Lenullázhatja a cementet a mesterséges intelligencia
A Massachusettsi Műszaki Egyetem tudósai olyan mesterséges intelligenciát fejlesztettek, amely egymillió anyagmintát nézett át, hogy megtalálja a cement legjobb alternatíváját. Összesen 19 ilyen jött szóba.
A globális felmelegedés elleni küzdelem számára óriási segítség lenne, ha az építőipar meg tudna szabadulni a cementtől. Az anyag előállítása ugyanis rengeteg energiát emészt fel, így pedig nagyon sok szén-dioxidot juttat a levegőbe. A váltásra azonban csak akkor kerülhet sor, ha sikerül egy olyan alternatív anyagot találni, amely nem szennyezi a környezetet, de legalább annyira jó, mint a cement.
A mérnökök ezért világszerte próbálnak ilyen helyettesítőt találni, a megoldást pedig könnyen lehet, hogy a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói hozhatják el. A szakemberek nemrég betanítottak egy gépi tanuláson alapuló mesterséges intelligenciát, amely ezt a folyamatot segítheti. A Souroush Mahjoubi vezette csapat a Communications Materials tudományos folyóiratban vázolták fel a megoldásukat.
Mahjoubi szerint mivel a mérnökök világszerte keresik a megoldást, több százezer oldalnyi tudományos szakirodalom áll rendelkezésre a lehetséges anyagokról, amit emberi erővel nagyon nehéz lenne feldolgozni. A szóban forgó MI-megoldás azonban képes több anyagváltozatot is átvizsgálni, azokat anyagi és kémiai tulajdonságaik alapján értékelni, valamint kiválasztani azt, amelyik a legjobban teljesít.
Mivel a cement lényegében ragasztóként viselkedik a betonban – amely víz hatására veszi fel ezt a tulajdonságot –, a helyettesítő anyagnak is hasonló képességgel kell rendelkeznie. De ott van például az a hatás is, ami akkor következik be, ha egy anyag reakcióba lép a kalcium-hidroxiddal, vagyis a cement és a víz melléktermékével. Ennek köszönhető az, hogy a beton idővel egyre keményebb lesz.
Mahjoubi és csapata azt találta, hogy vannak olyan anyagok, amelyeket világszerte viszonylag könnyű elérni, egy egyszerű őrléssel pedig beépíthetők a betonkeverékekbe. Ez azt jelenti, hogy olcsóbbá és kevésbé környezetszennyezővé válhat a beton.
Az egyik legértékesebb ilyen anyag a kerámia lehet: például a régi csempék és téglák reakcióképessége nagy, így alkalmasak lehetnek arra, hogy a cement egy részét helyettesítsék. Mahjoubi szerint az ókori rómaiak is hasonló megoldást használtak arra, hogy erősebb anyagokat kapjanak. A mesterséges intelligencia egyébként egymillió lehetséges anyagot vizsgált át, és ezek közül 19 olyat talált, amely potenciális alternatíva lehet.
A csapat a jövőben azt tervezi, hogy tovább bővíti a keretrendszert, és további anyagokat vizsgál majd át, hogy megtalálja a cement tökéletes helyettesítőjét – írja az Interesting Engineering.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

10 Responses
Osztán vízalatt is jól fog kötni? De hülye vagy, setétzöld. Az egyiptomi piramis ok építőinek
ehhez mesterséges intelligencia sem kellett. Régen megmondta ezt egy orosz ember: https://en.wikipedia.org/wiki/Joseph_Davidovits
Pontosan a cementpolimer-gyár , gyártás ellen lépett fel Miskolcon az 5000tonna/év szállóporos tanító néni. NEM ZAVAR? A nő milliárdokat” hozott” Miskolcnak.
de megnyugtatlak; nincs cementpolimer gyártás a hagyományos cementgyártás beindítása nélkül.
