Az orosz-urkán háború árnyékában közadatigényléssel próbáltuk megtudni, mennyi és milyen állapotú óvóhely van Miskolcon. Az önkormányzat és a Katasztrófavédelem egymásra mutogatott, de adatokat nem adtak ki. A cégadatbázisból viszont annyi kiderült, hogy egy bunker végső tulajdonosai biztosan orosz részvényesek, és egyelőre nem hagyták helyben az üzletet, hogy az épületben szabadulószobát alakítson ki egy vállalkozás.

Miután Romániában elkezdték kiosztani a lakosságnak az atomtámadás esetén használandó jódtablettákat, és szinte naponta riasztották a magyar légvédelmet az ukrán háború kapcsán, nem tűnik pánikkeltésnek, ha egyre több ember kezd érdeklődni arról, hová bújhatunk el, ha a szükség úgy hozza.

Megkértük ezért a miskolci városházát, hogy küldjék el számunkra a használható miskolci óvóhelyek listáját. Arra is rákérdeztünk, kitől kaphat tájékoztatást a lakosság a szűkebb környezetük polgári védelemmel kapcsolatos kérdéseire, és hogy mennyi pénzt költ a város az óvóhelyek karbantartására.

A városháza hamar rövidre zárta a kérdés. Szerintük ugyanis

a feltett kérdések megválaszolásában a katasztrófavédelem az illetékes.

„Mivel az Önkormányzatnak nincs kötelezettsége életvédelmi építmények üzemeltetésére-fenntartására, így nem is feladata azok karbantartása. Kérem, kérdésével a katasztrófavédelemhez forduljon” – írták válaszlevelükben.

Ezeknek az állításoknak viszont ellentmondani látszik, hogy – hasonlóan más önkormányzatokhoz – a miskolci is tart időről időre gyakorlatokat, például helyi vegyi katasztrófákkal kapcsolatban. Az önkormányzati tulajdonban lévő minap.hu portál tavaly éppen egy ilyen gyakorlatról számolt be.

A gyakorlaton a mentőszolgálat, a rendőrség, a katasztrófavédelem, a polgármesteri hivatal, a Miskolc Holding a MIVÍZ, az MVK, a Városgazda és a népegészségügyi szolgálat illetékes szakemberei mellett a rendészet munkatársai is részt vettek. Az illetékes szakemberek a Miskolci Önkormányzati Rendészet (MIŐR) műveleti központjában gyűltek össze. A polgármesteri hivatal közrend és közbiztonsági referense a minap.hu-nak elmondta, az ilyen és ehhez hasonló gyakorlatoknak nagy szerepe van abban, hogy az érintett szervek rutinosan és gyorsan tudjanak reagálni akkor, ha nagy a baj. Miskolc alpolgármestere pedig úgy fogalmazott, hogy kiemelt jelentőségű, hogy az ilyenkor szükséges protokollt minden illetékes elsajátítsa.

A megnevezett Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (BAZ MKI) e-mailben feltett kérdéseinkre nem reagált, ezért közérdekű adatkérelmet nyújtottunk be. Ebben rákérdeztünk a miskolci városi óvóhelyek pontos címére és védelmi fokozatára (például hogy hány ember fér be), valamint arra is, hogy vészhelyzetben hogyan történik a lakosság kiértesítése, és milyen feladatai vannak a polgármesternek.

Az erre érkezett válasz szerint viszont hivatalos (papír alapú) kataszteri nyilvántartás már nem létezik, a

BAZ MKI pedig nem minősül adatkezelőnek az óvóhely-kataszter vonatkozásában. 

Hozzátették, „többek között a polgármester felelős a lakosság veszélyhelyzeti tájékoztatása tekintetében, melynek tartalma különösen a katasztrófaveszély, a bekövetkezett esemény, a védekezés, az irányadó magatartási szabályok, a lakosságvédelmi intézkedések, az elrendelt korlátozások, valamint a további tájékozódási lehetőségek és a helyreállítás időszakában az elemi lakhatási feltételek megteremtése, a külön döntés szerinti kárenyhítés lehetőségei, valamint a helyreállítás.”

