„A megalapozott gyanú nem parttalan fogalom” – a másodfokú bíróság is elutasította a csepeli droglabor-ügyben a gyanusítottak letartóztatását
A kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos szerint „ilyen többé nem fordulhat elő”, a bíróság közleményben értelmezi a jogot.
Horváth László kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos április 4-én jelentette be a Facebook-oldalán, hogy a korábbi Csepel Művek területén 500 ezer adag kristályt foglaltak le a rendőrök, összesen pedig több mint 100 kilogramm, a feketepiacon félmilliárd forintot érő kábítószert foglaltak le.
A Budai Központi Kerületi Bíróság még aznap nem végleges döntéssel elutasította a két gyanúsított letartóztatását, akikkel szemben üzletszerűen elkövetett kábítószer készítésének elősegítése miatt indult nyomozás.
A Fővárosi Törvényszék szerdán, április 16-án helybenhagyta a Budai Központi Kerületi Bíróság korábbi határozatát, a végzés a két gyanúsított tekintetében végleges.
A bíróság a döntését akkor azzal indokolta, hogy a két gyanúsított esetében a velük közölt gyanúsítás még említés szintjén sem tartalmazott olyan tényeket, amelyek azt támasztották volna alá, hogy szándékuk és céljuk lett volna a náluk tárolt vegyi anyagokból kábítószernek minősülő anyag előállítása.
Az ügyészség azért jelentett be fellebbezést a döntéssel szemben, mert álláspontja szerint a két férfival szemben közölt gyanúsítás a törvényi tényállás valamennyi elemét tartalmazta, és a bíróság a gyanúsítás hiányosságai miatt nem látta megalapozottnak a gyanút.
Az ügy téma volt a kormányinfón is, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta:
„Természetesen fontos, hogy egy vád megalapozott legyen, fontos, hogy a jogállami kritériumok teljesüljenek, de az, hogy súlyos bűncselekmények elkövetőit megalapozott gyanú ellenére nem helyezi a bíróság előzetes letartóztatásba, az sem a társadalmi igazságérzettel nem találkozik, de a konkrét esetben erősen vitatható, hogy a jogszabályokkal ez a döntés bármilyen formában összhangba hozható-e”.
De kiakadt Németh Szilárd is, aki már a Btk.-t is módosítaná, hogy drogügyekben ne lehessen mérlegelési joga a bírónak.
A Fővárosi Törvényszék mostani indoklásában ezzel szemben emlékeztetett, hogy a gyanúsítás közlésekor a cselekmény történeti tényállásának lényegét úgy kell közölni, hogy annak alapján a bűncselekmény megállapítható legyen. Felhívták a figyelmet arra, hogy „az alapos gyanút objektív tényeknek kell alátámasztania (…) nem lehet szubjektív vélekedés vagy puszta feltételezésekből történő további következtetés”.
A „megalapozott gyanú nem parttalan fogalom (…) nem bármely bűncselekmény gyanúját jelenti”, a felmutatott bizonyítékoknak pedig konkrét bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját kell alátámasztaniuk.
Ebben az esetben a történeti tényállás hiányos, nem felel meg az eljárási törvényben meghatározott általános és különös rendelkezéseknek. Ráadásul a gyanúsítás hiányosságát a fellebbezés írásos indokolásában maga az ügyészség sem vitatta.
Horváth László kormánybiztos szerint „megdöbbentő és elfogadhatatlan, hogy szabadlábon védekezhetnek a csepeli kábítószer-gyárosok”. „Mi folyik itt a bíróságon” – írta a Facebookon.
Szerinte „az egykori amerikai nagykövettel cimboráló bíró döntését” hagyta ma jóvá a Törvényszék. Erről írt korábban a Magyar Nemzet is, a „Pressman kedvenc bírója engedte szabadon a droggyárosokat” című cikkben.
„A bíróság független, de véleményünk lehet: nincs az a szülő, aki szerint helyes, ha kábítószergyártó gyanúsítottak szabadlábon jöhetnek-mehetnek” – írta. „llyen többé nem fordulhat elő!”
