Toca. A Kriza Ákos-féle városvezetés által elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégiából dolgozunk

Jelentős fejlesztéseket indít
Miskolc, ennek apropóján
beszélgettünk a projektekről, a gazdaság- és iparfejlesztésről és a fenntartható, zöld város gondolatáról
Miskolc első emberével,
Tóth-Szántai József polgármesterrel.
– Polgármester úr, a napokban jelentették be, hogy elindul Miskolc történetének legnagyobb fejlesztési programja,
számos városfejlesztési projekt
indul el és fejeződik be 2029-ig.
Mit jelent ez pontosan?
– Valóban történelmi léptékű lehetőség – összesen
40 fejlesztési projekt valósulhat meg Miskolcon a TOP
Plusz program keretében,
32 milliárd forintos, garantált forrásból. A Bükk Városa
Program lényege, hogy átfogóan gondoljuk újra a város
működését: legyen zöldebb,
élhetőbb, emberközpontú, és
gazdaságilag erősödő az otthonunk. Ezeket az elveket
tükrözik a TOP Plusz projektjeink is. 40 projekt – egy
jövőkép. Ezek a beruházások
nemcsak infrastrukturális fejlesztések, hanem jövőformáló
lépések, épp ezért a város történetében egyedülálló lehetőség arra, hogy egyszerre reagáljunk a jelen kihívásaira, és
kezdjük meg a jövő Miskolcának építését.
– Az első polgármesteri bejelentés 31 projektről szólt, most
azonban 40 projektről beszél.
Összesen hány projekttel pályázik Miskolc?
– Összesen 40 projektről
van szó, a 31 csak azoknak a
száma volt, amelyeket idén,
március 31-ig nyújtottunk be.
De van még négy közösségfejlesztést célzó, valamint további négy olyan projekt, melyet
már tavaly sikerült benyújtania a városnak, és van még
egy, amely felhívás hiányában
csak ősszel lesz beadható. Tehát összesen 40. Ezen túlmenően vannak további tartalék
projektjeink azokra a felhívásokra is, amelyeket még ki
sem írtak.
– Hogyan állt össze ez a 40
projekt? És miért garantált a
forrás?
– Először is tisztázzuk a
kereteket. A TOP Plusz (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz)
az Európai Unió és a magyar
kormány által finanszírozott
fejlesztési program, amely a
2021–2027 közötti uniós programozási ciklusban támogatja a magyarországi települések és térségek fenntartható
fejlődését. A program célja,
hogy javítsa a helyi gazdasági és társadalmi környezetet,
támogassa a városi zöld és digitális átállást, valamint fejlessze a települési infrastruktúrát és a közszolgáltatásokat.
Ráadásul Miskolcnak van egy
32,25 milliárd forintos keretösszege, melyet ezekre a fejlesztésekre költhet, és bár papíron a program 2027-ig tart,
ezeket a projekteket 2029-ig
kell befejezni.
Másrészt a fejlesztési projektek kidolgozása egy hoszszú és összetett folyamat, hiszen a városfejlesztés nem úgy
működik, hogy ma kitalálok
valamit, holnap megépítem
és kész is vagyunk. Alapvetően minden lépésünk korábbi,
hosszú távú városfejlesztési
stratégiákra épül, amelyeket
a város mindenkori vezetése
időről időre felülvizsgál. Ezen
stratégiák célkitűzéseiből keletkeznek a konkrét fejlesztési
projektek, vagyis ennek okán
az egymást követő városvezetések egy jó darabig hasonló mezsgyén haladnak. És ez
jól is van így, hiszen egy város olyan, mint egy nagy hajó,
nem lehet a kormánykereket
össze-vissza rángatni, hiszen
akkor felborul. Épp ezért nem
értem, amikor az a kritika ér,
hogy más tollával ékeskedem,
mivel ezeket a projekteket
még az előző városvezetés találta ki.
– És nem ők találták ki? Nem
ékeskedik más tollával?
