Mire mennek el a milliárdok
Kedvencem, hogy magyar adófizetői pénzből zarándokház épült – a közismerten keresztényüldöző 
– Olaszországban, és fásítottunk a kopárnak nem nevezhető Madagaszkáron . Csak Libanonban hetvenöt (!) templomot renováltunk és négy új templomot építettünk, Pakisztánban fiatal nők gyertyaöntő vállalkozásait támogattuk és Ugandában bentlakásos iskolát építettünk egy tó közepén. A szigetnek ugyan nincs állandó lakossága, de ez másodlagos, hiszen ebben az országban hárommilliárdért kíberbiztonsági laboratórium is szolgálja az ugandai digitális harcosokat. Magyar forrásból természetesen.
– Olaszországban, és fásítottunk a kopárnak nem nevezhető Madagaszkáron . Csak Libanonban hetvenöt (!) templomot renováltunk és négy új templomot építettünk, Pakisztánban fiatal nők gyertyaöntő vállalkozásait támogattuk és Ugandában bentlakásos iskolát építettünk egy tó közepén. A szigetnek ugyan nincs állandó lakossága, de ez másodlagos, hiszen ebben az országban hárommilliárdért kíberbiztonsági laboratórium is szolgálja az ugandai digitális harcosokat. Magyar forrásból természetesen.Vízügyi kamuprojektekkel gazdagítottunk néhány kijelölt NER-es céget és 400 kórházi ápolónőt képeztünk Nigériában az ottani ápolóhiány enyhítésére.
Ezek bizonyára nagyon fontos projektek lehettek, de az alapítás óta a sajtóhírek szerint több mint 450 (!) ilyen-olyan projekt valósult meg világszerte. A kulcsszavak mögött nehéz eligazodni: kapacitásfejlesztés, közösségtámogatás, vállalkozásfejlesztés, konfliktusmegelőzés, digitalizáció, oktatási támogatás stb. Ilyen bullshit fogalmak takarják el a részleteket, mert összefoglaló táblázat, adatbázis, konkrét adatokat, helyszíneket, költségeket tartalmazó beszámoló nem áll rendelkezésre.
A programok nem átláthatók, hiányzik az elszámoltathatóság, ami egyértelmű teret ad a visszaéléseknek, az ideológiai exportnak, a kormány saját narratívája szerint kedves ügyek titkos finanszírozásának.
Ezzel együtt egészen szürreális, hogy milyen értékrendi zavarok jellemzik a HHP-t: amíg Karabah keresztény örmény kézen volt, a Hungary Helps program mélyen hallgatott, egy forinttal nem támogatta a régiót – de ahogy Azerbajdzsán visszafoglalta és kiűzte az utolsó keresztényt is, hirtelen sürgető lett a ’humanitárius, keresztényvédő’ újjáépítő részvétel…A kínai keresztényellenes politika sem érte el soha az államtitkárság ingerküszöbét, de az is igaz, hogy a Kínában szintén súlyos helyzetben lévő muszlim közösségeket sem részesítenek támogatásban.
A magyar gyakorlattal ellentétben az EU tagállamok segélyezési gyakorlata a támogatásokat helyi civil és nemzetközi szervezeteken keresztül — tipikusan ENSZ, Vöröskereszt — juttatja el a rászorultakhoz, elkerülve az állami szervekkel való közvetlen kapcsolatot, hogy a függetlenség és semlegesség megmaradjon. Ezzel szemben a HHP gyakran bilaterálisan, helyi kormányzati vagy egyházi szervezeteken keresztül nyújtott támogatásokat részesíti előnyben, ami nemzetközi fórumokon rendszeresen vet fel kérdéseket. A szelektív támogatási gyakorlat a szakma számára ismert, de a közvélekedés ingerküszöbét nehezen éri el.
