Putyin kirántja a szőnyeget Trump alól 

Káncz Csaba

Még nem tudni, hogy Putyin ideológiai exportja a világban győzedelmeskedni fog-e, avagy sem. Az azonban világos, hogy a Kremlnek végre van egy globális narratívája: íme, Trump a bizonyíték, hogy Amerikában nem lehet megbízni. Káncz Csaba jegyzete.

Az elmúlt 100 napban az Egyesült Államok látványosan kifarolt a saját maga által létrehozott világrendből. Ennek keretében Trump elnök Európában mintha az ellenséget, Putyin elnökben pedig mintha a szövetségest találta volna meg.

 

 

Míg a Biden-kormányzat nyilvánvalóan rendszerváltást akart Oroszországban – még ha ez soha nem is hangzott el hivatalos politikai célként –, addig a Trump-kormányzat rendszerváltást akar Európában. Trumpnak az elmúlt 100 napban tett intézkedései és kijelentései azt sugallják, hogy a mélységes bizonytalanság korszakába léptünk, amelyben a válságok bármelyik pillanatban kitörhetnek és eszkalálódhatnak. Most egyetlen elv látszik érvényesülni: az erőnek igaza van („might is right”).

Végül is a nemzetközi jog középpontjában a „pacta sunt servanda” elve áll: a szerződéseket be kell tartani. Mégis, 100 nappal a Fehér Házba való visszatérése után Trump számos olyan megállapodást és kötelezettségvállalást sértett meg, érvénytelenített, vagy lépett vissza, amelyeket az Egyesült Államok korábbi kormányai – köztük az ő kormánya – kötöttek.

 

Putyin addig taktikázik, hogy Trump elveszti a fogást?
Putyin addig taktikázik, hogy Trump elveszti a fogást?
Fotó: Depositphotos

 

Putyin pezsgőt bont

Mindezen fenti lépések közvetlenül, vagy közvetve erősítik az orosz háborús bűnös rezsim helyzetét és legitimációját.  Az elit moszkvai körökben forrongó belső feszültségek ellenére – amelyeket a magas kamatlábak és a magas rangú katonai tisztviselők közelmúltbeli letartóztatásai, halála, vagy meggyilkolása táplálnak – a Kreml továbbra is szilárdan kézben tartja az irányítást.

Mi több, Oroszország úgy véli, hogy Trump segítségével végre megtalálta azt, amit a Szovjetunió összeomlása óta keresett: egy globális ideológiai narratívát. Ez az ideológiai áttörés a Kremlnek valami sokkal erősebbet ad, mint a diplomáciai győzelmek vagy a csatatéren elért eredmények – mégpedig egy világos globális célt.

A hidegháború óta először Moszkva úgy véli, hogy üzenetet kell küldenie a világnak – olyan üzenetet, amely túlmutat a regionális befolyáson, és célja egy globális narratíva kialakítása. A Kreml már nemcsak reagál a Nyugatra, hanem ismét megpróbálja meghatározni, hogy szerinte milyen legyen a világ.

A Nyugat Moszkvával szembeni álláspontjának enyhülése

Ez az újjászületett bizalom egybeesik a Trump által keltett politikai bizonytalanság növekedésével Nyugaton, különösen az Egyesült Államokban. Ráadásul Trump külpolitikai ösztönei nagyrészt izolacionista jellegűek, és a munkatársai folyamatosan olyan békejavaslatot terjesztenek elő, amely jutalmazná Oroszországot az ukrajnai agressziójáért.

A legutóbbi javaslat területi engedményeket, a szankciók feloldását és a Nyugat Moszkvával szembeni általános enyhülését tartalmazza. A Kreml tudja, hogy Steve Witkoff izolacionista békejavaslatát valószínűleg nemcsak az ukránok, de más európaiak sem fogadják el – és ez az ő nézőpontjukból bizony kedvező fejlemény.

Elutasításuk ugyanis segít alátámasztani Moszkva tágabb narratíváját: a Nyugat megosztott és megbízhatatlan. Oroszország ezzel szemben kiszámíthatóságot, koherenciát és – ami a legfontosabb – globális ideológiai alternatívát kínál.

Egy új nagyság várakozása

Ma Moszkvában egyedülálló várakozás van – egy új nagyság várakozása. Egyre nagyobb a meggyőződés, hogy Oroszországnak az a sorsa, hogy „szuperországgá” váljon – nemcsak katonai ereje, hanem más országok gondolkodásának és cselekedeteinek befolyásolására való képessége tekintetében is. Ahhoz, hogy valóban „szuper” legyen, Oroszországnak többet kell nyújtania a világnak a gáznál és az olajnál – világnézetet kell nyújtania.

A múltban Oroszország pontosan ezzel küzdött. Az olyan fogalmak, mint az „orosz világ”, vagy az ortodox kereszténység soha nem tudtak elterjedni a szláv szférán kívül. Nem tudtak lojalitást kelteni egy korlátozott kulturális és vallási kontextuson kívül.

Most azonban – részben a Nyugat érzékelt instabilitásának és erkölcsi zűrzavarának köszönhetően – egy új üzenet kezd formát ölteni. Ez egyszerűségében is teljesen világos: Amerikában nem lehet megbízni – Oroszországban viszont igen.

Ez a lényege Oroszország kialakulóban lévő globális filozófiájának – egy olyan narratívának, amely nemcsak a Nyugat elutasításán, hanem a stabilitás és a következetesség ígéretén is alapul.

A Kreml lojális partnerként pozicionálja magát a megbízhatatlan partnerek bonyolult világában. Ez az üzenet visszhangra talál Afrika, Latin-Amerika és Ázsia egyes részeinek kormányai körében – olyan régiókban, amelyek régóta emlékeznek arra, ahogyan a Nyugat lenézte és elhanyagolta őket.

Oroszország következetesnek mutatja magát

Az orosz diplomaták most egyértelmű üzenetet terjesztenek a Globális Délen: az Egyesült Államok elárulta Vietnamot. Aztán Irakot. Aztán Afganisztánt. Még Nyugat-Európát is. És most, mondják, Amerika arra készül, hogy elárulja Ukrajnát.

Milyen partner az, aki minden választási ciklusban megváltoztatja a véleményét? Milyen szuperhatalom az, amelyik négyévente szögesen ellentétes külpolitikát folytat?

Moszkva szemszögéből nézve ez az, ahol Oroszország ideológiája győzedelmeskedik. Putyint állandó, politikája nem függ a demokrácia szeszélyeitől és ebben a rendszerben az ő szava a végleges. Míg Amerika politikája balról jobbra, liberálisról populista irányba változik, Oroszország szilárdnak, mozdíthatatlannak és következetesnek mutatja magát.

Ez az elképzelés olyannyira érvényesült, hogy az oroszok ma már készek elfogadni a hatalmas nehézségeket – inflációt, hiányt és nemzetközi elszigeteltséget – e magasabb cél érdekében.

Amíg van kenyér a polcokon és van egy globális küldetés a kezünkben, addig a Kreml szerint az emberek kitartanak. És eddig nagyrészt így is tettek.

Az orosz néplélek

Az orosz társadalomban egy egyedülálló dualizmus gyökerezik. Sok orosz egyszerre csodálja a Nyugat bizonyos aspektusait – különösen az olyan vezetők alatt, mint Trump –, miközben alapvetően ellenzi a nyugati befolyást és eszméket.

Ez a paradoxon mélyen gyökerezik. Az átlagos orosz számára az Amerikával szembeni bizalmatlanság olyan természetes, mint sok amerikai számára a fegyvertartás.

Az orosz globalizmus új formája van kialakulóban – egy olyan, amely nem a liberális intézmények kiépítésével vagy a jólét ígéretével, hanem a nyugati zűrzavarral szembeni alternatíva felajánlásával törekszik a vezető szerepre. És paradox módon az amerikai politika káosza csak erősíti Moszkva érveit.

Még nem tudni, hogy ez az ideológiai export a világban győzedelmeskedni fog-e, avagy sem. Az azonban világos, hogy a Kremlnek végre van egy globális története: Trump a bizonyíték, hogy Amerikában nem lehet megbízni.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