((” A modern geopolimereket először V.D. Glukhovsky fejleszette ki az egykori Szovjetunióban az 1950-es években, de akkor még “talajcement” néven kerültek forgalomba. A “geopolimer” kifejezés a fraciaországba kivándorolt Davidovits professzorhoz fűződik, mely szervetlen molekulákból hálózatosan felépülő mesterséges anyagok széles spektrumát jelöli ( ).
A geopolimerek alapját hőkezeléssel aktivált természetes anyagok adják, mint pl. a metakaolinit illetve ipari melléktermékek (pl. pernye vagy kohósalak), melyek szilíciumban és alumíniumban gazdagok. A modern geopolimereket a legkülönbözőbb aluminoszilikát tartalmú alapanyagokból elő lehet állítani, (ld. poliszilikátok, zeolitok, kaolinit, metakaolin, kalcium, ill. más szilikátos kőzetek, szilikagél, pernye, kohósalak, foszfát és szerves ásványi anyagok)” ( ).))
Nyugodj meg klinkertöcskölő…Ha holnap feltalálják a legkörnezetkimélőbb cementhelyettesítőd, attól a kamudoktor meg a fajtája ugyanúgy a cementgyár után fog vinnyogni…::)::)Az ügyeskedő már csak ügyeskedő marad örök életében…
Tudjuk! Ketten Zsuzsikával kenitek-fenitek Miskolc fejlődését. Ti kamucivilek meg kamuzöldek tudtok az egyetemmel is rendelkező városnak számos zöldfasisztát.
Hajrá!
„A szilícium (és a foszfor is) a szénhez hasonlóan viselkedik
(az általunk eddig megismert polimerek többsége szénláncot
tartalmaz, innen ered a geopolimer szóban a polimer használata)
A szilícium is képes hosszú polimerláncokat alkotni
(ezt már tudjuk, hiszen tanultunk a szilikonolajokról, -zsírokról,
-műanyagokról).
a geopolimer kifejezést, terminológiát
Prof. Joseph Davidovits vezeti be a 70-80-as években
Öntött kő „újra-felfedezés”
Ez a meghatározás ma is használatos,
az írott történelem során ezt használták
Fejlődéséhez hozzájárult:
– a modern szervetlen kémia,
– fizikai kémia,
– kolloid kémia,ásványtan,
– geológia
– mérnöki tudományok
az írott történelem során ezt használták
(Liquid Stone, Man-made Rock).”
Mondtam…Kalimpálsz klinkerszökevény…:):):)
Wazze! Ez is te vagy?
„Nézzük a jó oldalát: kérhettek volna olyan képeket is amin a fideszesek kiskorúakat d@gnak… Még visszafogott is volt az újság. :):):)”
jellemző rád
Te gazdád pénzelte a pedofideszes nagysasszony kamualapitványát úgyhogy nála picsogj söpredék…:):):
A helyetekben elsülyednék szégyenemben bocsánatkérés után.
Mondottam volt. Fajtád csak neked van galíciai és/vagy indiai ómigráns.
Adjak zsepit kamudoktorkám?Na de addig is:Ismétlés a tudás anyja:
„Kálmán János a 70-es évek második felében egyetemi oktatóként dolgozott a Budapesti Mûszaki Egyetemen. A szakmában a CEFÜ „feltalálásával” szerzett ismertséget magának, amely eljárás azon alapult, hogy cementgyári fûtõanyaggá minõsítette át a különbözõ hulladékok keverékét. Az eljárást többen vitatták, mert az így elõállított termék kikerült a környezetvédelmi hatóságok látókörébõl, és égetéskor ellenõrizetlenül jutott a természetbe.”
Irány a bíróság taknyos…:):):)
Ki nem sz@rja le a Soros pénzelte Magyar Narancs unos untalan ismételt ősi rágalmát. Ennyire futja a tudásod.
Ha Prieszol eftás lenne a cementgyár tulajdonosa már a mészgyár is üzemelne a cementgyár mellett. Talántán még a Holcim kft is támogatná
Pécs mellől.
Sok a szöveg klinkerbuzzancs…Segítsek keresetlevelet írni,vagy inkább nem akar még egy sz@pót a gazdád? :):);)