Csökken az újságírószakma vonzereje, a PR/marketing a legnépszerűbb a média szakosoknál
Fotó. Miskolci újságírók. Archív
A kommunikáció- és médiatudomány szakok továbbra is népszerűek a felsőoktatásban, és az ilyen képzésekben részt vevők körében a megkérdezettek 50 százaléka a PR/marketing területén helyezkedne el, míg e fiataloknak csupán 26 százaléka keresne állást az online sajtóban – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss kutatásából[1].
A kommunikáció- és médiatudomány szak helyzetének feltárására irányuló kutatás célja az volt, hogy átfogó képet adjon a hallgatók szakválasztási motivációiról, a képzés tartalmi és infrastrukturális jellemzőiről, valamint a diploma munkaerőpiaci értékéről.
A kutatás során összegyűjtött adatok alapján megállapítható, hogy a hallgatók szakválasztási döntéseit elsősorban az érdeklődés és az önmegvalósítás iránti igény határozza meg. A válaszadók 68 százaléka jelölte meg a kommunikáció és a média iránti személyes érdeklődést mint elsődleges motivációt, és 41 százalék számára a kreatív, alkotó jelleg volt a döntő szempont. Ugyanakkor a hallgatók 54 százaléka a szakhoz kapcsolódó munkaerőpiaci lehetőségeket is figyelembe vette.
A kommunikáció- és médiatudomány képzésben részt vevő hallgatók válaszai alapján általánosságban elmondható, hogy a média szakos egyetemisták nagyfokú elégedettségről számoltak be, különösen az oktatók felkészültségével, továbbá a kommunikációs és együttműködési platformok használhatóságával kapcsolatban. A diákok ugyanakkor kevésbé pozitívan nyilatkoztak arról, hogy mennyire áll rendelkezésükre a képzésspecifikus eszközpark.
A felmérésben részt vevő hallgatók 87 százaléka magasra értékeli az oktatók felkészültségét, és a tanári hozzáállás értékelése is hasonlóan pozitív képet mutat (84 százalék). A képzés tartalmával kapcsolatban a hallgatók 75 százaléka elégedett, de a teljes elégedettség aránya ennél jóval alacsonyabb, ami összefügg a gyakorlati képzésben tapasztalt hiányosságokkal. A hallgatók mindenekelőtt az elmélet és a gyakorlat arányát nem tartják megfelelőnek: a diákok 55 százaléka változtatna ezen, méghozzá a gyakorlat javára.
A médiaképzéshez rendelkezésre álló eszközparkot a hallgatók csupán 13 százaléka tartja minden igényt kielégítőnek, további 48 százalék szerint többnyire megfelelő, ugyanakkor 39 százalék kifejezetten elégedetlen ezzel a területtel. A hallgatói válaszok azt jelzik, hogy a meglévő infrastruktúra sok esetben nem megfelelően kihasznált, vagy a hozzáférés korlátozott, ami csökkenti a hallgatók gyakorlati felkészültségét. A diákok 31 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a képzés során nem találkozott professzionális stúdióval, videó- vagy hangtechnikai felszereléssel és iparági szoftverekkel sem.
A hallgatók többsége, mintegy 83 százaléka szerint a nekik nyújtott képzések követik a digitális platformok és a digitális technológia fejlődését, azonban az intézményeknek nagyobb hangsúlyt kellene helyezniük az olyan korszerű, piacképes tudás tantervbe emelésére, mint például a digitális tartalomgyártás, a közösségi média és az adatvezérelt kommunikáció, az AI-eszközök tartalomgyártási alkalmazásai vagy a videóalapú platformok menedzsmentje.
A magyar szakirodalom minőségével a hallgatók többsége elégedett (76%), ugyanakkor a korszerűség megítélése már visszafogottabb (55%), ami azt jelzi, hogy a magas minőség mellett szükséges az irodalom aktualizálása. Általánosan elmondható, hogy a diákok fele rendszeresen használ külföldi szakirodalmat a képzés során. A használat gyakorisága a másodévesek körében és a nappali képzésben részt vevők körében magasabb.
A szakmai gyakorlat a képzés egyik alapvető eleme, amelynek jelentőségét a hallgatók többsége elismeri. Ugyanakkor a szervezésben hiányosságok tapasztalhatók, lévén a megkérdezettek 76 százaléka önállóan szerzi meg gyakorlati helyét, intézményi támogatást csak korlátozottan kap.
A kommunikáció- és médiatudomány szakon végzők továbbtanulási szándéka kiemelkedően magas: a megkérdezettek 76 százaléka tervezi a diploma megszerzése után kiegészítő tanulmányok folytatását, és 5 százalékuk tervezi a diploma megszerzése utáni szakirányú doktori képzésben való részvételt. A többiek jellemzően gazdasági, digitális marketing vagy médiaspecifikus mesterképzés formájában folytatnák tanulmányaikat.