4 Responses

  1. „Putyin kirántja a szőnyeget a nyugat alól is és felveszi a világ kezdeményezői szerepet” Új idők jönnek. „Oroszországnak van egy új jövőképe, új alternatívája amely új narrativája globális tényezővé vált ami felveszi a versenyt az USA-val, Oroszország a globális térben Kínához hasonlóan megerősödve új globális szereplőként mutatkozik meg) A libsik lesznek szét@szalva tehát nem Oroszország ez fáj libsiknek. 😀 Ugyanis változik a világ ez első pofon nekik a libsiknek. Második pofon libsiknek Május 9 Moszkva győzelem napi megemlékezés ahol mindenki ott lesz aki számít Putyin, Donald Trump, Hszi Csin Ping, Türk tanács. Ursulát mint libsi őt „ki hagyják játékból” helyette az EU-t Ficó képviseli majd vagys az EU-t egy erős Közép Európa képviseli majd Moszkvában a győzelem napi dicső megemlékezésen. Harmadik pofon libsiknek, hogy jövőre 2026 tavasza ötödik fidesz kétharmad és baloldal Gyurcsányostúl, Tisza pártostúl libsistűl”megy a levesbe lefőve nekik a kávé örökre, végérvényesen”. Nagy nap lesz Május 9 ugyanis eddig a világ sorsáról Wahingtonban és Brüsszelben döntöttek vagyis a libsik mostantól kezdve pedig Moszkva és Pekingtől függ majd a világ sorsa. Amerika és Európa ha nem akar ebből kimardni márpedig nem akar akkor bizony muszály Moszkvába sietni Putyinhoz egyezkedni vele Trump és Ficó tudja. Energiakérdések (földgáz, olaj), infrastruktúra, közlekedésfejelsztések, együttműködések „négy égtáj politika” ami kezdeményezője majd a Türk Tanács, , atomenergia, üzleti lehetőségek, háború lezárása, kereskedelmi megállapodások és vámháborúkra megoldás találása. Orbán és Fico tegnap Pozsonyba egyeztettek atomenergia kérdésekről és vámháborúra valami megoldást találni Ficó biztos javaslatokkal él majd Trump és Putyn felé, hogy a vámháború ne sújtsa Közép-Európát. Nyugat Euerópa „meg magára vethet” ha az „új nagy játékossal” Oroszországgal nem tárgyal akkor hoppon marad. Zsigerből érezni valami változás előjelei és bizony már a „passzát szelet” nem Brüsszelből és nem Washingtonból hanem Pekingből és Moszkvából fújják. Patrióták, és akiknek fontos a nemzet és szuverenitás mint Közép-Európának azok nem lesznek olyanok aki „befekszenek” a libsi Brüssuelnek és Ursulának mert Közép Európa (Szlovákia, Magyarország, Szerbia) nem táncol majd úgy ahogy Brüsszelben fütyülnek. Nem leszünk Brüsszel bólogató kiskutyusai mint a kocsik hátsó kalaptartóján állandóan bólogató kiskutyusok nem hajbókolunk Brüsszelnek legalábbis Közép-Európa biztosan nem mert mi egy szuverén, független, nemzetben gondolkodó patrióták vagyunk aki a Brüsszelita fősodorral szemben eltérő véleményt fogalmazunk meg nem szájaskodunk csak jobb sorsot akarunk Közép Európának nem Egyesült Európai Államokat hanem szuverén, független,önálló / és nemzetek európáját ami a helyesebbik út Közép – Európának. Új idők jönnek Közép-Európa a nyertesek közt. A hanyatló nyugat meg csak dacoskodjon Oroszország ellen majd rájönnek Oroszország nélkül semmik lesznek Orosz gáz, Orosz olaj nélkül Nyugat Európa csak drágábban juthat dolgokhoz amibe „beleroskan” majd csak észbekapnak „Ursulácskáék” „vagy nem” de akkor már késő lesz a nyugat európai cégek meg átvándorolnak ide Közép Európába (Szlovákiába, Magyarországra, Szerbiába) mert olcsó energiára szükségük van. Nyugat európai drága energiával meg tönkremennek. Oroszország és az USA kiegyezett egymással és kiegyezett Közép-Európa is velük is így Kínával együtt ők nagy játékosai jövőnek. Nyugat Európának „kifújták az orrát” mert szembe megy az USA-val és Oroszországgal. Nyugat Európa Oroszország felé irányított ventillátorába „nem tudják a szart lapátolni” ez fáj Ursulának és Zelenszkijnek vagyis a libsiknek. 😀

  2. Alábbhagyott lelkesedés libsiknek ma már nem mentek hidat foglalni Budapesten elfogyott a szufla kifogyott az erő, kifáradtak Dacos Brüsszel Ursula „és tarháló koldús Zseléke „kiskutyusai”. 😀 Maratoni hosszútávú keddenkénti hídfoglalósdinak fuccs? 😉

    2
    2

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Zsófia-kilátó webkamera

Zsófia-kilátó webkamera

Legfrissebb

Friss kommentek

Népszerű