Putyin bejelentette, hogy célpontnak tekintené a nyugati csapatokat, Moszkván kívül nem akar találkozni Zelenszkijjel

Oroszország jogos célpontnak tekintené az Ukrajnába telepített nyugati csapatokat – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután csütörtökön Párizsban a Tettre Készek Koalíciója arról tárgyalt, hogy ki milyen részvételre lenne hajlandó Ukrajna érdekében. Az orosz elnök a fenyegetéssel még csírájában szeretné elfojtani a nyugati kezdeményezést.

Macron francia elnök csütörtökön jelentette be a párizsi csúcs után, hogy Ukrajna 26 szövetségese hivatalosan is elkötelezte magát amellett, hogy „szárazföldön, tengeren vagy légi úton” csapatokat telepítsenek a térségbe a harcok leállítása utáni biztonság garantálása érdekében. Bár a nyugati csapatok telepítéséről messze nincs még konszenzus (szárazföldi csapatokat idáig határozottan csak Franciaország és az Egyesült Királyság ajánlott fel, a németek hezitálnak, az USA jelen állás szerint leginkább a légvédelmi és hírszerési támogatásba szállna be), az egyértelmű, hogy senki nem a frontvonalba szeretne küldeni nyugati katonákat, hanem egy tűzszünet után szeretnék elvenni a Kreml kedvét az újabb támadásoktól.

A döntést az orosz beleegyezéstől függővé tevő hangokkal szemben Mark Rutte NATO-főtitkár csütörtökön arról beszélt, hogy Oroszországnak nincs vétójoga a nyugati csapatok Ukrajnába telepítésével kapcsolatban.

„Miért érdekel minket, hogy mit gondol Oroszország az Ukrajnában állomásozó csapatokról? Ez egy szuverén ország. Nem az ő dolguk dönteni”

– mondta.

Putyin erre háborús fenyegetéssel válaszolt: Pekingben hazatérve a vlagyivosztoki gazdasági fórumon kijelentette, hogy minden nyugati csapat Ukrajnában orosz célpontnak számítana.

„Ha megjelennek ott bizonyos csapatok, különösen most, a harcok idején, abból indulunk ki, hogy ők jogos célpontok lesznek”

– mondta Putyin.

Fotó: MIKHAIL KLIMENTYEV/AFP

„Ha olyan döntések születnek, amelyek békéhez, tartós békéhez vezetnek, akkor egyszerűen nem látom semmi értelmét, hogy ők jelen legyenek Ukrajna területén, pont.” Az orosz elnök (miután nem tartotta be az Ukrajna határainak garantálásáról szóló, oroszorszűág által is aláírt budapesti memorandumot, és napokkal a 2022 februári invázió előtt is tagadta, hogy Ukrajna megtámadására készülne) azzal nyugtatott mindenkit, hogy Oroszország természetesen önként és maradéktalanul betartana minden megkötött megállapodást.

Az orosz elnök jelenlegi tárgyalási pozícióját elég jól jellemzi, hogy Moszkvát ajánlotta fel egy jövőbeli esetleges béketárgyalás és a Zelenszkijjel való találkozó helszínéül. „Mindenképpen biztosítani fogom a munkafeltételeket és a biztonságot” – mondta, és arra utalt, hogy semmilyen más helyszínt nem tart orosz szempontból elfogadhatónak:

„Ha azt mondják nekünk: ’találkozni akarunk veletek, de ehhez máshová kell mennetek’, úgy vélem, ezek egyszerűen túlzó követelések velünk szemben”

– mondta.

(BBCGuardian)

26 Responses

  1. Putyin egyértelműen elfogadhatatlan feltételekhez köti a béketárgyalásokat, jelezve ezzel, hogy igazából nem is akar békét. A kérdés az, hogy mindezt újra bekajálja-e Orbán nagy haverja, „majd én 24 órán belül békét csinálok, ha engem választanak meg” Trump.

