Leégett a hejőcsabai városrész ikonikus épületének felső szintje az éjjel. A miskolci tűzoltók nagy erőkkel vonultak ki és meglepetésre embereket is menteniük kellett az elhagyatott ingatlanból.
Az ingatlanból két felnőttet és két gyermeket is ki kellett menteni, a tüzet ezt követően sikerült megfékezni.
A bent lévők – két felnőtt és két gyerek -, úgy tudni, épségben kijutottak. Erről tajekoztatta hétfőn reggel a Dojcsák Dávid, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság sajtósa a Boon.hu-t.
4 Responses
Látszik, hogy mennyire foglalkozik a városvezetés az épülettel.
Egy városvezetés anno eladta az épületet. Az IPC-s Lényin intarzia értékesebb.
„Az örökségvédelmi hatóság lépett a lepusztult hejőcsabai műemlék patika miatt.
Akkor a városvezetés az örökségvédelmi hatósághoz fordult. Az eredmény annyi lett, hogy a meghozott határozat szerint a veszélyt jelentő állapot felszámolása miatt szükséges intézkedéseket meg kell tenni, azaz az épületnek a főúttal határos homlokzatát, illetve a földszinti, korlát- és kapuzathiányos oszlopközeit kordonszalaggal le kell zárni, és a kilépés veszélyességére figyelmeztető feliratokat, táblákat kell kihelyezni.
Megállt az idő
Az ominózus hatósági határozatban azt is a tulajdonos feladatává tették, hogy a sérült vagy hiányzó héjazati elemeket, bádogosszerkezeteket, korlátmezőket rögzítse és pótolja, a falak tövében nőtt növények gyökereit eltávolíttassa. A hatóság arról is döntött, hogy a homlokzati falakat át kell vizsgálni, a falfirkákat és a földszinti árkádsoros tornác padlójáról a szemetet, port, építőanyag-morzsalékot el kell távolítani.”
Hogy-hogy laktak benne???
Tudtommal életveszélyesnek nyilvánították…
„Például ilyen helyzet állhat elő, ha egy tulajdonos az ismerősét ideiglenesen befogadja üresen álló lakásába. A felek között a rövid időtáv és a baráti viszony miatt bérleti díj megfizetésére nem kerül sor, a lakáshasználó a rezsiköltségek megfizetését vállalja.
Azonban a szívességi viszonyt kihasználva sem jogosult a lakást kölcsönvevő élettársát, gyermekét, bármilyen személyt befogadni, kizárólag, ha ehhez az ingatlan tulajdonosa hozzájárul.
Amennyiben a tulajdonos a harmadik személy részére való használatba adáshoz hozzájárul, a szívességi lakáshasználó a befogadott személy károkozásáért is úgy felel, mintha maga használta volna az ingatlant.
Hozzájárulás nélkül pedig azon károkért is felelősség terheli, ami a használatba adás nélkül nem következett volna be. A szívességi lakáshasználónak érdemes tehát azt is átgondolnia, hogy kíván-e más személyért is felelősséget vállalni.
Szükség van szerződésre szívességi lakáshasználat esetén?
A bérleti szerződésnél kötelező az írásbeli szerződés megkötése, amely nem feltétel a szívességi lakáshasználat esetén. Ilyen szerződés létrejöhet szóban és ráutaló magatartással egyaránt. Azonban a tartalma és különösen a megszüntetésére vonatkozó nehézségek miatt célszerű a szerződéses feltételeket írásba foglalni.”