A megyei közgyűlés ünnepi ülésének nyitányán (amelyen díszvendégként jelen volt Alakszai Zoltán főispán, valamint Miskolc polgármestere, Tóth-Szántai József is) az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét megidéző szavalatokat hallgatott, illetve kisfilmet nézett meg a közönség.
Köszöntőjében Bánné Gál Boglárka közgyűlési elnök arról beszélt, hogy közeledik az emléknap, amikor
nemcsak egy dátumot idézünk meg, de egy nemzet szívverését halljuk
. Megfogalmazása szerint akkor, 69 évvel ezelőtt, a történelem ajtaja résnyire nyílt, vannak ilyen napok, és ’56 október ilyen volt.
– Jövőt csak az tud építeni, aki ismeri a múltját – jelentette ki, majd arról a tapasztalatáról számolt be, miszerint napjainkban „az értékek egyre inkább elmosódnak; Európa számos országában a nemzeti jelképeket elrejtik, a zászlókat letakarják, a himnuszokat elhalkítják”, ilyenkor a magyaroknak „kötelességünk még hangosabban énekelni”. – Fiaink nem feláldozhatók idegen érdekek szolgálatában. A szabadság nem ajándék, hanem örökség. Örökség, amelyet minden nemzedéknek újra és újra meg kell védenie: ha kell, szavakkal, ha kell, tettekkel. 1956 hősei fegyverrel tették, nekünk ma a hűségünkkel és a kitartásunkkal kell.
Ezt követően Alakszai Zoltán, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal vezetője mondott beszédet. Ebben Márai Sándort idézte, s 1956 és a mai idők közötti párhuzamot vont, utalva „a nyugati hatalmak hallgatására, félrenézésére”. Felidézte, 1956. október 26-án – tekintve, hogy a forradalom „nem csak a budapestiek ügye volt” – a miskolciak is a tettek mezejére léptek.
– Ma Magyarország a történelem jó oldalán áll. Újra Budapestre figyel a világ. A kérdés ma is az: elég bátrak vagyunk-e. A történelem nem valaki más: mi magunk vagyunk. Ma is mindenkire szükség van. Álljunk közösen a jó oldalon.
Hegyaljáról és Diósgyőrből, illetve Igriciből
Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata Alkotói, illetve Pro Comitatu díjának átadása következett ezután.
Alkotói Díj: a vámegyében élő és alkotó, életükkel és tevékenységükkel a vármegyéhez kötődő művészeknek és alkotó közösségeknek adományozható, akik vagy amelyek a kultúra, a közművelődés, a művészi alkotómunka, a színház-, a zene-, a film-, a képző- és iparművészet területén kiemelkedő színvonalú művészeti értéket hoztak létre.
Ebben az esztendőben a díjazott: a Hegyaljai Mesterek Népművészeti Egyesülete. Az 1987-ben alakult, nyolcvan főt számláló civil szervezet 17 mesterséget ölel fel; Alkotóháza Tállyán működik.
A legfrissebb hírekért kövess minket a Boon.hu Google News oldalán is!
- A Hegyaljai Mesterek Népművészeti Egyesülete feladata a tárgyi népi hagyományok felkutatása, bemutatása, továbbörökítése. 17 mesterséget képviselnek a tagok: kádár, fafaragó, fazekas, kőfaragó, harangöntő, kosárfonó, gyékényes, csuhéfonó, bútorfestő, tűzzománcos, bőrműves, késkészítő szappankészítő, gyertyaöntő, tojásdíszítő, csipkekészítő és hímző.