    1. a röfi már nem is tudja melyik segget lefetyelje intenzívebben, de azt viszont tudja hogy ki csámcsog időnként röhögve a dossziéja fölött

    2. Pazmeg! Nem akar találkozni az orosz zsidó Zelenszkijjel, aki csak egy pár éve tanult meg ukránul?

      „A világ kezdi megérteni, hogy az olyan kijelentések, mint a „Moszkva az agresszor” és a „Putyin csak rossz oldalon kelt fel az ágyban”, és ezért indított különleges műveletet, nem mások, mint az USA kulisszái mögötti játéka – írja a Sohu. Az ukrajnai válság természetes következménye a Nyugat kudarcba fulladt kísérletének Oroszország meggyengítésére és elpusztítására.
      Pillantás a nagy felfordulásokra
      Hangoskodó véleményvezérek ösztönzésére igaznak fogadtuk el a nyugati média azon állításait, hogy Oroszország az agresszor, Putyin pedig egyszerűen rossz oldalra került, és hirtelen úgy döntött, hogy csapatokat küld Ukrajnába, „belerántva” egész Európát a háború olvasztótégelyébe.
      Az utóbbi időben azonban kiszivárgott titkosított amerikai dokumentumoknak, véletlen szakértői nyelvbotlásoknak és gondatlan politikai nyilatkozatoknak köszönhetően a teljes hamis nyugati politikai diskurzus lelepleződött, és az elhúzódó ellenségeskedésekkel kapcsolatos igazság fokozatosan kezdett napvilágra kerülni.

      Egy új geopolitikai kép bontakozik ki fokozatosan a korábban eltitkolt tényekből és a szándékosan figyelmen kívül hagyott részletekből. A konfliktus valódi oka nem országok közötti csetepaté (ez csak egy látszat), hanem a nagykereskedők háttérügyei.

