2025. jú
nius 15. – 15:07
A győri Széchenyi István Egyetem (SZE) évente jelenleg mintegy 40 milliárd forintos költségvetéssel működik, ennek nagyjából 60-70 százaléka a teljesítményalapú állami finanszírozás, a többi a saját bevétel, ami folyamatosan nő. Méretét tekintve egy széles portfólióval rendelkező nagyvállalathoz hasonlíthatjuk.
A campus az elmúlt évtizedekben szép csendben a 130 ezres nagyváros életének meghatározó szereplője lett, mostanra legalább annyira, mint az Audi.
Húszezer embernek van köze hallgatóként, oktatóként vagy munkavállalóként az egyetemhez, ami csaknem két tucat éttermet működtet, van sörháza, sajtműhelye, saját MR-készüléke, nyugdíjas otthont tervez, hotelt működtet, négy általános és középiskolát tart fenn, és több sportágat támogat, sőt NBI-es férfi kézilabdacsapata is van. De közben az elmúlt öt évben 46 szellemi alkotást, 31 szabadalmat, használati mintaoltalmat és 34 védjegyet is benyújtott.
Ha jól fektetsz be…
A kecskeméti Neumann János Egyetem esete mutatott rá a legnyilvánvalóbban arra, hogy a modellváltó egyetemek gazdasági helyzetének gránitszilárdsága – ha a kapott pénzzel nem gondos gazdaként bánnak – az alaptörvényével vetekszik. A kecskeméti egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítvány 2020-ban és 2021-ben összesen 144 milliárd forintot kapott az államtól különböző fejlesztésekre. A pénz kisebb részéből megvettek egy épületet, 127,5 milliárdot azonban az ÁSZ szerint „kirívóan alacsony” kamatra kölcsönadtak az MNB-birodalomhoz tartozó Optima Befektetési Zrt.-nek. Az Optima a pénzüket azóta értéküket vesztett lengyel részvényekbe tette, és onnan nem is tudja kivenni, így most a kecskemétieknek egy félkész egyetemi campusuk van, miközben a tudásváros építését el sem tudják kezdeni.
Ennek ellenpéldája a győri Széchenyi István Egyetem, amely jól fektetett be, így csak a kamatokból 1,8-2,2 milliárd forint nyereséget könyvelt el az elmúlt években. Biztonsági játékosként tehetne úgy, hogy olyan bankot választ, amely tisztességes kamatot kínál, de ennél tovább ment: olyan üzemeltetési és szolgáltatási portfóliót, gazdasági társasági láncot épített ki, amelyre hasonló példát nemigen látunk Magyarországon.
„Az önállóságot és a függetlenséget garantálja ez a modell. Rugalmasabban lehet dönteni, de nagyobb felelősségvállalással, emellett körültekintő, hosszú távú stratégiai és részben befektetői gondolkozás szükséges” – mondta a beszélgetésben részt vevő dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke, dr. Lukács Eszter, a nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettes, valamint Dósa Gábor, az egyetem tulajdonában lévő Uni Inno Zrt. vezérigazgatója.
Hogy csinálják a nagyok?
A győri egyetemen már a főiskolai státusz idején kialakult a menedzserszemlélet, a korábbi rektor, Szekeres Tamás idején a helyi vállalatokkal kötött együttműködések felerősödtek. Egyebek mellett a laborok hasznosításával – unikális vizsgálatokra képes laborok vannak a campuson – nyitottak az üzleties működés felé, a céges környezet építését pedig még a modellváltás előtt, 2016-ban elkezdte az SZE. A modellváltás elmondásuk szerint felerősítette a folyamatokat, de már akkor pontosan tudták: ezzel új ajtók nyílnak ki előttük, viszont hibázni is lehet. Az egyetemnek modellváltás előtt sem voltak tartozásai, nem ugrott bele PPP-beruházásokba, ahol a közfeladatok ellátására az állami és a magánszektor együtt szerződött. Nem akart új utakat felfedezni, inkább megnézte, hogy a világ vezető egyetemei miként működnek gazdaságilag sikeresen.
„Nyugat-Európától Észak-Amerikán át Ázsiáig” utaztak a campus vezetői, a mintákat onnan hozták. Az is nyilvánvaló volt számukra, hogy a műszaki tudományi múltjukra kell alapozniuk. A SZE kilenc karából 5 most is gazdasági-mérnöki, de működik mellette jogi, művészeti, pedagógiai és egészségtudományi képzés is. Ez utóbbi azért fontos, mert a külföldi utak és a nagy egyetemek példái azt mutatták, hogy egy egyetem anyagi biztonságát a jól eltalált innovációk – például az egészségügy területén – meg tudják alapozni.
Egy válasz
Lehet, hogy ott normális kuratórium van, nem leépült zsírsejthalmaz?