A 20. század elején indult meg az iparosodás, főként a közeli szénbányák hatására. A gyár valódi fejlődése az 1950-es években kezdődött. Acéllemezek megmunkálásával, hideg hengerléssel, lakkozással és csomagolóipari célú gyártással foglalkoztak.

A szocializmus alatt a gyár virágkorát élte. Az 1960-as, 70-es években több száz ember dolgozott itt. Lakótelep, üzemi konyha, kultúrház, sportpálya – a gyár nemcsak munkahely volt, hanem egy egész közösség központja. A rendszerváltás után jött a hanyatlás. A technológia elavult, a nyugati piac erősebbnek bizonyult. A 90-es évekre a gyár leállt.

További fotók a helyszínről: