Az „önazonossági törvényt” a cigányok kiszorítására használhatják Mezőkeresztesen
A HVG értesülései szerint Mezőkeresztes volt az első település Magyarországon, ahol az új helyi önazonossági törvény alapján az önkormányzat kizárólagos elővásárlási jogot biztosított magának minden eladó ingatlanra. A város polgármesterét korábban éppen azért bűntette meg az Egyenlő Bánásmód Hatóság, mert a cigányok lakásvásárlását szerette volna meggátolni a településen. A törvény egyik legfőbb veszélye már a kezdetektől ismert volt: többen, köztük a Roma Sajtóközpont is arra figyelmeztettek, hogy a jogszabály lehetőséget adhat a romák rendszerszintű kiszorítására.
A szándék korábban sem volt titok
A mezőkeresztesi döntés hátterét nem lehet csupán spekulációval magyarázni. A települést vezető Majoros János 2016-ban a helyi újságban jelentetett meg egy írást, amelyben kifejezetten arra kérte a lakosokat, hogy ne adjanak el ingatlant roma családoknak. Arra hivatkozott, hogy a romák jelenléte rontja az ingatlanok értékét, és konkrét példát is hozott: a CSOK igénybevételének lehetőségét említő, más településről érkező roma vevőkkel szemben tanúsítsanak elutasító magatartást. Ezért a kijelentéséért az Egyenlő Bánásmód Hatóság később meg is bírságolta a polgármestert, kimondva: megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.
Mindezek fényében nehéz úgy értelmezni a most elfogadott rendeletet, mintha az pusztán a helyi közösség „identitásának” védelmét szolgálná. A szándék már évekkel ezelőtt világosan megfogalmazódott: roma emberek lakhatását kívánták akadályozni a településen.
A törvény, amely eszközt ad a diszkriminációhoz
A jogi hátteret a július 1-jétől hatályos helyi önazonossági törvény adja, amely elővásárlási jogot biztosít az önkormányzatoknak az adott településen eladásra kínált ingatlanokra. A mezőkeresztesi önkormányzat az elsők között élt ezzel a lehetőséggel, és kizárólag magának biztosította ezt a jogot, még a helyi lakosokat is kizárva a döntésből. Így bármely eladó ingatlan esetében 90 nap áll a hivatal rendelkezésére, hogy eldöntse, él-e az elővásárlási joggal – ez pedig nemcsak bizonytalanná teszi a lakásvásárlást, de jelentősen le is lassítja a folyamatot.
A HVG cikke szerint a helyi vezetés azzal indokolja a rendeletet, hogy védeni kívánja a település közösségi struktúráját, és meg kívánja akadályozni a „spekulatív” vásárlásokat. Azonban az, hogy a helyi lakosokat is kizárják az elővásárlási lehetőségből, arra utal: valójában inkább a teljes kontroll megszerzése a cél, nem pedig a közösségi érdekképviselet.
A közvélemény is érzékeli az etnikai célokat
A Publicus Intézet a Népszava megbízásából készült felmérése szerint a magyar társadalom jelentős része is diszkriminatív eszköznek látja az új törvényt. A válaszadók 50 százaléka úgy véli, hogy a jogszabályt a romák távoltartására fogják felhasználni, 63 százalékuk pedig feleslegesnek tartja a törvény bevezetését. A felmérés adatai azt mutatják, hogy nem csupán civil szervezetek vagy kisebbségi közösségek érzik fenyegetve magukat, hanem a társadalom többsége is látja a törvény lehetséges visszaélésekkel teli alkalmazását.
Navracsics tagad, de a gyakorlat mást mutat
A jogszabályt beterjesztő Navracsics Tibor cáfolta, hogy az új törvény etnikai megfontolásokat szolgálna. Azt állítja, hogy az a helyi közösségek védelmét célozza, és kizárólag a betelepülés mértékét szabályozná. Ugyanakkor a törvény alkalmazása Mezőkeresztesen épp azt vetítheti előre, amitől a Roma Sajtóközpont és más roma civil szervezetek már a kezdetektől tartottak: az önkormányzatok a jogi eszköz birtokában rendszerszerűen élhetnek majd a roma családok kiszorításának lehetőségével.
Kérdéseink vannak
Megkeressük Mezőkeresztes polgármesterét és az önkormányzatot, hogy válaszokat kapjunk az elővásárlási jog gyakorlásának szempontjairól, és megkérdezzük, hogyan kívánják garantálni, hogy nem etnikai alapon történik a vásárlások megakadályozása. Emellett felvesszük a kapcsolatot a helyi roma közösséggel és más lakosokkal is, hogy dokumentáljuk, milyen hatása van a rendeletnek a mindennapi életükre, lakhatási kilátásaikra.
