|
Amikor ezeket a sorokat írjuk, már kevesebb, mint 100 nap maradt hátra az ENSZ óceán konferenciájáig, ahol biztosítható lenne, hogy 2030-ra az óceánok 30%-a védetté váljon. Ennek a szükségességében 190 ország egyezett meg 2022 decemberében, majd a 2023 márciusában létrejött globális óceán egyezmény megteremtette hozzá az intézményi kereteket is.
Csakhogy egy fontos lépés elmaradt. Az óceán egyezmény akkor lép hatályba, ha legalább 60 ország törvénybe is iktatja, azaz ratifikálja a saját parlamentjében. Eddig azonban csak 18 tette ezt meg. Idén júniusban lejár a hatályba léptetés határideje, és ha a konferencián nem lesz meg a szükséges intézményi háttér, komoly veszélybe kerül a kitűzött 2030-as cél. |
 |
|
© Greenpeace / Tiffany Klein Bár az óceánok a légköri oxigén felét adják, fékezik a klímaválságot és élelmezésünkhöz is nagyban hozzájárulnak, elképesztően mostohán bántunk az itt élő csodálatos, sokszínű lényekkel. A féktelen túlhalászat, a szennyezés és a mélytengeri bányászat következtében az óceáni élővilág drámai mértékben károsodott. Nyílt tengeri védett zónák kijelölésére van szükség, ahol az élőlények biztonságban lehetnek és szaporodhatnak. Magyarországnak óceánpart nélkül is óriási szerepe van: mivel az egyezményt mi is aláírtuk, már csak a ratifikáció maradt hátra, ami Európa és a világ számára is példamutató értékű lenne. Petíciónkkal ezért arra biztatjuk a magyar kormányt, hogy tegye meg ezt a lépést minél előbb! A világóceán mindannyiunké, közös örökség, az emberi élet nélkülözhetetlen fenntartója – és számtalan élőlény otthona. |
|
|
a zsooóooócai vizek tisztaságáért az akkus szemét telep gondoskodik
Aláírtam, de az ensz miatt nem szívesen. Független, nem politikai és nem történelmi játékos szervezeteknek kellene foglalkozniuk az állat és élővilág védelemmel, bebizonyítani az ellenük bevetett csapásait az ide tartozó országoknak.