Egyetlen hónapban sem használtak annyira kevés szenet, mint most.
Már eddig is látványosan nőtt a napelemekből termelt energia mennyisége, most viszont egy fontos határt értünk el: az idei június volt az első olyan hónap, amikor a napenergia volt az EU legnagyobb villamosenergia-forrása. Az EMBER nevű think tank elemzése, amelyet a Portfolio vett észre, úgy számolt: az EU áramtermelésének 22,1 százalékát a napenergia adta júniusban, míg a nukleáris energia 21,8, a szélenergia 15,8, a földgáz alapú áramtermelés 14,8, a vízenergia 12,1, a szén pedig 6,1 százalékot tett ki. Ez utóbbi szintén soha nem látott szintet jelent, csak épp a másik irányban: amióta ezt mérik, egyetlen hónap sem volt, amikor az EU energiafelhasználásának ennyire kis része származott szénből.
Az, hogy nem a nukleáris energia állt az első helyen, hanem egy időjárásfüggő megújuló energiaforrás, legutóbb 2023 novemberében történt meg, akkor a szélenergia ért el 23,1 százalékos arányt.
Magyarországon ebben az időszakban a Paksi Atomerőmű adta a termelt áram legnagyobb részét, 39,7 százalékát, de a rekordszintre jutó naperőművek is 34,6 százalékra értek fel.
2 Responses
Román rendőrök lepik el Magyarországot – az is kiderült, mi a legfontosabb céljuk
A két ország rendőrsége a közös akciót a közlekedési balesetek megelőzése és a kétoldalú kapcsolatok erősítése érdekében szervezi.
Már ezt az ökörséget is F.Nagy Zsuzsika tantónéni érettségi tablóképével akarjátok eladni? Dugd fel magadnak setétzöld! Ezért a %-osdiért omlott össze Spanyolország villamos rendszere.
„A spanyol hálózati szolgáltató (REE) szerint az esemény előtt néhány perccel ingadozások jelentkeztek az elektromos hálózatban, majd hirtelen megugrott a szélerőművek termelése. Ezután automatikusan leállt az áram export Franciaország felé, és több atomerőmű is lekapcsolódott a rendszerről. Ezek a gyors leállások kibillentették az áramellátás egyensúlyát, és másfél másodperc alatt a hálózat összeomlott.
A feltételezések szerint a dominóhatást néhány délnyugat-spanyolországi naperőmű lekapcsolódása indította el. Az országban jelentős részben megújuló energiaforrásokra, főként nap- és szélenergiára támaszkodnak, amelyek nem termelnek egyenletesen. Felhősebb vagy szélcsendesebb időjárás esetén kevesebb áram jön létre. A rendszer szinkronizálásához szükséges stabil energiaforrások (mint az atomerőművek) viszont csak részlegesen működtek, így nem tudták megfelelően kiegyensúlyozni az ingadozó termelést. A vízerőművek sem tudták már kompenzálni a frekvencia billenéseket.”