Féléves jogi csatározás, hatósági packázás és egy kétségbeesett anya nyilvános szereplése kellett ahhoz, hogy egy kisbaba végre hazatérhessen szüleihez. Az ügyet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) karolta fel, aminek nyomán a borsodi főispán személyesen avatkozott be. 

Hogyan tartsunk bent egy egészséges csecsemőt jogalap nélkül?

Mariannának orvosai korábban azt mondták, soha nem lehet gyermeke. Aztán 2024 februárjában mégis várandós lett, majd szeptemberben koraszülöttként világra jött kisfia. A család épp költözés közben volt – a férj munkahelye szolgálati lakást biztosított számukra, aminek kulcsát a szülést követő két hétben már meg is kapták.

A kórház azonban nem engedte haza a babát, először arra hivatkozva, hogy “bizonytalan”, hová vinnék. Hatósági határozat ekkor nem született, ami azt jelenti, hogy a gyermek benntartása jogalap nélkül történt. Hiába költöztek be a szülők az új otthonukba, a kórház továbbra sem adta ki a gyermeket, továbbra is hivatalos indoklás nélkül.

A kálvária októberben folytatódott, amikor a védőnő és a családsegítő váratlan látogatást tett a költözködés közepén lévő családnál. Alá akartak íratni Mariannával egy papírt – olvasás nélkül –, amely szerint ő maga kérte volna a gyermekvédelem bevonását. Az anyuka ezt visszautasította, amire gyakorlatilag fenyegetést kapott: nem kaphatja vissza a kisfiát, mivel “nem működik együtt” a hatóságokkal.

A hivatalos nevelésbe vételi eljárás csak októberben indult el – két hónappal a gyermek születése és kórházban tartása után. A decemberi gyámhivatali határozat végül állami gondozásba vette a babát, annak ellenére, hogy:

• semmilyen bizonyíték nem volt Marianna szülői alkalmatlanságára
• a család lakhatását rendben találták
• az apát türelmes, szeretetteljes szülőként jellemezték, aki naponta látogatta gyermekét

A gyermeket ezután átszállították a kórház “gyermekotthonnak” átnevezett részlegére. Ettől kezdve a szülők már csak kéthetente, egy-egy órára láthatták a kisbabát, aki a féléves elszakítás után már fel sem ismerte édesanyját.

Nyilvánosság és jogvédők – így változott meg hirtelen a helyzet

Marianna a TASZ segítségét kérte, az ügy januárban bíróság elé került. Az édesanya a Partizán műsorában is beszélt helyzetükről, felhívva a figyelmet, hogy az országban mintegy 300 hasonló sorsú kisbaba található, akiket ismeretlen okból tartanak kórházban. A nyilvánosság ereje és a jogvédők munkája végül meghozta az eredményt: március elején Marianna hazavihette kisfiát.

Az ügy nyilvánosságra kerülése után nem kellett sokat várni a hivatalos reakcióra. Alakszai Zoltán, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye főispánja közleményt adott ki. A fő célpont

a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet lett.

Korábban írtuk

Alakaszai. A TASZ erősen hiányos esetleírásaira

 2025.03.04.  1 Hozzászólások  Views11

 Facebook  Twitter  Linkedin  Pinterest  Email

Alakszai Zoltán

Fotó: Archív

Az elmúlt héten széles nyilvánosságot kapott egy kormányhivatalunknál zajló gyámhatósági ügy.

Tekintettel arra, hogy a gyermekvédelmi törvény szerint a gyámhatósági döntések nem nyilvánosak, a konkrét ügyről, a vonatkozó jogszabályok miatt nem kívánok részletekbe bocsátkozni, ugyanakkor néhány fontos dolgot szeretnék egyszer és mindenkorra tisztázni.

Teszem mindezt azért, mert a Társaság a szabadságjogokért (TASZ) nevű szervezet erősen megkérdőjelezhető tevékenysége szükségessé teszi, hogy bizonyos tényeket rögzítsünk.

A TASZ – jogászokhoz nem méltó módon – újfent és nem először szándékosan fontos tényeket kihagyva, egyes ügyeket a médián keresztül manipulálva tár a nyilvánosság elé. Azzal, hogy azt a hamis látszatot keltik, hogy a gyerekvédelemben dolgozó szakemberek, az a sok száz, sok ezer ember, akik gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai és a gyámhivatali munkatársak, visszaélnek a hatalmukkal és nem a gyermek érdekét szem előtt tartva végzik munkájukat, borzalmas károkat okoznak. Túllépve minden erkölcsi határt már-már azt a benyomást keltik, hogy a gyámhivatali kollégák munkájuk során csak azt lesik, mikor emelhetnek ki egy gyermeket családjukból. Meg is lett az eredmény: a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek számos, adott esetben életveszélyes fenyegetést tartalmazó üzenetet kaptak. Olyanoktól, akik az ügy részleteit nem ismerik és téves előítéletekre hagyatkoznak. Vagy éppen a TASZ erősen hiányos esetleírásaira. Mindez túlmutat a közigazgatás civil kontrollján és megengedhetetlen.

Figyelemmel kísérve mindezt, minden korábbi gyakorlattal szemben, úgy döntöttem, hogy az ügyet személyesen vizsgálom meg. Fontos hangsúlyoznom, hogy amióta Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye kormányhivatalát vezetem, soha nem éltem ezzel a diszkrecionális lehetőséggel. Azért sem, mert minden egyes ügy, különösen azok, amelyek a családból történő kiemelés kérdésével függnek össze, rendkívül bonyolultak és szakértelmet igényelnek. Szörnyű, embert próbáló dilemma még a legegyértelműbbnek látszó helyzetben is minden egyes eset.

Az ügy minden részletét megvizsgálva arra utasítottam kollégáimat — valamennyi érintett területen —, hogy az ilyen és ehhez hasonló nyomásgyakorlásnak a továbbiakban se engedjenek. Kizárólag a jogszabályok és a gyermek mindenek felett álló érdeke és legjobb szakmai tudásuk szerint döntsenek.

Ennek szellemében, valamint minden új körülményt figyelembe véve született meg a mai döntés, és erről értesítettük a szülőket.

Az összes reakció:

356Demkó Dóri, Bajusz Gábor 

Oszd meg és uralkodj magadon >>

• Telegram
• Print
• More

Related

Alakaszai Zoltán elegáns

Csattanós válasz azoknak, akik szerint Alakszai doki egy Savanyú Jóska. Küldjél

Alakaszai doktor szerint megállt az elvándorlás, a KSH szerint ennek éppen az ellenkezője az igaz. Helló bazmegye

Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem az eszakhirnok.com nézeteit tükrözik. Mi a hírt/eseményt közöljük, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni – azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.