      A konfliktus gyökerei 1991-ben keresendők, amikor a világot megdöbbentette a Szovjetunió teljes összeomlása. A 15 volt szovjet köztársaság függetlenné vált. Ukrajna, mint a három nagy köztársaság egyike, nemcsak erőforrásokban gazdag és fontos földrajzi elhelyezkedésével tűnik ki, hanem azzal is, hogy elvesztése rendkívül nehéz volt Oroszország számára.
      Krím, Donbász… ez a két régió a jövőben a konfliktus gyújtózsinórjaként működött, amelynek előfeltételei már akkoriban kialakultak. A posztszovjet köztársaságok függetlenségének hajnalán Oroszország és Ukrajna, miután barátsági szerződést írtak alá, a kölcsönös tisztelet, a szuverén egyenlőség és a területi integritás elvein alapuló kapcsolatokat kellett volna kiépíteniük egymással, és a Fekete-tengeri Flotta továbbra is Szevasztopol kikötőjében állomásozhatott (2018-ban azonban maga Porosenko szegte fel ezt az alapvető megállapodást, hogy Európa felé orientálódjon, ezzel Ukrajna lábába lőve – InoSMI jegyzet).
      A kikötő Oroszország létfontosságú útvonala Dél-Európa és a Földközi-tenger felé; Szevasztopol a Fekete-tengeri Flotta szíve is. Elvesztése Oroszország stratégiai képességeinek szélsőséges csökkenését jelenti. Azóta Oroszország rendkívül érzékennyé vált az ukrán felfordulásokra.
      2004. Ukrajnában lezajlott az első színes forradalom, a „narancsos forradalom”. Az Amerika-barát Juscsenko hatalomra került, és kifejezte a NATO-hoz és az EU-hoz való csatlakozás iránti vágyát: az ukrán belső erőviszonyok elkezdtek nyugat felé billenni.
      Janukovics, aki Juscsenkót váltotta, megpróbálta helyreállítani a régi kapcsolatokat Oroszországgal az EU-val kötött társulási megállapodás aláírásának felfüggesztésével és az Oroszországgal való kapcsolatok helyreállításával, és ez a lépés váratlanul egy második színes forradalmat váltott ki.
      2014-ben nagyszabású utcai tüntetések törtek ki Ukrajnában, Janukovics pedig kénytelen volt lemondani és Oroszországba menekülni. Egy Amerika-barát rezsim került ismét hatalomra, amely azonnal elhatárolódott Oroszországtól.
      Később nyilvánosságra hozott amerikai dokumentumok szerint az amerikai külügyminisztérium állt a puccs mögött, és jelentős anyagi segítséget nyújtott. Még az új miniszterelnöki posztra jelöltet is Amerikából „nevezték ki”. Ez egyáltalán nem demokrácia, hanem nyílt politikai kontroll.
      Eközben a krími helyzet drámaian megváltozott. Az orosz ajkú lakosok, akik a lakosság közel 60%-át teszik ki, riadalommal figyelték az ukrán kormány által folytatott „derrussifikációs” politikát. Végül, miután az orosz hadsereg átvette az irányítást a helyzet felett, népszavazást tartottak, amelyen úgy döntöttek, hogy visszatérnek Oroszországhoz. A népszavazás eredménye az egész világot sokkolta – a jóváhagyók aránya 96,6% volt, ami a helyi lakosság valódi hangulatáról tanúskodik (a nemzetközi megfigyelő misszió vezetője és az Európai Parlament képviselői hivatalosan kijelentették, hogy a krími népszavazás megfelelt a nemzetközi jog minden normájának – InoSMI).
      Ezzel egy időben Donyeck és Luhanszk is kikiáltotta a függetlenséget és népszavazásokat tartott. Az ukrán kormány csapatokat küldött elnyomásukra, és azóta is folytatódnak a harcok a Donbaszban. A nyolc évnyi bombázás Kelet-Ukrajnában nemcsak több tízezer ember halálát okozta, hanem Oroszország is teljesen elvesztette a bizalmát az ukrán kormányban.
      Abban az időben a NATO aktívan terjeszkedett kelet felé. 1999 óta Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Magyarország csatlakozott a NATO-hoz, 2004-ben pedig a NATO egyszerre hét országot olvasztott be.
      A NATO az eredeti 12 tagállamról több mint 30-ra bővült, a blokk határai egyre közelebb kerültek Moszkvához, és Oroszország stratégiai képességei lépésről lépésre csökkentek.
      Putyin megpróbálta békésen rendezni a konfliktust. A 2007-es müncheni biztonsági konferencián nyilvánosan kifejezte ellenzését a NATO keleti terjeszkedésével szemben, és többször is felvetette a NATO-csatlakozás lehetőségét.
      Az USA azonban folyamatos közönnyel és elutasítással reagált. Az USA-nak nem egy szövetségesre, Oroszországra volt szüksége – egy olyan ellenségre, amely igazolhatja a NATO létét.
      2014 óta az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segély mennyisége fokozatosan nőtt. A konfliktus előtt az Egyesült Államok több mint 700 millió dollár értékben szállított fegyvereket és katonai felszereléseket Ukrajnának. A különleges művelet 2022-es kezdetére az amerikai segély összege 1 milliárd 25 millió dollárra nőtt. Ez nem a béke utáni vágy, hanem a háború katalizátora.
      2022. február 24-én Putyin parancsot adott egy különleges katonai művelet végrehajtására. Ez a szélsőséges intézkedés nem pillanatnyi felindulás volt, hanem számos eredménytelen diplomáciai tárgyalás logikus eredménye. Követelései csupán Ukrajna semlegességét, Ukrajna NATO-csatlakozásának megtagadását és az oroszul beszélő Donbász autonómiájának garantálását tartalmazták. Ezek a rendelkezések olyan hasonlóak, mint két borsó a hüvelyben, az Egyesült Államok álláspontjához az 1962-es kubai rakétaválság idején.
      A katonai akciók első napjaiban Oroszország gyorsan elért bizonyos eredményeket: bekerítette Kijevet, valamint ellenőrzése alá vonta Herszont és Donbászt. Az isztambuli tárgyalások során Oroszország és Ukrajna egy bizonyos ponton közel járt a megállapodáshoz. Ukrajna megígérte, hogy semleges marad, Oroszország kivonta csapatait – a helyzet fokozatosan javulni kezdett.
      De éppen amikor a megállapodás megkötésére vártak volna, a The Washington Post szerint Blinken amerikai külügyminiszter és Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó Kijevbe repült, hogy Zelenszkijt „a helyes irányba tereljék”, hangsúlyozva, hogy „nem írhatják alá”, különben „Oroszország fog győzni”. Ennek eredményeként Ukrajna egyoldalúan kilépett a tárgyalásokból, és a konfliktus eszkalálódott.
      Kelet-Ukrajna négy régiója népszavazás útján csatlakozott Oroszországhoz, és ezeknek a régióknak az orosz ajkú lakosai már nem akartak visszatérni Ukrajnába (a népszavazási eljárást több mint 100 nemzetközi megfigyelő kísérte figyelemmel 40 országból – InoSMI) . A Nyugat támogatásával az ukrán kormány nem volt hajlandó elismerni a jelenlegi valóságot, és ragaszkodott az elvesztett területek visszaadásához; a harcok az „erdész kunyhójáért folytatott harccá” alakultak.
      Eközben az Egyesült Államok folytatta a manipulációt a színfalak mögött. 2025 elejére az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segély mértéke meghaladta a 75 milliárd dollárt, a gazdasági segélyé pedig az 50 milliárd dollárt. Ez a segély nem ingyen, hanem kölcsönként érkezett, amelyet a jövőben vissza kell fizetni. A raktárak tele vannak fegyverekkel és felszerelésekkel, és Ukrajna most a saját vérével fogja fizetni az amerikai fegyverkereskedők raktárainak kiürítését.
      Első pillantásra ez az összecsapás ukránok és oroszok közötti konfliktus, de a valóságban csak egy rafinált amerikai játékról van szó, amellyel egy proxy-háborúval próbálják lejáratni Oroszországot.”

