Az Avas gyomrán át öt perc alatt Tapolcára – egy terv, ami sosem valósult meg
Írta: miskolcadhatott | 2025.08.29. | Kiemelt | 0 |

Képzeljük csak el: egy májusi délutánon felszállunk a belvárosban a sínautóbuszra, és öt perc múlva már Miskolctapolcán sétálhatunk ki a megállóból. Nem mese ez, hanem egykor komolyan megfogalmazott terv, amely az 1930-as évektől kezdve többször is napirendre került. Az Avason átvezető, a budapesti Clark Ádám térihez hasonló, közel két kilométer hosszú alagút nemcsak gyors összeköttetést kínált volna a városrészek között, hanem bombabiztos óvóhelyként is szolgált volna a miskolciaknak. Bár végül sosem épült meg, a történet jól mutatja, mennyi merész és előremutató elképzelés született a város jövőjéről a múlt század közepén.
Egy költő ötlete vagy komoly terv?
Sassy Csaba 28-as könyvének harmadik kötetében nagyszabású fejlesztéseket vázol fel. Az Avashoz és Miskolctapolcához is ezer szállal kötődő költő, író egy, a két mai városrészt összekötő alagút megépítésének gondolatát is felveti. Az írás keltezéséből (1939. április 1.) gondolhatnánk, hogy a tréfás kedvű Sassy csak megviccelni akarta a közönséget a közúti alagút építésének gondolatával, de az írás tényszerűsége, az akkori köztiszteletben álló személyek megnevezése mégis komolyan vehetővé teszi az ötletet.
Egy pengőkölcsönből született terv
A történet szerint Vida Jenő, a Magyar Általános Kőszénbánya vezérigazgatója egy hatalmas összegű, egymillió pengős hosszú lejáratú kölcsönt ajánlott fel a városnak. Tette mindezt attól való félelmében, hogy a kormány beszünteti a MÁK tapolcai mészkőbányájának és iparvasútjának működését, ugyanis az ott történő robbantások vészesen közel vannak a város ivóvízkészletének nagy részét biztosító forrásokhoz. Így Vida ezzel a kölcsönnel akart a város kedvében járni, amellyel Demes Béla városi tanácsos komolyan számolt is, hiszen abból nagyszabású terveket készített.
Eszerint az Erzsébet-tértől egy alagút indult volna a hegyen keresztül, amely a Dudujkánál (mai Egyetemváros) végződött volna. A csaknem 2 kilométer hosszú járat 4-4 méter szélességben alkalmas lett volna gyalogos közlekedésre, míg középen 8 méter szélességben sínautóbusz járt volna. Ezen a menetrendszerinti járaton egészen Tapolcáig lehetett volna utazni 5 kilométer hosszan, 5 perces(!) tervezett menetidővel.
Ez a közlekedési vonal kiépítése azonban nem csak a két település közti gyors közlekedést biztosította volna, hanem egyben megoldotta volna Miskolc légoltalmi óvóhely problémáit is, amiben ekkoriban szűkölködött, hiszen bombabiztos óvóhelye ekkoriban csak a MÁV üzletvezetőségének volt. Mivel ebben a 16 méter széles, 2 kilométer hosszú alagútban csaknem az egész város elfért volna, így Miskolc vezetősége tárgyalásokba kezdett a kormánnyal, hogy járuljanak hozzá az alagút építéséhez.
A Sassy által leírtak szerint a sínautóbusz összeköttetés egy hosszú távú barátsági viszony kezdete lenne, egyben záloga is annak, hogy Tapolca Miskolc részévé váljon. Ez az elképzelés azonban – valószínűleg a közelgő háború miatt – szintén nem valósult meg, míg a közigazgatásilag addig Görömbölyhöz tartozó Tapolca csak 1950-ben vált Miskolc részévé.

A nyomvonalon ebben az időszakban egyszer már átfurták az Avast a vízvezeték elvezetése miatt.
Újabb tervek az 1950–60-as években
Érdekesség, hogy később, az 1950-es, 1960-as években is felmerült az avasi közúti alagút terve. Zsadányi Guidó a Miskolc és Tapolca közötti közlekedés fejlesztésével foglalkozó munkájában a két városrészt kettősvágányú villamosvasúttal tervezte összekötni a Hejőcsaba–Egyetemváros–Tapolcafürdő vonalon.
Egy 1957-ben tartott városfejlesztési ankéton Virágh Pál, a Miskolci Tervező Iroda főmérnöke ráerősített erre az elképzelésre, azonban ő a városszerkezet egységességét figyelembe véve a Béke tér (mai Búza tér) – Szeles utca – Fazekas utca – Szent Anna-templom – Nagyváthy utca – Avas alatti alagút – Műegyetem – Tapolca villamos nyomvonalon képzelte el.
Az ezt követő évek különböző városrendezési tervei eltérő nyomvonalon ugyan, de rendszerint számoltak a jövőben létesítendő avasi alagúttal, azonban ezekkel az elképzelésekkel az 1970-es években már nem találkozunk, így a Miskolctapolcára vezető villamosvonal az avasi alagúttal együtt a tervasztalokon maradt. Ekkoriban a figyelem már az Avas egy másik pontjára irányult.

Egy válasz
Bandyka most főhetne a feje hogy lehetne ennyi járatsherrifet összeverbuválni. Másik dolog, manapság 3-4 ember ha utazik a tapolcai buszon HÁLA a fidesznek kihalt miskolc kihalt a turizmus és kihalt Tapolca is.
JUT IS eszembe Bandyka, emlékszel? Káli Sándor második ciklusában terveztette meg az 1-es villamos Zöld Nyíl felújítását, plusz ő mentette meg a 2-es villamost felújítással.
Ti MIT IS terveztetek mit is építettetek KHERIZA évek alatt? A nagy semmit igaz Bandus? A miskolciak adósai vagytok! Na gyerünk tervezni építkezni ne csak ígérni. Beváltottad már a Lázár csekkeket Thócsa?