Szabó-Tóth Kinga szociológus, a Miskolci Egyetem docense a HVG-nek adott interjújában azt mondta: „Nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy milyen ma a családok állapota Magyarországon.” Hozzátette: az áprilisi adatok valóban riasztóak, de a szakmai elemzések ennél hosszabb távú tendenciákat szoktak figyelembe venni.
“Ez akár egy felkiáltójel is lehet, hogy valami nagyon nincs rendben” – fogalmazott Szabó-Tóth Kinga a HVG-nek adott interjújában.
A hivatalos adatok szerint mindössze 5323 gyermek született áprilisban, ami 14 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakához képest, és a legalacsonyabb valaha mért havi születésszám Magyarországon. A teljes termékenységi arányszám – amely azt mutatja, egy nő élete során átlagosan hány gyermeket vállal – is visszaesett: 1,28-ra csökkent az egy évvel korábbi 1,37-ről. Néhány éve ez az érték még 1,6 körül mozgott.
Szabó-Tóth Kinga szerint a gyermekszám alakulása nem csupán pénzügyi ösztönzők kérdése, hanem komplex társadalompolitikai ügy. Noha Magyarország a GDP jelentős részét fordítja családtámogatásokra – ideértve az adókedvezményeket, adómentességet, szociális juttatásokat, valamint az állami fenntartású óvodai és bölcsődei hálózatot –, ezek hatása mégsem látszik a születési adatokban.
„Abból, hogy ennek ellenére ilyen kevés gyerek születik, egy adófizető állampolgár könnyen gondolhatja úgy, hogy az erre szánt büdzsé egy része mintha ablakon kidobott pénz lenne” – mondta el a szociológus a lapnak.
A szakértő ugyanakkor nem vonja kétségbe a rendszer működésének szándékát vagy szükségességét, de úgy látja, a kiszámítható családpolitika csak a kezdet. Valódi változáshoz sokkal szélesebb társadalmi bizalomra, stabilitásra, és hosszabb távú tervezhetőségre lenne szükség – mind az állampolgárok, mind a döntéshozók részéről.