Korábban írtuk
Nincs új a nap alatt. Amikor a Borsodchem-ben gyártották a drogot…
Borsod: továbbra is élen barkácsdrog-fogyasztásban
Borsod szegény járásaiban, ahol rengeteg cigány él, nem ritka az olyan családi ünnepség, ahol a drága alkohol helyett a biofű kerül az asztalra, és az egész család szippant belőle. A ház körül található anyagok, némi dohány, fű, fa, virág megbolondítva tehénszarral (ammónia) WD-40 (szintetikus oldószer), acetonnal (a mama körömlakk-lemosója).
A témával behatóbban foglalkozó fiatalok ezen már kacagnak, hiszen ők fürdősó, levéltrágya stb. néven kristályt rendelnek Kínából, és meg is szórják a környezetüket a filléres kábítószerekkel, amit a megyében cigánydrognak hívnak még a szakemberek is.
2010 óta a drogpiac földrengésszerű változásokon ment át, a klasszikus kábítószerek fogyasztása az áruk miatt visszaszorult Borsodban is, miközben rengeteg új szer jelent meg vidéken és a városokban, és hatalmasra bővült a fogyasztók tábora a szakemberek szerint.
2011-ben megnyílt Miskolcon az Amszterdam Shop nevű bolt, ahol hónapokig árultak legálisan dizájnerdrogokat, és sok más, ismeretlen anyagot mindenféle kamu neveken. Kihasználva a joghézagot, hogy a termékek nem voltak rajta a tiltólistán. Az országban sok helyen nyíló shopok bezárása után sem csökkent a kereslet az ilyen típusú bódító szerek iránt.
Borsod megye élen jár barkács-drogok fogyasztásában, de ha viszamegyünk az időben, a trükkös gyártásban is. 1992-ben a Borsodchem üzemében holland megrendelésre – állítólagos állatgyógyászati kísérletekhez – mintegy 300 ezer adagnak megfelelő MDE [3,4-(metilén-dioxi)-N-etil-amfetamin] típusú amfetamin-származékot gyártottak, a hazai joghézagok miatt gyakorlatilag legálisan. A Magyar Közlönyben ugyanis – hogy, hogy nem – hibásan jelent meg az egyik ismert amfetamin-származék képlete, és erre hivatkozva kaphatta meg a a gyártási engedélyt.
A történethez tartozik, hogy a megrendelő egy holland kezdeményezésre alapított miskolci cég volt. A gyártás során egyszer még az üzem is felrobbant, de aztán a jó üzlet reményében újraindult a termelés. Az soha nem derült ki, hogy ki volt az a bennfentes, aki tudott a sajtóhibáról.
2014-ben már hatvanhárom kilogramm, mintegy százmillió forint értékű dizájnerdrogot, valamint fegyvereket, készpénzt foglaltak le a rendőrök. A Tiszaújvárosban, Sajószögeden és Emődön tartott házkutatásokon 23 kilogramm kristályszerű port, 40 kilogramm növényi származékot, továbbá készpénzt és fegyvereket találtak.
Juhászné Ceglédi Tünde, a miskolci, alapítványi formában működő Drogambulancia vezetője az Átlátszónak elmondta, vidéken még tartják magukat a dizájnerdrogok, de Miskolcon már lecsengőben vannak, és ismét megjelentek a heroinfogyasztók. A szakember szerint a dizájnerdrogok kiszámíthatlan hatása lehet az, ami miatt a városban élő, iskolázottabb fogyasztók nemet mondanak a bizonytalan hatású szerekre.
Megbecsülni sem lehet a használók számát, mert sok esetben tiltólistán nem szereplő anyagokról van szó, és sokan nem is kerülnek kórházba.
Prevenciós programok kellenének, de ezek nem igazán léteznek. A megelőzéssel és a páciensekkel foglalkozó szervezetek egy része pénz hiányában már lehúzta a redőnyt. Például a miskolci Drogambulancia is nehéz helyzetben van, filléres gondokkal küzd. Juhászné szerint a rendőrség csinál olyan felvilágosító programokat, amelyekkel megpróbálják a várostól távolabbi településeken elérni a diákokat, szülőket.
Dudás Péter r. alezredes vegyészmérnök, a B.-A.-Z. Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának vezetője szerint van a megyében iskolarendőr-hálózat, nyugdíjas rendőrök pedig bűnmegelőzési tanácsadást folytatnak borsodi iskolákban. Az alezredes szerint rengeteg egyéb módszerrel küzdenek a dizájner- és hagyományos drogok ellen.
