A statisztikák szerint Magyarországon az
ingyenes szűréseken való részvétel jóval elmarad az OECD-országok átlagától,
alacsony a részvételi arány a mammográfia, a vastagbélszűrés, méhnyakszűrés
terén. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat, hiszen a daganatos vagy
kardio-vaszkuláris betegségek korai felismerése a leghatékonyabb eszköz az
életmentésben.
Alacsony részvételi arányok és a szükséges változások
A statisztikák szerint Magyarországon a mammográfiás szűréseken az 50–69 éves
nők mindössze 30%-a vesz részt, míg az OECD-átlag 54%, és egyes skandináv
országokban ez az arány akár 80% fölött is van. Nem jobb a helyzet a
méhnyakszűrésnél sem, ennek esetében 26%-os a részvétel Magyarországon,
szemben a 79%-os skandináv átlaggal. A vastagbélszűrés esetében a részvételi
arány Magyarországon mindössze 3%, míg Svédországban 79%.
Ezek az adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a szűrővizsgálatokhoz való
hozzáférés és az érdeklődés növelése érdekében sürgős változtatásokra van
szükség. A megelőzés és a szűrővizsgálatok hatékonysága a lakosság egészségére
gyakorolt hatás tekintetében kulcsfontosságú.
A megelőzés és életmód szerepe
A WHO „Determinants of Health” elemzése és más kutatások szerint az
egészségügyi ellátás csupán 15–20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi
állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők és legnagyobb mértékben, 40
százalékban az életmód és a megelőző intézkedések, mint a szűrővizsgálatok,
határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és
egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi
életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz
egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból
várhatóan 12 lesz betegségmentes.
A szűrési rendszer fejlesztésére van szükség
Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja a Magyar Egészség-
gazdaságtani Társaság XIX. META Konferenciáján ma tartott előadásában kiemelte,
hogy míg egészségügyi forrásaink több, mint 90%-a az egészségügyi
infrastruktúrára, eszközökre, gyógyszerekre és az egészségügyben dolgozók bérére
költjük, addig ezen költések csak 15-20%-ban határozzák meg egészségügyi
állapotunkat.
Az európai összehasonlításban valóban alacsony egészségügyre fordított forrás
meglepő módon a vártnál jobb hozzáféréseket eredményez, ennek ellenére
egészségügyi mutatóink messze elmaradnak Európától. Rizikó-tényezőkben
(alkohol, dohányzás, mozgásszegény életmód, elhízás) Európa élbolyában vagyunk.
Az infarktusban és egyéb ischemiás szívbetegségben elhunytak 100 ezer lakosra
eső 297-es adata az OECD átlag (114) több, mint kétszeresét mutatja, daganatos
elhalálozások számában is élen járunk.
Így nem csoda, hogy az egészségben eltöltött életéveink a legalacsonyabbak, az
elkerülhető halálozások számában a legmagasabbak között vagyunk.
Mindez úgy, hogy az orvosok száma, a 2011 óta, 2-3%-kal csökkenő lakosságszám
mellett, 100 ezer lakosra vetítve 314-ről 362-re nőtt, a nővéreké is kismértékben
emelkedett, míg a kórházban ellátott esetek száma 2011-es 2,5 millióról 2 millióra
csökkent. Ezalatt – a lakossági percepció ellenére – javult a hozzáférés az
egészségügyi ellátásokhoz, a klasszikus várólistás beavatkozások várakozási
idejében (szürkehályog-műtét, csípőprotézis stb.) az alsó harmadban vagyunk, az
orvos-beteg találkozások száma európai viszonylatban is az egyik legmagasabb.
Akkor mi az oka ennek az egész társadalomra, az ország jövőjére nézve riasztó
tendenciának?
Elsősorban a fenti rizikófaktorokat mutató életmód, ami csak hosszútávon és korán
megkezdett edukációval javítható, emellett a szűréseken való alacsony részvétel. A
szűrési rendszerekben Magyarország nem áll rosszul, lehetőségünk van a
leggyakoribb halálokokat időben felismerő vizsgálatokat (emlőszűrés, tüdőszűrés,
méhnyakrák-és vastagbélrákszűrés, kardiológiai állapotfelmérés és szűrés,
laborvizsgálatok) a társadalombiztosítás keretében elvégeztetni.
„A számok jól mutatják: miközben a szűrések elfogadottsága viszonylag magas, az
alacsony részvételi arány miatt sok élet kerül veszélybe. A megoldás kettős: egyrészt
közelebb kell hoznunk a szűréseket az emberekhez, könnyen elérhetővé és
kényelmessé téve a vizsgálatokat, másrészt folyamatosan – akár pozitív, akár, mint
az sok nyugat-európai országban és Amerikában – negatív ösztönzőkkel is
motiválnunk kell a lakosságot, hogy éljen a megelőzés lehetőségével. A prevencióba
fektetett energia és figyelem életeket ment” – emelte ki Fendler Judit, a Szegedi
Tudományegyetem kancellárja.
A szakemberek szerint az elérhetőség javítása – például a szűrőbuszok, az
összetettebb vizsgálatokat is végző szűrőkamionok, az egyszerű időpontfoglalási
rendszerek bevezetése – és a motiváció erősítése – tájékoztató kampányokkal,
személyes megszólítással és közösségi bevonással –, valamint a személyre szabott
utánkövetés együtt hozhat érdemi változást. A Szegedi Tudományegyetem célja,
hogy tudományos eredményeire támaszkodva hozzájáruljon a lakosság
egészségtudatosságának növeléséhez és a szűrési részvétel növeléséhez, hiszen a
korai felismerés a leghatékonyabb fegyver a betegségekkel szemben.