– Egyrészt Miskolc ékessége
a lényeg, nem az enyém, vagyis nekem teljesen mindegy, ki
hozza a jó és megvalósítható ötleteket. Másrészt pedig,
ha így nézzük, mindannyian
a Kriza Ákos-féle városvezetés
által elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégiából dolgozunk. Az előző városvezetés
idejében a 2021–27-es időszakra kidolgozott Fenntartható
Városfejlesztési Stratégia ennek az Integrált Városfejlesztési Stratégiának a továbbgondolása. Ráadásul azokat a
projekteket, amelyeket az egykori polgármester úr elindított, azokat Veres Pál polgármester úr idején valósították
meg, amit pedig Paliék kezdtek el kidolgozni, azt most mi
pontosítjuk, dolgozzuk tovább.
Ez egy normális világban így
működik, és ez így számomra
sokkal inkább az érintettek dicsérete, nem pedig a kritikája.
– Ezek szerint változatlanul
hagyták az előző városvezetés
terveit?
– Korántsem. Számos helyen be kellett avatkozni, mert
hiába voltak az elődöm által
vallott célok és értékek helyesek, ha a mögötte álló politikusok sok esetben alacsony
színvonalú, vagy átgondolatlan projektekké lobbizták
szét azokat. Sok projektötletet kellett rendbe tenni, össze
nem tartozó elemeket szétszedni, összetartozókat öszszekapcsolni, és egy koherens
rendszert alkotni belőlük a
Bükk Városa Program mentén. A legnagyobb kihívás a
projektcsomag optimalizálásán túl az volt, hogy a projektek nagy része csak projektötlet szinten állt, ténylegesen
kidolgozott, részletes tartalom nem volt mögötte. Nézze, én más politikai közegből
jövök, de Veres Pállal egyetértettünk abban, hogy Miskolc jövője az élhetőségen, a
fenntarthatóságon, a tudásra
épülő gazdaságon, a modern
iparfejlesztésen és az összefogáson múlik. Ezeket tartottuk szem előtt a tervek rendbe hozásakor, mert amit most
csinálunk, az nem csupán fejlesztés – ez városépítés.
– Ezek kétségkívül szép gondolatok, de konkrétan milyen
területeket érintenek a projektek?
– A projektportfóliót úgy
állítottuk össze, hogy lefedje a
városi élet szinte minden fontos területét. A közlekedési beruházások a városi közlekedés
biztonságát és hatékonyságát
növelik – utak, csomópontok,
gyalogos és kerékpáros infrastruktúra újul meg. Emellett nagy hangsúlyt kapnak
az oktatási és szociális intézmények: óvodák, iskolák, közösségi központok korszerűsítése is elindul majd. Kiemelt
figyelmet fordítunk a közterek, játszóterek, sportpályák
és parkok fejlesztésére, a zöldfelületek bővítésére. A program fontos eleme a turizmus
élénkítése, illetve a gazdaságfejlesztés – az iparterületek fejlesztése, a vállalkozások
támogatása, a városi infrastruktúra erősítése. Minden
városrész részesül ezekből:
Martinkertvárostól az Avason át Lyukóvölgyig, így válik
a fejlesztés valóban közös ügygyé. Abban hiszünk, hogy így
lesz Miskolc egy büszke, erős
város.
– Ez témájában és területileg
is nagyon szerteágazó terv. Ki
és hogyan lesz képes megvalósítani ezeket a projekteket?
– Fontos látni, hogy az önkormányzat nemcsak kedvezményezettje ezeknek a forrásoknak, hanem a megvalósítás
felelőse is. A város saját hivatali, műszaki és fejlesztési csapata külső szakértőkkel megerősítve dolgozott azon, hogy
ezek a projektek valóban életképesek legyenek, de még ennél is többre lesz szükség a
jövőben. A cél ugyanis nem
csupán a pénz elköltése, hanem a minőségi, fenntartható
városfejlesztés, amihez speciális szaktudás kell.
– Igen, korábban is beszélt
már arról, hogy ez egy szakma.
Lesz tehát Miskolcnak önálló
városfejlesztési csapata?