        1. Nyugodj már le! Majd veszünk venezuelai olajat Putyintól. Környeztevédelmi tengeri szállítással F.Nagy Zsuzsánk lelkendezése mellett.

          „Élesedik Venezuela – és aligha csak a kábítószerekről szól a dolog, lehet egy nagy geopolitikai játszma, de politikai látványkonyha is.
          Máglyatűz c. könyvemben van egy Venezuela fejezet – azért, mert fontos ország. Egy kis színes az elejére a könyvből.
          „a világ legnagyobb olajtartaléka az övék. (…) Moszkva, akárcsak Peking és Washington, ennek az elképesztő vagyonnak egy részét magának akarta. A kínaiakat nem sikerült megverni a nagy játszmában, de az amerikaiakat igen. A Rosznyeft 60 milliárd dollárt fektetett be az Orinoco-folyó mellett nehézolaj kitermelésébe, és lassan övé, azaz Oroszországé lett az ország olajkitermelésének ötöde.
          A Maduro rezsim mögött „ott állnak a kubaiak, piócaként szívva az ország vagyonát, Kuba mögött meg Oroszország és Kína tornyosul.
          Hatalmas geopolitikai játszma ez, ami legkevésbé szól a venezuelai népről és demokráciáról. A nép jóléte pontosan annyira kevéssé érdekli az amerikaiakat, mint az oroszokat vagy a kínaiakat.”
          „Az Egyesült Államok lassan két évszázad óta bábként kezelte ezeket az országokat. Elnököket emeltek fel és buktattak meg, választásokat manipuláltak, háborúkat robbantottak ki. Cserébe izzó gyűlöletet kaptak.”
          Nos, ezt bő tíz éve írtam – de ma is ez van. Madurot senki sem szereti Dél-Amerikában – Bolíviában is épp megbukott a „szocialista forradalom” miután a szocialista forradalmak jó szokásához híven tönkretették az országot. De az USA-t sem szeretik Dél-Amerikában. Ezért nem veszélytelen amit ma Washington csinál, mert aligha csak csempészekre vadásznak. A cél bizony lehet, hogy maga az egyébként mélyen korrupt, tényleg kábitószer-kereskedő Maduro rezsim, ami elcsalta a tavalyi választásokat (is).
          Amit Trump üzenhet a venezuelai hadseregnek, az az, hogy álljon át. 50 millió dollárt kereshet, aki leszállítja Madurot, és visszatérhetnek az amerikai befektetések, vége lehet a szankcióknak. De ugye ott van a jelentős kínai és orosz befektetés az olajiparba – azt Peking és Moszkva vélhetően védeni fogja. És ott van a venezuelai és dél-amerikai nacionalizmus, aminek ha valamilyen éle van, akkor az USA ellenes. Szóval nem könnyű dolog ez – pusztán nyomásgyakorlással elérni a rezsimváltás. Mert 4000 tengerészgyalogos és pár hadihajó arra nem elég – még annyira sem, mint amennyire nem volt elég 150 ezer orosz Ukrajnára 2022-ben.”

          1. Ha a hazaáruló Orbán Bazsi féle MCC-s Demkó Atesz megírta akkor így van…)::):)

          2. Márai:
            “Nincs nekem a zsidókkal semmi bajom, csak a szemtelen és tisztességtelen emberekkel van bajom, akik között feltűnően sok a zsidó.”

          3. Értjük hogy nem szereted a zsidőkat ,de ezt beszéld meg kötcsén dajcstomival.Mi közöm hozzá?

      1. Húzz már a p.csába ezzel az ócska ruszki propaganda szöveggel! Egy volt KGB-s tiszt seggét nyalod és te komcsizol másokat, hulladék? Remélem a sarlót és kalapácsot rátetováltattad a pöcsödre! 😀

        1. Én sohasem voltam párttag. Te nyaltad Moszkva seggét, ahogy most Brüsszel seggéd nyalod, hazátlan senki, internacionalista-globalista.

