Továbbra sem jön az EU-s pénz: 18 milliárd euró maradt befagyasztva Magyarország számára

Fotó. Miskolci fidesz politikusok

A helyzet – Michael McGrath európai bizottsági igazságügyi biztos szavaival – mélységesen kiábrándító. A jelentés szerint Magyarország a tavalyi nyolc ajánlásból hét esetében nem tett előrelépést, különösen a lobbiszabályok reformja, a magas szintű korrupció elleni küzdelem és a közmédia szerkesztői függetlenségének biztosítása terén. McGrath hangsúlyozta, hogy bár az uniós források elérhetővé válnának a magyar emberek számára, akik jelentős mértékben EU-pártiak, ehhez a jogállamiság betartására van szükség.

Súlyos jogállamisági hiányosságok

A bizottság értékelése szerint hazánkban szinte semmilyen előrelépés nem történt a jogállamiság területén. A problémák széles körűek: továbbra is indokolatlan nyomás nehezedik egyes bírákra, csökkent a korrupciós bűncselekmények miatt hozott ítéletek száma, és az Integritás Hatóság akadályokkal szembesül feladatainak ellátása során.

A média helyzete különösen aggasztó. A hatóságok semmilyen intézkedést nem hoztak az állami hirdetések szabályozására, a médiahatóság függetlenségének garantálására, vagy a közmédia szerkesztői és pénzügyi függetlenségének biztosítására. A Szuverenitásvédelmi Hivatal újságírók és médiumok ellen is vizsgálatot indított „külföldi érdekek szolgálata” miatt.

A civil szervezetek helyzete szintén romlott. McGrath külön felhívta a figyelmet a Pride-felvonulás betiltására és a külföldről finanszírozott civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvénytervezetre, amely a visszhangok után ugyan elhalasztásra került, de a romló környezet és a jogbizonytalanság jeleit mutatja.

Folyamatos konfliktus Brüsszel és Magyarország között

A pénzügyi vita tovább mélyítette a Brüsszel és Magyarország közötti évek óta tartó szembenállást. Orbán Viktor miniszterelnök pénzügyi zsarolással és a belügyekbe való beavatkozással vádolja a Bizottságot, miközben megtagadja az Európai Bíróság által kiszabott bírság megfizetését. A bírság 200 millió euróból áll egyszeri összegben, valamint napi 1 millió euróból, amelyet az ország migrációs törvények példátlan megsértése miatt rótt ki a bíróság.

McGrath egyértelművé tette, hogy „az Európai Bíróság ítéleteinek való megfelelés nem választható vagy mérlegelési lehetőség”, hanem az uniós tagállamok alapvető szerződéses kötelezettsége. A napi bírságot rendszeresen levonják Magyarországnak az uniós költségvetésből juttatott részéből.