozom. Amikor ezeket mondják, először mindig rosszul esik, de aztán elfelejtem az egészet, és megyek tovább, mintha mi sem történt volna. A kritikákat persze el kell fogadni és figyelembe kell venni, én erre törekszem. Az már más kérdés, hogy ha megfogadom a tanácsot, akkor azért kapok támadást.”
Nagy Róbert újságíró: azért jó a nyugat.hu-nál dolgozni, mert itt még fontos a szabadság

“Szeretem, hogy még mindig lehet hatása annak, amit leírok, és néha sikerül úgy rátapintani egy ügyre, hogy abból tényleg történjen is valami. Jó érzés, amikor egy-egy cikk után azt látom, hogy az olvasók nem csak átgörgetik, hanem beszélnek róla, vitáznak vele, és beépül a helyi közbeszédbe. A Nyugat.hu-ban azt becsülöm, hogy itt nem kell unalmas sablonok szerint írni: lehet kicsit csavarni, poénkodni, vagy éppen odaszúrni, ha muszáj. Inspirál, hogy minden nap új történeteket lehet felfejteni, olyan emberekkel találkozni, akikről máskülönben sose hallanék. És az is jó, hogy itt még fontos a szabadság: nem a kattintás az isten, hanem az, hogy legyen benne igazság.

Mostanában az a legfárasztóbb, hogy a munka tele van felesleges körökkel, miközben a lényeg néha háttérbe szorul. A fókusz nem mindig ott van, ahol lennie kellene – túl sok a zaj, túl kevés az idő, és közben mindenki mindent azonnal akar. Nehéz megtalálni azt az új újságírói nyelvet, ami egyszerre hiteles, tényszerű és mégis elég könnyed ahhoz, hogy az emberek ne görgessék tovább reflexből. Kihívás úgy írni kritikusan, hogy közben ne essünk át a ló túloldalára, és ne váljunk megkeseredett panaszirodává. És persze ott a nagy kérdés: hogyan lehet megtartani a minőséget egy olyan világban, ahol már mindenki műfajkeverést, humort, instant sztorit vár – de valahogy mégis ez az irány, amit meg kell tanulni jól csinálni.”
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot! Támogasd a Nyugat.hu-t!

4 Responses

  1. Aztán meg csodálkoznak, hogy egyre többen vannak a Nép pártján az elmúlt hetekben, a Mi Hazánk pedig az egyedüli folix bejutó a két nagy mellett.

    1. 😁😂🤣😁😀 Ja. Csak a nép hiányzik.
      Eltünt mint szürke mamusz a ködben.

      1
      1
  2. Ki nem sz@rja le a lemenő nap (cuclib) gyengülő erejét? Nyugszik, Nyugat.

    Nyugat nélkül nincs sem első, sem második Trianon.

    „Az új lapnak megnyerték Osvát Ernőt, Ignotust, Schöpflin Aladárt, Fenyő Miksát, Ambrus Zoltánt és később Hatvany Lajost, akik már korábban is elismert szerkesztők, kritikusok, műértők voltak. Az anyagiakat Hatvany biztosította – nem utolsósorban a Gyáriparosok Országos Szövetsége (GYOSZ) mecenatúrája révén.

    Az induló program Ady magyarsága, Osvát minőségkultusza és Ignotus alkotói szabadságfogalma körül mozgott.”

    1. Ne terheld túl magad taknyos…Haladjunk sorban: 8 általános, magyar kisérettségi…Ha ezek megvannak szólsz…:):):)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Zsófia-kilátó webkamera

Zsófia-kilátó webkamera

Legfrissebb

Friss kommentek

Népszerű

Népszerű