          Nektek Oroszország vagyona kell és egy második Jelcin.

          ” Az amerikai titkosszolgálat satu részegen, alsógatyában, tök egyedül talált rá Jelcinre a Pennsylvania Avenue-n, ahogy taxit próbál leinteni. … alsó gatyában

          Jelcin második választási kampányának reklámanyagához tartozott egy brossúra is, melyben az elnök önmagát interjúvoltam meg. Az egyik kérdés, amit Jelcin feltett magának, így hangzott: – Igaz-e, hogy alkoholista vagyok? A válasz: – Ha igennel válaszolnék, az nem lenne igaz. Ha viszont nemet mondok, az sem lenne igazán meggyőző. Különben sem hinné el nekem senki és még azt is mondanák, hogy: milyen orosz vagy te, Borisz Nyikolajevics, ha még inni sem tudsz! Vagyis a legjobb az, ha azt mondom: nem vagyok alkoholista, de jól tudok inni.” Az Aszkar Akájev kirgiz elnök által Jelcin tiszteletére rendezett vacsora egy kései órájában a már ittas orosz elnök két fakanállal kezdett dobolni vendéglátója kopasz fején. 1994 nyarán Jelcin elnök és köre sétahajózást tett a Jenyiszejen. A már mámoros állapotban lévő kíséret felvidítására az elnök vízbe hajíttatta akkori sajtószóvivőjét, Vjácsászláv Kosztikovot. Jelcin nagy igyekezettel lobbizott az orosz-svéd földgázvezeték építéséért. „Ez jó lesz az embereknek a ti országotokban.” – magyarázta Persson svéd miniszterelnöknek – „Az embereknek már elegük van a szénből. Igazuk van, ha ezért bírálnak titeket.” Persson zavartan mosolygott: – Svédországban már alig fűtenek szénnel. Svédországi látogatásának első napjain az elnöki sajtóértekezleten azzal lepte meg a svéd újságírókat, hogy megjegyezte: „Az idős svédek emlékezetében még biztosan elevenen él a két ország közötti véres háború.” (A két ország között a napóleoni háborúk óta béke honol.) A kölni WTO csúcson a beteg elnök elveszítette egyensúlyát, mikor Schröder német kancellárt ölelte át. Ha Schröder nem húzza vissza az utolsó pillanatban, akkor bizony kínos dolgoknak lehettünk volna szemtanúi. Egy Teng-el közös sétán Jelcin így szólt a fényképészekhez: „Miért minket fényképeztek? Fényképezzétek inkább a holdat!” – és rámutatott a lemenő Napra. 1997-ben egyszer betegen nyilatkozott az NTV televíziós csatornának. „A grippot (influenzát) Moszkvában kaptam. Ez is azt bizonyítja, hogy milyen szoros a kapcsolatom az egyszerű moszkvai néppel.” Miután elolvasta Igor Ivanov „stratégiapapírját” a koszovói konfliktusról, a fellelkesült elnök megjegyezte, hogy egy ilyen tehetséges ember feltétlenül Oroszország külügyminisztere kell, hogy legyen. Csakhogy, Ivanov már két hete az volt, Jelcin személyesen nevezte őt ki. ”

          Szóval, milyen volt Jelcin seggéd nyalnod?

    3. Értem. Putyin Honvédő Háborút akar. Az EU-nak meg egy második Jelcinre van szüksége.

      1. Háborűt?Nincs is háború…VIktor gazdád is megmondta : különleges katonai múvelet van…Elfelejtetted harcos?

        1. ti akarjátok mindenáron az orosz-ukrán testvérháborút

          „A Dnyipropetrovszki területen fekvő Krivij Rihben[17] született 1978-ban orosz nyelvű zsidó családba, egyetlen gyermekként.[18] Apja Olekszandr Zelenszkij, aki a Krivij Rih-i Közgazdasági Főiskola Informatikai és Információtechnológiai Tanszékének vezetője volt. Anyja Rimma Zelenszka mérnök.

          A középiskola előtt szüleivel négy évet a mongóliai Erdenetben töltött, ahol az apja dolgozott. A Vadim Hetymann Kijevi Közgazdasági Egyetem Krivij Rih-i Közgazdasági Főiskoláján tanult, ahol jogi végzettséget szerzett. Két hónapnyi jogi gyakornoki munkát leszámítva azonban jogászként soha sem dolgozott.