- Az 1980-as évektől az egyesület erőssége az úrihímzés. Schneider Imréné, a népművészet mestere kutatásával, tanításával és a hímző asszonyok szorgalmas munkájával újraéledt a Szent István koráig visszavezethető hímzett csoda. Munkájukat rendszeresen viszik kiállításokra, népművészeti találkozókra. Az alkotásokat megcsodálták Párizsban, Rómában, Varsóban, legutóbb Tokióban. A megtanultakat a kiváló hímzők minden évben Alkotótáborban oktatják, tanítják. Az úrihímzéssel díszített egyházi textíliák több templomban is az oltár ékességei és II. János Pál pápa hímzett oltárterítőit is a Hegyaljai Mesterek Népművészeti Egyesületének hímzői készítették. Munkájuk eredménye, hogy az úrihímzés bekerült a Vármegyei Értéktárba, majd 2022-ben az Országos Szellemi Kulturális Örökség listájára is felkerült.
A másik elismerést magánszemély érdemelte ki.
A Pro Comitatu díj azoknak a személyeknek adományozható, akik a vármegye társadalmi, gazdasági, tudományos fejlődéséért, a vármegye nemzetközi kapcsolataiért, a vármegyei identitás erősítéséért, valamint a művészeti és kulturális élet, továbbá a sport területén hosszabb időn keresztül magas szintű, áldozatos munkát végeztek. A díj a vármegye címerével díszített arany pecsétgyűrű.
A 2025-ös évbeli díjazott: dr. Marosi Gyula. A szülész, háziorvos hivatalos méltatása, az elismerés indoklása az alábbiakban olvasható:
- Dr. Marosi Gyula iskolai éveit a diósgyőri Táncsics téri iskolában kezdte, majd a Kilián, mai nevén Diósgyőri Gimnáziumban folytatta. Ezt követően felvették a Debreceni Orvostudományi Egyetemre, ahol 1992-ben vette át diplomáját.
- 1992–97 között a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályán dolgozott. Szakvizsgáját követően szülész-nőgyógyász szakorvos a tiszaújvárosi nőgyógyászati szakrendeléseken, ugyanettől az évtől a szikszói kórház szülészet-nőgyógyászati osztályának is orvosa, majd annak megszűnése után, egészen 2017-ig az ottani egynapos sebészeti ellátásban vett részt. Párhuzamosan ellátta a háziorvosi ügyeletet, kezdetben Kazincbarcikán, majd Körömben, Gesztelyen, illetve Tiszalúcon. 2000 és 2015 között Kazincbarcikán a szülészet-nőgyógyászati osztályon vállalt ügyeleti ellátást és 2015-től a mai napig Igrici község háziorvosa. 2024-től a tiszaújvárosi 3-as számú háziorvosi körzet felnőtt háziorvosaként látja el a betegeket, a központi háziorvosi ügyeleti ellátás mellett. Mezőcsáton heti két alkalommal szülészet-nőgyógyászati szakrendelést vezet.
- Dr. Marosi Gyula 6 gyermek édesapja, és mindemellett a Borsodi veterán járműklub aktív tagja. Munkájának elkötelezett szakember, szakmai életútja példaértékű, magánéletében példás édesapa. A szülészet-nőgyógyászat és a háziorvosi ellátás területén szerzett átfogó szaktudása és gyakorlati tapasztalata révén a betegei gyógyulása mellett a szakmai közösség fejlődését is szolgálja. Dr. Marosi Gyula több évtizedes, elhivatott orvosi szolgálatával kiemelkedően hozzájárult Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye egészségügyi ellátásának fejlődéséhez.
Egy válasz
Máraitól Magyarországnak, különösen Miskolcnak egyetlen versét kell állandóan mondani, bár jóvátenni már nem lehet, azt, hogyan mészároltak le a szép és jó embereket, szenteket, hogyan ültek az örömünnepeket a győzelmükre kivégzéseik alatt 1997-től. Olyan világ jön a címe. Ez a nép nem szabadságért küzdött, hanem állandó világégést, világapokalipszist hajtott végre többezer éve az emberiség felszámolásával, amit könyörtelenül ismételtek saját sorsuk, tettük végrehajtásával áldozataikon szerepeikkel együtt. Míg nem mondják ki az igazságot, addig cinkosok és bűnösök valamennyien.