Vagyis az óvóhelyekkel kapcsolatban egyik fél sem adott érdemi tájékoztatást.

Közel 300 bunker is lehet

Némi támpontot adhat egy korábbi cikk, amelyben egy 2009-es adatra hivatkozva azt írják, Miskolcon 278, Miskolc környezetében pedig 312 óvóhelyet tartanak számon. A boon.hu 2017-es írása szerint 2012 után a 350 négyzetméter alatti óvóhelyeket a katasztrófavédelem megszüntette, ezek nincsenek óvóhelyi listában, tartalmilag az önkormányzati tulajdonban lévő és korábban óvóhelynek minősített helyek a MIK Zrt. nyilvántartásában vannak.

A számok alapján tehát Miskolc valóságos óvóhely paradicsom.

A legtöbb óvóhely a hajdani Lenin Kohászat területén van.

A város belsejében található Avas dombon és a Tetemváron vannak óvóhelyek, és a hajdani Lenin Kohászati Művek egykori üzemi területén és környékén is legalább 20 kisebb-nagyobb óvóhely található. Igaz, a pontos címeket a lakosság nem tudja, leghíresebb a BGS kocka, ami a város egyik látványossága, tucatnyi videó látható róla az interneten, igaz, jelenleg teljesen elhanyagolt állapotban van.

A BGS név a bomba-gáz-szilánk szavak rövidítéséből ered, ez a blokktípus a 250 kg-os bombák telitalálat elleni védelmére volt tervezve. Rengeteg ember elférhetett az óvóhelyben, saját gépészete volt, így nem függött a külső áram és vízszolgáltatástól sem. Az épületet többször szerették volna újrahasznosítani, de ezek a kísérletek kudarcba fulladtak. Mára teljesen szétlopták, a vastag bejárati ajtókat elvitték, és mindent, ami mozdítható volt, leszereltek, elloptak. Csak az nem megy be, aki nem akar, bár a piszok, a romok és a förtelmes szag visszataszítja az egyszerű látogatókat – írta  az épületről az eszakhirnok.com.

Orosz kézben van az óvóhely

„Manapság divatos játszóhelyet, úgynevezett szabadulószobát alakítana ki egy társaság a hajdanvolt Vasgyár egyik régi óvóhelyén. Gergely Andrástól, a gyárterület nagy részét tulajdonló Öko-Ferr Nonprofit Kft. műszaki menedzserétől tudjuk, valóban így van, a vállalkozók már meg is nézték a helyszínt, de

az orosz tulajdonostól még nem kapták meg a szükséges vásárlási engedélyt” –

olvasható a boon.hu márciusi cikkében.

A 13. számú óvóhely, a volt Egyedi gépgyár lenne egyébként a kiszemelt épület, amely óvóhelyként ma már nem használható.

Az Öko-Ferr Nonprofit Kft. többségi tulajdonosa az ISD DUNAFERR Dunai Vasmű Zrt., amelynek viszont a Cipruson bejegyzett Steelhold Limited a többségi tulajdonosa. A cég 100 százalékban az ukrán Industrial Union of Donbass társaságé, amelyet viszont orosz részvényesek irányítanak. 2021-ben az is felmerült, hogy a Metalloinvest nevű orosz acél- és bányaipari társaság venné át a dunaújvárosi vasművet.

Vagyis végső soron

egy orosz tulajdonostól szeretné valaki megszerezni az óvóhelyet, amely éppen az orosz-ukrán háború miatt került újra reflektorfénybe. 

A hírek szerint azonban a háború miatt kisebb gondjuk is nagyobb az oroszoknak egy ilyen „piti ügyben” dönteni, más források szerint a katasztrófavédelem nyilvántartásából öt évvel ezelőtt kerültek ki a kohászat óvóhelyei.

Pusztai László