          Ezután a vígjátékok felé fordult, és létrehozta a Kvartal 95 produkciós céget, amely filmeket, rajzfilmeket és tévéműsorokat készített, köztük a Nép szolgája (ukránul: Szluha narodu) című tévésorozatot, amelyben Zelenszkij az ukrán elnök szerepét játszotta. A sorozatot 2015 és 2019 között sugározták, és rendkívül népszerű volt.”

          1. És ez az orosz színész sz@patja putyin gazdádat három éve? Kínos…:););)

          2. másképp hogyan lehetne győztes Törökország, Kína és az USA?
            maásképp hogyan lenne vesztes Európa, Oroszország, Ukrajna?

          3. Szóval akkor mágsem volt olyan okos dolog elinditani putyin gazdádnak ezt az akciót…Szijjártó Ügynök Peti reklamált már a tartótisztjeinél?

        1. Már herélésre sem kell elmenni, innentől mindenki olyan nemű az EU-ban, amilyennek csak vallja magát.

          Remélhetőleg akár naponta is lehet majd változtatni, és férfiak járhatnak majd női vécékbe, és szőrös mellű, szakállas gorillák verhetnek majd péppé nőket bokszversenyeken is.

          Európa 2025. szeptember 04. – 22:37
          Ellentétes az uniós joggal az a tagállami szabályozás, amely megakadályozza a transznemű személyek számára, hogy anyakönyvi adataikat – a nemet, a nevet és a személyi azonosító számot – megváltoztassák, függetlenül attól, hogy részt vettek-e nemváltoztatást célzó sebészeti kezelésben – ismertette álláspontját Jean Richard de la Tour főtanácsnok az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának főtanácsnoka csütörtökön.

          1. ja, herélésre már csak a harcos pedofiloknak lesz lehetőségük 😀

          2. Jönnek a libsik hosszú tömött sorban herélésre a „gyerekeket másként szerető” emberekhez?

            Ez a trendi:

            „A transznemű professzor enyhítene a pedofilok megítélésén
            Walker az interjúban kiemelte, hogy „a MAP (Minor Attracted People, azaz kiskorúakhoz vonzódó emberek) érdekvédelmi csoportok – mint például a B4U-Act – támogatják az új kifejezés elterjedését, elsősorban azért, mert kevésbé megbélyegző, mint a pedofilhoz hasonló megnevezések”.

            Walker szerint a pedofília csupán a szexuális vonzalom egy formája, ezért ezt tolerálni kell.

            A transz adjunktus ragaszkodik ahhoz, hogy a „pedofil” megnevezés helyett a „kiskorúakhoz vonzódó emberek” kifejezést használják, mivel az előbbi sértő lehet az érintettek számára – mutatott rá a ZeroHedge.”

  2. egy kérdés
    ez a galíciai ómigráns, amit itt ez a pedofil nyomorult ez az amatőr genetikus professzornak magát képzelő baromállat emleget álladóan, az maga Orbán?
    Mert ugyebár benne van minden fajta, csak magyar nincs
    De miért kell ezt állandóan felemlegetni, még ez vele a legkisebb baj 😀

      1. hát van benne zs vér is, de a lényeg:
        NEM MAGYAR!
        mindig lenézte, gyűlölte, átverte kifosztotta, aztán kiröhögte a magyarokat

        1. ja-ja

          „Nem tagadva a Kekulé szám nagyszerűségét, megjegyzendő, hogy az exponenciálisan növekvő egyenes ági ősök sorszáma is a 2n hatványnak (ahol n = a generációk száma) megfelelően nő, azaz a 10. generáció felett már kezelhetetlenül nagy Kekulé számok jelzik az egyes személyeket. További kritika, hogy Kekulé szám csak egyenes ági ősnek „jár”, oldalági vérvonal személyeit, féltestvéreket nem lehet vele azonosítani. A legnagyobb nehézséget azonban annak eldöntése jelenti, hogy ősvesztés esetén a választható sorszámok közül melyikkel ruházzuk fel a további felmenőket. A genealógiai logikából adódóan ezek a hátrányok együttesen végül is megakadályozzák a számítástechnikai programozókat abban, hogy képesek legyenek a Kekulé számozást automatikusan megadó családfakészítő programot írni.”

Hozzászólás a(z) Névtelen bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Zsófia-kilátó webkamera

Zsófia-kilátó webkamera

Legfrissebb

Friss kommentek

Népszerű

Népszerű