Előadónak Kerekes László sebész főorvost, háziorvost, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés képviselőjét hívtuk meg. A Hajdúszoboszlón élő szakembertől egyebek közt azt kérdeztük, mit gondol, a Debrecen északi és déli ipari parkjában épült akkumulátorgyárak, illetve az azokhoz kapcsolódó többi gyár által várhatóan kibocsátott káros anyagok elmennek-e mondjuk Hajdúszoboszlóig. Egyértelműen ő is azt támasztotta alá, amit mi már régóta mondunk:
itt határon átnyúló szennyeződés is lehetséges.
Kerekes doktor előadásában végigment azokon a vegyi anyagokon, amelyeket Darvas Béla professzor is bemutatott A lítiumionakkumulátor-gyártás és ipari járulékainak környezetegészségügyi veszélyei című cikkében. A várható szennyezés kapcsán sokan mondogatják, hogy „szegény mikepércsiek”, de azt kell mondjam, hogy legalább harminc kilométeres körzetben „szegény Hajdú-Bihar”, vagy, ha épp olyan a széljárás, akkor „szegény bárki”.
Kerekes László azt emelte ki, hogy ezek a szennyező anyagok folyamatosan fognak a levegőbe kerülni, tehát nem olyan, mint mondjuk egy ciánszennyezés, vagy más egyszeri katasztrófa, hanem itt egyhuzamban kapják majd a károsanyag-dózist az emberek. A vegyi anyagok a kultúrnövényeinkben is felhalmozódnak, ezeket aztán megeszik az állatok, azok húsát pedig az emberek, így az élelmiszeripart is fenyegetik ezek a gyárak. Jó lenne, ha végre az agrárium is rájönne itt Hajdú-Biharban, hogy mekkora veszélyt rejt magában az ilyen volumenű akkumulátorgyártás. Örültünk, hogy végre egy orvos is felhívta a figyelmet:
Debrecenben hét akkumulátoriparhoz kapcsolódó üzem a hét minden napján huszonnégy órában fog mérgező anyagokat a környezetbe engedni.
5 Responses
mocskos gyilkos fidesz
És csak fogy az lítium, és csak fogy az lítium. Hej pedig a tengervízben de sok van belőle. Már mindenki meghalt aki lubickolt a tengerben. A halak is tele vannak lítiummal. Plusz még ugye itt van az akkugyárak zárt rendszere, ahova hozzák a lítiumokat. 😂🤣😁
„2019-ben a kémiai Nobel-díjat az amerikai John B. Goodenough, a brit M. Stanley Whittingham és a japán Josino Akira vették át a lítiumion-akkumulátor feltalálásáért. Az innováció azért is jelentős, mert ilyen könnyű, újratölthető és tartós akkumulátorokkal működik gyakorlatilag az összes hordozható elektronikai eszköz és az elektromos autók is…2021-ig 127 milliárd euró volt az értékláncra fordított összköltségvetés az unió részéről, 2030-ig pedig további 382 milliárd eurót terveznek költeni.
2035-ig összesen 33 akkugyár kezdheti meg a termelést Európa-szerte.
2030-ra az EU-n belüli termelés fedezni fogja a folyamatosan növekvő helyi kereslet legalább 90 százalékát, ami éves szinten 11 millió új autóba elegendő akkumulátor gyártását jelenti. Jól mutatja az EU ambícióit, hogy ez a szám egy évtizede még nulla volt.
A stratégia végrehajtására az Európai Bizottság 12 tagország és 40 magáncég részvételével elindította az Important Project of Common European Interest (IPCEI) nevű projektet, valamint az Európai Akkumulátorszövetséget, a szervezetek dedikált feladata az EU versenyképességének előremozdítása a szektorban.
2023-ban Európában 17,2 gigawattóra (GWh) új akkumulátoros energiatároló kapacitást telepítettek, 94%-kal nagyobbat, mint 2022-ben. Ezzel 2023 volt egymás után sorban a harmadik olyan év, amelynek során az éves piac lényegében megduplázódott.
A napelemes piaccal párhuzamosan a növekedés zöme, 70%-a (12 GWh) a lakossági szegmensben ment végbe, amit elsősorban a magas villamosenergia-árak, illetve a háztartások részleges önellátásra való törekvése hajtott. Az ígéretes és jórészt kiaknázatlan kereskedelmi és ipari szegmensben 1,6 GWh-val bővült az akkumulátoros energiatároló kapacitás, míg a hálózati akkumulátor kapacitás 3,6 GWh-val nőtt.
A 2023-as bővülésnek köszönhetően Európa teljes működő akkumulátoros energiatároló flottájának kapacitása gyakorlatilag egyetlen év alatt megduplázódott, és 35,8 GWh-ra nőtt az év végére. Az éves piac szerkezetéhez hasonlóan a kumulatív értéken belül is a háztartási szegmens adta a legnagyobb, 63%-os részt, a közmű-léptékű kapacitások részaránya 27%-ot, a kereskedelmi és ipari szegmens pedig 10%-ot tett ki.
Az országok közül Németország vitte a prímet 5,9 GWh újonnan telepített kapacitással, ami 2022-höz képest 152%-os növekedést jelent, majd Olaszország (3,7 GWh, +86%) és az Egyesült Királyság (2,7 GWh, +91%) következik a sorban. A 4. és 5. helyen talán némi meglepetésre a lakosságszám és terület szempontjából Magyarországhoz hasonló két ország, Ausztria és Csehország található.”
Eccerű! Be kell tiltani a lítiumbányákat, akkor nem lesz ilyen káros akku, csak olyan káros akku.
vagy azonnal meg kell támadni Ausztráliát és akkor minden drága lesz, amiben akku van.
„Bányászat
12. Kanada – 15 tonna évente
11. Nigéria – 50 tonna évente
10. Namíbia – 500 tonna évente
9. Bolívia – 540 tonna évente
8. Portugália – 900 tonna évente
7. Zimbabwe – 1200 tonna évente
6. Brazília – 1500 tonna évente
5. Amerikai Egyesült Államok – 5000 tonna évente
4. Argentína – 6200 tonna évente
3. Kína – 14 ezer tonna évente
2. Chile – 26 ezer tonna évente
1. Ausztrália – 55 ezer tonna évente”
El kell adni minden gyárat, üzemet , piacot, ipart , kereskedelmet, mezőgazdaságot
és akkor újra az EU „eminens tanulói ” leszünk.
(” Az IMF és a Világbank is abból indul ki, hogy állam nem jó tulajdonos, ezért az állami tulajdont föl kell számolni, privatizálni kell. Magyarország ebben „eminens tanuló” volt – szinte teljes nemzeti vagyonát értékesítette ” Csak más volt KGST ország nem tette ezt ekkora sietséggel.)
Érthetetlen ,hogy mégis hozzájuk fordult Orbán hitelért aki Magyarország utolsó IMF hitel felvevője…