– Nem titok, hogy ez a célom, hiszen már tavaly októberben, a Bükk Városa
Program bemutatóján is erről beszéltem. Miskolc most
egy új korszakot nyit, és én
egy kézben szeretném tudni
a város és a gazdaság jövőjét.
Abban hiszek, hogy magas
színvonalú szakmai munkát
magas színvonalú szakemberektől lehet elvárni, mert csak
így lesz Miskolc újra nyertes.
És a felelősségünk nagy, hiszen most dől el, milyen lesz
Miskolc 2030-ban.
– Ha ki kellene emelnie
mondjuk három projektet,
amelyeket a legfontosabbnak
tart, melyik lenne az?
– Lehet inkább öt?
– Legyen öt!
– Csak azért mondom, mert
épp öt „zászlóshajó-projektünk” van, amelyek méretüknél, hatásuknál és szimbolikus erejüknél fogva is vezetik
a teljes programot. A Szent
István tér átalakulása nemcsak fizikai értelemben újítja
meg a város központját, hanem új városi identitást is teremt: a Szinva ismét láthatóvá válik, új közösségi terek és
rendezvényhelyszínek jönnek
létre.
Az avasi lakótelep köztereinek fejlesztése visszaadja a városrész önbecsülését, és évtizedes lemaradást pótol.
A Szentgyörgy–Klapka–
Pattantyús útvonal felújítása
jelentős mértékben javítja az
avasiak hétköznapi közlekedését, és szorosabban integrálja az Avas térségét a város
vérkeringésébe.
A Szinva Zöld Folyosó a város első, valóban összefüggő, természetközeli, kerékpáros és gyalogos tengelye lesz,
amely a közlekedésen túl a
„természet a városban” élményt is új szintre emeli.
A Zöld Kör pedig egy teljesen új, okosan szabályozott
forgalmi rendszerrel teszi gördülékenyebbé és zöldebbé a
belvárosi közlekedést. Rá is
fér. Ezekért is mondom, hogy
új fejezetet nyitunk most Miskolc történetében.
– Az imént a célok között
egymás után említette a fenntarthatóságot, a zöld gondolatot, aztán pedig a gazdaságés iparfejlesztést. Nem állnak
ezek szemben egymással?
– Ez nem egy vagy-vagy, hanem egy is-is helyzet. Nem lehet fenntartható gazdaságot
építeni a környezet rombolásával, és nem lehet fenntartható várost létrehozni gazdasági alapok nélkül. Nézze,
Miskolc történelmi iparváros,
de most újra kell definiálnunk
önmagunkat: tudásalapú gazdaságra, innovációra, korszerű iparra és zöld technológiákra építkezünk. Itt az ideje,
hogy ne csak a múltunkra legyünk büszkék, hanem a jövőnkre is. A fejlesztések célja
tehát nem a látvány, hanem
az, hogy egy olyan Miskolcot
építsünk, ahol a gazdaság, az
ökológiai egyensúly és az emberi életminőség nem kioltják, hanem erősítik egymást.
És ez nem politikai kérdés. A
friss levegő nem kérdezi meg,
hova húztuk az ikszet, mielőtt
belélegezzük. A tiszta víz sem,
mielőtt megisszuk. Ez mindannyiunké, mindegy honnan
jövünk, hová megyünk.
Én mindig azt kérem: nézzék azt, amit teszünk. A zöldet, amelyet létrehozunk, a
buszokat, amelyeket lecserélünk. Azokat a vendégeket,
akik a zöld miatt jönnek Miskolcra. Ez nem propaganda,
ez a valóság. És még nagyon
az elején vagyunk, de tudom,
hogy jó úton járunk.
– Ha egyetlen mondatban
kellene összefoglalni, mit jelentenek ezek a projektek a Bükk
Városa Program végrehajtásában, mit mondana?
– Azt, hogy végre elkezdtük felépíteni azt a Miskolcot,
amelyben a fiaink és lányaink
is itthon akarnak majd maradni – nemcsak azért, mert
itt születtek, hanem mert úgy
érzik, hogy ez a város értük
van, és velük épül. A Bükk Városa Program éppen ezért már
nem csak egy ígéret – ez itt
már a megvalósulás kezdete.
MN