Nagy Márton értékelése szerint a magyar termelékenység minden dimenzió mentén tovább fejlesztendő. Az ágazatok között jelentős eltérések láthatóak a munkatermelékenységben Magyarországon, jellemzően pedig mindegyik elmarad az EU-s átlagtól – fogalmazott.

A nemzetgazdasági miniszter új ágazatokat fejlesztene

A külföldi tulajdonú vállalatok hatékonyabbak a magyaroknál. Több dimenzióban fennáll a magyar gazdaság dualitása – folytatta Nagy Márton, aki szerint a különböző mutatók szerint a digitalizáció terén nagyon le vannak maradva a magyar cégek. Ebben csak akaratra van szükség a vállalatok részéről, ez rajtuk múlik és a tudásátadáson, tudásmegosztáson, nem úgy, mint az energiaköltségek problémája esetében. Ott be kell avatkozni – mondta.

Magyarország energia- és erőforrás intenzívebb az EU átlagánál, régiós összehasonlításban pedig közepes – húzta alá.

Sokkal erősebb termelékenységnövekedést kell elérni az emberi erőforrás-termelékenység esetében – mondta. Olyan iparágakba kell menni Nagy Márton szerint, ami

• kevésbé emberi erőforrásintenzív,
• magyar tulajdonú,
• kevésbé energiaintenzív.

3 iparágra kellene fókuszálni: élelmiszeripar, gyógyszeripar, turizmus – emelte ki példaként. Ez nem azt jelenti, hogy az akkumulátoripart el kell felejteni, hanem más szektorokra kell nagy hangsúlyt fektetni.

A Németországtól való függőségünk iszonyú magas és az elmúlt 2-3 évben tovább erősödött – húzta alá. Ha a magyar gazdaságban megjelenik egy koreai vagy kínai akkumulátorgyár, az nem azt jelenti, hogy diverzifikáltunk, hanem azt, hogy jobban erősödött a kitettségünk a járműipartól és a német ipartól – mondta.

Fel kell tenni, hogy jó-e az ilyen mértékű kereskedelmi függőség Németországtól

– húzta alá.

Bérmegállapodás: újratárgyalásra felkészülni

Nagy Márton rámutatott: a minimálbér tekintetében az utolsó előtti helyen van Magyarország, az effektív minimálbér tekintetében pedig a 19. az ország.

Bérben tehát le vagyunk maradva

– jelezte.