Az Európai Bizottság friss országspecifikus ajánlásai szerint Magyarországon a béreknek az elmúlt években megfigyelhető gyors növekedése rontotta a költség-versenyképességet, és az EU többi részéhez képest továbbra is erősebb inflációs nyomás jelentkezik, miközben a gazdasági fellendülés lassú.

A költségvetési hiány 2024-ben csökkent, ami annak tudható be, hogy a beruházások visszaestek és csökkentek az energiatámogatási kiadások, de a hiány továbbra is magas, és az előrejelzések szerint idén és jövőre sem fog érdemben javulni.

Az államháztartási hiány 2026-os enyhe növekedése elsősorban az anyákra vonatkozó adómentesség kibővítésének, valamint a közszférában alkalmazott béremeléseknek és jutalmaknak a hatását tükrözi.

Ezek a fejlemények azt jelentik, hogy a nettó kiadások 2026-ban 6,0 %-kal nőnek.

A Bizottság becslései alapján a nemzeti és az uniós finanszírozású kiadásokat egyaránt magában foglaló költségvetési irányvonal 2026-ban expanzív lesz, a GDP 1%-ának megfelelő mértékben.

A jelentés szerint

Magyarországnak tartós költségvetési intézkedéseket kell bevezetnie, és kisebb mértékben kell támaszkodnia átmeneti extraprofitadókra vagy beruházáscsökkentésre.

A monetáris politika szigorú, de hatékonyságát kormányzati beavatkozások gyengítik: a háztartások és a vállalatok részére nyújtott támogatások és hitelek továbbra sem a megfelelő célcsoportokra irányulnak, a hitelkamatok szabályozása pedig korlátozza a monetáris politika hatékonyságát. Ugyanakkor a lakástámogatások és a kedvezményes hitelprogramok továbbra is torzítják a lakáspiacot, és fokozzák a lakásárakat felfelé hajtó nyomást.

Az ágazatspecifikus adók egyre kiterjedtebb alkalmazása bonyolulttá teszi az adórendszert, és aránytalanul sújtja a nagyobb, gyakran külföldi tulajdonú vállalkozásokat.

2023-ban az ágazatspecifikus adókból származó bevételek a GDP 2,7 %-át tették ki.

A leginkább érintett ágazatok közé tartozik a bankszektor, az energiaágazat, a kiskereskedelem, az építőanyagok ágazata, a biztosítás, a távközlés és a közműszektor.

Az állam üzleti tranzakciókban vesz részt, és nagyvállalatok támogatott finanszírozással történő felvásárlása vagy felvásárlásuk elősegítése révén magánszereplőket szorít ki a piacról.

– írja a Bizottság.

Különböző állami beavatkozások révén – többnyire külföldi – tulajdonosokat vállalkozásuk eladására kényszerítettek, és ily módon állami vagy a kormányhoz kötődő „nemzeti bajnokok” létrehozását segítették elő.

A magántőkealapok növekvő jelenléte új kihívásokat teremt. Ezt a vállalati struktúrát különösen a kormányhoz kötődő magánszemélyek alkalmazzák, mivel ez – az offshore vállalkozásokhoz hasonlóan – anonimitást biztosít számukra.

A magántőkealapok száma és mérete jelentősen nőtt az elmúlt években, méretük 2024-ben már a GDP több mint 2,5 %-ának felelt meg.

– emeli ki a Bizottság.

A közbeszerzéseket elnyerő és nagy értékű koncessziókkal rendelkező vállalatok mögött egyre nagyobb mértékben állnak magántőkealapok befektetőként, és ezek jelentős részt képviselnek az állammal folytatott üzleti tranzakciókból.

A gyenge üzleti környezet hozzájárult a versenyképesség romlásához és visszafogja a beruházásokat, és végső soron magasabb inflációhoz és lassú gazdasági fellendüléshez vezet, amint azt a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében Magyarországra vonatkozóan készült részletes felülvizsgálat is mutatja – véli a Bizottság.