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM
Az SZTE elődintézményét Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király 1581. május 12-én alapította
Kolozsvárott. A „Magyarország második tudományegyetemeként” újjászülető universitast az I. világháború végén
a román hatóságok száműzték, 1921-ben Szegeden talált otthonra. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter
támogatásával lett „Tisza-parti Göttinga” a Szegedi Tudományegyetem. Itt végezte a biológiai égés folyamatával
kapcsolatos, különösen a C-vitamin és a fumársav katalízis szerepét tisztázó, Nobel-díjjal elismert kutatásait
Szent-Györgyi Albert. Itt tanult és lett biológussá, a biokémia doktorává Karikó Katalin, a COVID-19-pandémia
megfékezésében kulcsszerepű modern vakcina fejlesztését, az mRNS-alapú orvosi technológiát felfedezéseivel
megalapozó, az elmúlt két és fél évben több mint száz elismeréssel jutalmazott tudós, az SZTE professzora, aki –
amerikai kutatótársával, Drew Weissmannal együtt – megkapta a 2023-as élettani és orvosi Nobel-díjat.
A Szegedi Tudományegyetem több mint 10 ezer munkavállalójával – ezen belül több mint 2500 oktatójával és
kutatójával – mintegy 25 ezer hallgatójával Magyarország egyik legnépszerűbb, nemzetközileg is magasan
jegyzett felsőoktatási intézménye. A Kulturális és Innovációs Minisztérium által szervezett, Az Év Egyeteme 2025
Díjátadó Gálán a leginnovatívabb egyetemnek járó díjat nyerte el az egyetem. Az SZTE Magyarországon
egyedüliként rendelkezik ACEEU „Vállalkozó Egyetem” (Entrepreneurial University) akkreditációval, amelyet
vállalkozóisága és innovatív hozzáállása elismeréseként érdemelt ki 2025-ben, valamint ACEEU „Elkötelezett
Egyetem” (Engaged University) minősítéssel, amelyet társadalmi szerepvállalásáért, szűkebb és tágabb
környezete iránti elkötelezettségéért ítéltek oda neki 2024-ben; a világ kevés duális akkreditációt szerzett
intézményeinek egyike. A Szegedi Tudományegyetem továbbra is a legjobb magyar egyetem a ShanghaiRanking
Consultancy nagy elismertséget élvező ARWU (Academic Ranking of World Universities) egyetemi kiválósági
listáján, a 2025-ös világrangsorban a 401-500. helyen szerepel. Az intézmény a Quacquarelli Symonds (QS)
2025-ben nyilvánosságra hozott felsőoktatási intézményeket rangsoroló listája szerint Magyarország egyik
legjobb egyeteme, a világrangsorban az 597. helyen áll. A Times Higher Education felsőoktatási intézmények
környezeti, gazdasági, társadalmi hatását és felelősségvállalását vizsgáló Impact Rankings rangsorában
Magyarországon megosztott első helyen, világviszonylatban a legjobb 400 egyetem között szerepel az SZTE. A
QS fenntarthatósági (sustainability) rangsorában, amely környezeti, társadalmi és irányítási szempontok szerint
méri a világ intézményeit, az SZTE Európában a 154., a világon a 325. helyet foglalja el. A Szegedi
Tudományegyetem ezen felül 2024-ben elnyerte a QS fenntarthatóság mellett elkötelezett egyetemeknek járó
díját is (Commitment to Sustainability Recognition Award). A szegedi egyetem a hazai felsőoktatási intézmények
közül elsőként szerepelt a UI GreenMetric Ranking of World Universities toplistáján, a világrangsorban jelenleg a
75. a szegedi intézmény, és a legjobb magyar egyetemként végzett a rangsor „elhelyezkedés és infrastruktúra”,
valamint „oktatás és kutatás” alkategóriáiban. A nemzetközi szervezet a felsőoktatási intézmények működését és
eredményességét olyan nem hagyományos szempontok alapján értékeli, mint a tudásvagyon gazdasági és
társadalmi hasznosítása, vagy az egyetemen kívüli világhoz fűződő kapcsolatok gazdagsága, sokrétűsége. Az
SZTE hallgatói 13 képzési területen tanulhatnak – egyes szakterületeken angol, német, francia és más idegen
nyelveken is. Az egyetemen már csaknem 5000 külföldi diák tanulhat több mint 80 nemzetközi diplomás
képzésben. Az intézmény kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenysége nemzetközi szinten is elismert. Az
SZTE stratégiai kapcsolatot épített ki a K+F+I terület ipari szereplőivel, és a világ legmodernebb
lézerközpontjával, az ELI ALPS-szal. Az SZTE klinikai hálózata nemzetközi rangú orvosképzéssel, kutatási
eredményeivel és színvonalas egészségügyi ellátással szolgálja az országhatárokon átnyúló régió lakosságát.
Magyarország egyik kiemelt oktatási, egészségügyi, tudományos, és innovációs műhelye az intézmény, pezsgő
kulturális életével együtt a dél-alföldi régió és az ország egyik vezető kulturális, gazdasági és szellemi központja.
Az SZTE alapító tagja a kilenc kiváló intézményből álló EUGLOH (European University Alliance for Global Health)
európai egyetemi szövetségnek, és részt vesz az SGroup Nemzetközi Egyetemi Hálózatban.
Honlap: www.u-szeged.hu/
Kövess minket!
www.facebook.com/univszeged/
www.instagram.com/uniszeged/
https://www.linkedin.com/universityofszeged
https://twitter.com/Uni_Szeged
https://www.youtube.com/user/UnivSzeged
