Egy új interjúban volt szó Fideszről, az EU-ról, keleti nyitásról, Csurka Istvánról, a választók eljátszott bizalmáról és arról a bizonyos ereszről is.

Szájer József – szó szerint lecsúszása utáni – közéletbe való visszatérését követően már többedszer ad interjút: a volt európai parlamenti képviselő a Mandiner címlap után azt is megtapasztalhatta, hogy milyen is egy igazi Jeszenky-kaland. Most azonos nevű YouTube csatornáján a véleményvezér-újságíró is terjedelmes Szájer-beszélgetésben részesíti nézőit.

Az ifjabb Jeszenky beszélgetős műsorokban lassan megszokott kezdéssel Szájernek az Orbán Viktorhoz fűződő ősélményére kérdez rá, amire a volt politikus kifejti, hogy másodéves korában egyetemen találkoztak, ahol – átvitt értelemben – azonnal kiemelkedett a tömegből a későbbi miniszterelnök, majd a közös Bibós évek alatt lett Orbán a szervezet vezetője. Ám idővel a szakkollégiumi keret kicsi lett a társaságnak és ebből lett a Fidesz – foglalta össze Szájer. Orbán tehetsége már akkor is kiemelkedő volt abban, hogy egyszerűre fordítson le bonyolult üzeneteket és azonnal kitöltötte a maga körül lévő teret – fűzi tovább a gondolatmenetet. A volt politikus azzal folytatja, hogy Orbánnal ellentétben neki több idő kellett a kibontakozáshoz, amit más megfontoltabb politikusokhoz hasonlóan serkent Orbán határozottsága, ám az ösztönös döntéshozatal látszatának ellenére Szájer szerint Orbán minden döntése mélyen átgondolt.

Ezután a Fidesz kudarc-élményeire terelődik a szó, Szájer szerint ebből kettő nagy van:

  • Az 1994-es választásokon a várhoz képest alulteljesítettek a választásokon, épphogy csak megugrották a parlamenti küszöböt, ami annak a felismerésével járt, hogy akár teljes megsemmisülés is lehet a történet vége.
  • A következő kudarcként a 2002-es választásokat azonosítja a politikus, amikor a „rendszerváltoztatás utáni legjobb kormányzás” jutalma választási vereség lett az első Orbán-kormány után. Szájer szerint itt azt tanulták, hogy a pozitív eredményeket és döntéseket erőteljesebben és egyértelműen kell kommunikálni, amihez sajtó is kell, ám szerinte itt még nem volt meg a Fidesz kellő ereje.

A párt alapértékeinek definiálása során Szájer több elemet is kiemelt:

  • Szabadság,
  • diktatúraellenesség, ami – értelmezése szerint – antikommunizmust jelent
  • és nemzeti alapok.

Állítása szerint ezeket a szempontokat semmi nem írhatja felül, ám szerinte ezzel szavazat-maximalizációs szempontok is tökéletesen ki vannak elégítve – az egymással mindig veszekedő magyarokat szerinte ezzel tudta egyesíteni. A Fideszt szerinte az egyediség és a megújulási képesség emeli ki. Amikor átvettek valamit külföldről, akkor is magyar viszonyokra igazították – mondta Szájer. Meglátása szerint ilyen az Amerikából vett évértékelő beszéd. Szerinte nem a nyugat szolgai másolása a magyar történelem, kiemelkedőnek tartja az Aranybullát, ami hét évvel a Magna Carta után jött, ahogy a hatalmi ágak szétválasztására – meglátása szerint – a Szent Korona-tan hozott be azzal megegyező gondolatokat.

Ezen a ponton Jeszenszky hosszú eszmefuttatásba kezd, hogy a rendszerváltás utáni magyar jobboldal két meghatározó személyisége a nemzetközi rendszert és geopolitikai folyamatokat értő és beleilleszkedő Antal József volt, míg a másik oldalon a szunnyadó magyar néplélek mélyén zajló folyamatokra „váteszi”, „látnoki” képességekkel rátapintó Csurka István volt. Szerinte előbbi alul, utóbbi túlértékelte a magyar lehetőségeket. A műsorvezető fel is dobja a gondolatot, hogy Orbán Viktor kettejük kombinációja.

Szájer ezt a magas labdát pedig azzal a Koppány kontra Szent István analógiával csapja le, majd egy Orbán által vázolt törvényt idéz, hogy „csak annyi igazunk van, amennyi erőnk van hozzá, az igazságunk akkor válik igazsággá, ha megfelelő hátteret tudunk biztosítani.”

Szájer szerint Csurkának – amellett, hogy sok dologban tévedett is – igaza volt, ám az igazságát nem tudta érvényesíteni erő híján. Ha ma elolvassa valaki Csurka híres dolgozatát, akkor nem találni benne olyan pontokat, amikkel ne értenénk egyet, még ha a „bölcsességeit” meggondolatlan formában is tette közzé – mondja Szájer. Erre a műsorvezető azzal kontráz rá, hogy Csurka megelőzte a korát, ám a politikában szerinte elefánt volt a porcelánboltban, nem politikailag, hanem közéletileg volt felvevőpiaca – állítja.