Az Európai Tanács most elfogadott döntésében azt írja, hogy Magyarország

• az adósságfenntarthatóság biztosítása mellett összességében növelje a védelmi és biztonsági kiadásokat és fokozza az általános védelmi készültséget.
• Vezesse ki a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket.
• Törekedjen a makrogazdasági politikák hatékony koordinációjára és egyértelmű elhatárolására a költségvetési és a külső fenntarthatóság biztosítása érdekében.
• Fokozatosan szüntesse meg a még fennálló ársapkákat és kamatsapkákat, valamint az azokkal egyenértékű intézkedéseket a torzító hatások csökkentése és a monetáris politika zökkenőmentes transzmissziójának elősegítése érdekében.
• Erősítse meg a középtávú költségvetési keretet, az éves költségvetések elkészítését igazítsa hozzá a költségvetési évhez, és korlátozza az éves költségvetések végrehajtása során gyakorolható mérlegelési jogkört.
• Elsősorban a jövedelmi egyenlőtlenségek kezelése révén javítsa a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát, miközben megőrzi annak megfelelőségét.
• Magyarország sürgősen gyorsítsa fel a REPowerEU-fejezetet is magában foglaló helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtását, és ennek érdekében mielőbb hajtsa végre az EU pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges intézkedéseket. Gyorsítsa fel a kohéziós politikai programok végrehajtását, adott esetben építve a félidős felülvizsgálat által kínált lehetőségekre.
• Javítsa a szabályozási keretet, és fokozza a versenyt az áruk és a szolgáltatások piacán – különösen a kiskereskedelemben – a következők révén: kerülje az önkényes adminisztratív beavatkozásokat, a meghatározott vállalkozások számára indokolatlan előnyt biztosító vagy hátrányt okozó, adott jogalanyokra szabott jogszabályok alkalmazását és a piactorzító, államilag támogatott tranzakciókat, valamint csökkentse a feltétlenül szükséges mértékre a veszélyhelyzeti intézkedések alkalmazását, összhangban az egységes piac és a jogállamiság alapelvével.
• Segítse elő a tőkepiacok fejlődését az adó- és szabályozási ösztönzők fokozása révén. Erősítse meg az állami szektor és a vállalkozások innovációs keretét azáltal, hogy javítja az állami K+F-kiadások kiszámíthatóságát, a meglévő intézkedések keretében pedig hatékonyabban célozza meg a kkv-kat – írja a jelentés.
• Gyorsítsa fel a fosszilistüzelőanyag-ellátás diverzifikálását az orosz forrásoktól való függőség fokozatos megszüntetése érdekében, és tegyen konkrét lépéseket a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetésére, különös tekintettel a gázolajra kivetett jövedéki adókkal kapcsolatos támogatásokra és a lakossági ágazat villamosítását akadályozó támogatásokra. Javítsa a rugalmasságot és a versenyt a villamosenergia-ágazatban a kiegyenlítő piac megerősítése és a határokon átnyúló villamosenergia-kereskedelem fellendítése révén.
• Javítsa a vízgazdálkodás rezilienciáját a természetes vízmegtartás és megerősített adminisztratív kapacitások révén, valamint javítsa a gazdaság körforgásos jellegét, különösen a hulladékkezelési kapacitások bővítése révén.
• Javítsa az oktatási eredményeket és növelje a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát, valamint fokozza a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét a minőségi többségi oktatásban azáltal, hogy tovább növeli a tanári szakma vonzerejét és a felsőfokú oktatáshoz való hozzáférést biztosító középfokú végzettséggel rendelkező tanulók arányát.
• Javítsa a hatékony aktív munkaerőpiaci intézkedésekhez való hozzáférést, különösen azáltal, hogy továbbképzési és átképzési lehetőségeket biztosít a leghátrányosabb helyzetű csoportok számára, és biztosítsa a hatékony szociális párbeszédet. Javítsa a szociális ellátások és a munkanélküli ellátások megfelelőségét, és mindenki számára biztosítsa az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A lakáságazati támogatási intézkedések keretében nyújtson célirányos támogatást az alacsony jövedelmű háztartásoknak, valamint növelje a lakáskínálatot, többek között a szociális lakások tekintetében is – zárul a jelentés.