A kommunikáció- és médiatudomány szak presztízse a hallgatók szemében inkább szimbolikus. A kreatív munka és a nyilvánosság előtti szerepvállalás vonzereje továbbra is erős, ugyanakkor a kommunikáció- és médiatudományi diploma társadalmi megbecsültsége mérsékeltnek mondható.
A szak gazdasági presztízse hasonló megítélés alá esik, ami összefügghet a pályakezdők jövedelmi kilátásaival és a projektalapú foglalkoztatás bizonytalanságával: a hallgatók 47 százaléka a média szakos friss diplomások havi nettó átlagkeresetét 400 ezer forintnál alacsonyabbra becsülte.
A legtöbb hallgató, ha lehetősége adódik rá, a PR/marketing területén helyezkedne el (50%), de sokuk számára az online tartalomgyártás (38%), a szervezeti kommunikációs munka (32%), a kreatív ügynökségeknél való elhelyezkedés (32%), illetve az online sajtótevékenység (26%) számít vágyott munkaerőpiaci célnak. A televíziós munkát a kérdezettek 22 százaléka preferálná a diploma megszerzése után.
A teljes kutatás itt érhető el: https://nmhh.hu/cikk/255131/A_felsofoku_mediakepzesben_resztvevok_koreben_vegzett_velemenyfelmeres_eredmenyei
8 Responses
melyik a betlehen?d
a bal szélső
Régen is hazudtak az újságírók, miskolci elmeosztály parancsára, mint szerepjátékosok, amik hol kommunista, hol vallási korokat hajtottak végre a világtörténelem korszakain való végig haladással, minden főszereplő helyetti áldozással, a világ mocskainak és karmikus gyilkosainak kitermelésével, érzékenyítésével. Rendszerváltás néven álltak fel a liberálisok az Iker torony űrpusztító népével, ami űrnépet is jelent, a pokol népeivel együtt, amiket érzékenyítenek és nemesítenek emberré véráldozással, mint a Rákóczi téri tisztátalan lelkeit Romániának, amik nemi gyalázásból jönnek létre a másik világban. Erős Antónia Eszmeralda Puniella főszereplő lett volna, de szerepét nem hajtotta végre, ennek ellenére bemondta egyszer a médiában, hogy már a tatárok is megtisztultak. Születésem óta nemesítik és tisztítják tetteik végrehajtásában rajtunk az összes egykori csapását Magyarországnak, ezek a baráti körei Orbán Viktornak, mint a törökök. Már Szulejmán annyira tiszta vérből, mint egy angyal, akár Müller Péter Sziámi, a világ értelmiségének lemészárlója, az én kivégzőm, amelyik Kossuth-díjat kapott tőlük. Hát ehhez nem kell diplomás újságírónak lenni, ezért felesleges tanulni, meg már rendszerváltás és demokrácia néven a nemi szervek és elmeosztály tetteit közvetítik 1989. óta. Pottyondi Edinának én nem vagyok híve, mert nem mondja ki az igazat az áldozatairól az országnak, de a mostani videójában bemutatja félig igazsággal Ráttkay Fhilipp legújabb filmjét a tatárokról, amiket tisztítottak és nemesítettek vér bűnbocsánatával a Krisztusuknak, akinek a kiléte ismeretlen, mivel állandó ébredő vallási játszótért játszanak Jézus-várással kétezer éve, sőt engem tettek meg Ízisz-Jézussá mint kiderült a Keletesek a megkérdezésem nélkül, hogy megváltsák magukat ember áldozással. A megtisztult világ alattvalója lesz Orbánéknak világ-Magyarországként, világ ura ezer éves világkönyvtárának szereplőivel, Szabó család kezdetével, ahogyan közvetítettek a médiából a főszereplők születésem, sőt 1945. óta, 89 éves hosszabbításával a Babylonnak, mint pöcegödörnek. Ez az eljövendő aranyföldje Atllantisznak vörös iszap központjával a véráldozóknak. Bár vérfolyó jobban illett volna hozzájuk. Továbbra is viszik ki Borsod megyét, könyvei és szerepei, betegségei és tettei végrehajtásával és a lemészárolt áldozatuknak az írják, hogy járjon továbbra is a Hunnia orvosaihoz, amik ember áldozók voltak mindig, a világ legyőzőiként. A miskolci elmeosztály nem hagyja abba az áldozását az egészségüggyel, nem fejezik be a véráldozást.
Azt én nem nevezném szakmának, amikor előre megadott kérdéseket kell feltenni, és a legostobább választ is közzé kell tenni. Az sem szakma megírni,, hogy egy kukából kiguberált nulla egy 50 milliárdos költségvetésú városban valahivá kihelyez egy padot, mint ahogy az sem a közlekedésbiztonság csúcsak, hogy egy másik nulla felpingáltat két piktogramot, szóval nem kell ódákat zengeni róla. A mi újságírónak csúfolt mikrofonállványainkat a BBC-hez még takarítónak sem vennék fel.
Egyik sem. ezen a képen nincs rajta
xxxx
Hat, ahogy vegignezek rajtatok, nem csodalom. Hazug patkanyok.
mandinernél pedig követelmény