Napi Gáti. Miskolc. Ha a második munkanapján tanácsolta volna el a főkertészt, már akkor is eltékozolta volna az elsőt

6 Responses

1. Tűpontos! Minek ide még mindig egy láthatatlan főkertész mikor sehol nem látszik a munkájának az eredménye?

   4

   1

   Válasz

2. Tűpontos! Minek ide még mindig egy láthatatlan főkertész mikor sehol nem látszik a munkájának az eredménye?

   2

   1

   Válasz

3. Tűpontos! Minek ide még mindig egy láthatatlan főkertész mikor sehol nem látszik a munkájának az eredménye?

   4

   1

   Válasz

4. Minden elismerésem Szlovákiának, a Szlovákiában élő minden nációnak, hogy egyedül a régióban nem fogadták el a WHO új parancsát!

   2

   2

   Válasz

5. Tejhatalmat Gátinak. Mindent (is) tud.

   1

   Válasz

6. Lujzát, F.Nagyot, Gátit azonnal kiküldeni az USA-ba. Segítségükre van szükség:

   „A szövetség jelentése szerint a talajközeli ózonszennyezésnek több mint 125 millió ember, vagyis az ország lakosságának 37%-a van kitéve – 24,6 millióval több, mint az előző évben. Emellett az országon belül 77,2 millióan élnek olyan megyékben, amelyekben egészségtelen mértékű rövid távú finomrészecske-szennyezési csúcsokat tapasztaltak; ez az elmúlt 16 év legmagasabb adata. További 85 millió ember pedig olyan megyékben él, amelyek levegőminősége a részecskeszennyezés egész éves szintjére vonatkozó országos szabvány alapján elégtelennek minősül. Ez az összes korábbi adatközlést figyelembe véve a második legmagasabb érték, és csupán a tavalyi jelentésben szereplő 90,7 milliós rekordszám múlja felül.

   Az idei dokumentum szerint csak két olyan város van – a maine-i Bangor, illetve a Puerto Rico-i San Juan –, amely mindhárom szennyezettségi mutatót figyelembe véve felkerülhetett a legtisztább levegőjű városok listájára. Ez azt jelzi, hogy az egész ország területén általános tendencia a levegőminőség romlása, az előző évben ugyanis öt olyan város is volt még, amely megfelelt az említett kritériumoknak.

   Levegőszennyezés és társadalmi igazságtalanság

   A dokumentum a fenti adatközlésen túl a légszennyezettség népegészségügyi és környezeti igazságossági összefüggéseit is vizsgálja. Figyelemre méltó megállapítása, hogy a légszennyezés egyenlőtlen mértékben terheli a kisebbségi csoportokat: a színes bőrű közösségek tagjai például több mint kétszer akkora valószínűséggel élnek olyan területen, ahol a háromból egyetlen szennyezettségi mérőszám sem megfelelő, mint a fehér bőrűek. Az arány a latin-amerikai közösségek esetében még magasabb: közel háromszoros.

   A jelentés emellett rámutat a levegőminőség-ellenőrzés országos szintű korlátaira is, és megjegyzi: az Egyesült Államok 3221 megyéje közül csak 922-ben van lehetőség arra, hogy legalább egy szennyezőanyag jelenlétét rendszeresen ellenőrizni lehessen. Emiatt több mint 72,8 millió ember olyan megyében él, amelyben sem a levegő ózon-, sem pedig a finomrészecske-szennyezettségét nem monitorozzák. Vagyis az itt élő állampolgárok jelentősen hátrányos helyzetben vannak a lakosság többi részéhez képest.”

   1

   Válasz