Nem dühöngő, Arizona szoba nyílt a Miskolci Zrínyi Ilona Gimnáziumban

Mi is az  „Arizona-program?

A program az Amerikai Egyesült Államokból, Arizonából (innen a név) indult és ma már a világ számtalan országában alkalmazzák. Alapgondolata az, hogy olyan eszközt adjon a tanárok kezébe, mely személyiségi jogok megsértése nélkül képes segíteni a tanórai munkát. Azaz van a tanár, a jó diák és van a rendetlenkedő diák. A tanár tanítani szeretne, a jó diák tanulni, a rendetlenkedő diák pedig rosszalkodni, zavarni a tanórát.

Mi történjen ebben a szituációban? 

„Minden diák az életkora növekedésével fokozottan felelős saját életének alakításában” – fogalmazták meg a program kitalálói.

Rosszalkodni szeretnél? – kérdi a tanár a rossz diákot. Megteheted. De adj választ arra a kérdésre: miért? Nincs sértődés, nincs harag, és ami a legfontosabb, hogy elkerülünk minden agressziót.

Természetesen nem hihetjük, hogy az iskolai konfliktusok egy csapásra meg fognak oldódni az Arizona-programtól, mint egy csodaszertől. De hinnünk kell abban, hogy lehetséges az iskola életébe beépíteni olyan új módszereket, melyek megoldást kínálnak napjaink égető problémáira.

A program kidolgozásával egy időben szükséges hangsúlyozni, hogy nemcsak a mi iskolánkban jelentkező egyedi problémáról van szó.

A probléma megoszlik valahol az iskola, a társadalom, a jogalkotók, a közoktatási szakemberek és a család között.

Belső indítékunk a jobbító szándék. Újszerűsége miatt bizonyára sok munkát kell majd még elvégeznünk. Ám reméljük, hogy az Arizona-program és azok a módszerek, amelyeket majd a jövőben fogunk kitalálni mi, és a felelősséggel gondolkodó szakemberek, hozzásegítenek minket egy jobb iskolai légkör kialakulásához.

Mire alkalmas a program? 

Alkalmas a tanórákon előforduló konfliktusok kezelésére, segíti az iskolai szabályokhoz, normákhoz való alkalmazkodást, a közösségbe való beilleszkedést.

A program célja annak biztosítása, hogy a tanár nyugodt körülmények között végezhesse munkáját és a tanulni akaró diákok jogait megvédje az órák normális menetét zavarókkal szemben.

A program nem a büntetésre, sokkal inkább a tanulók saját felelősségére épül. Megtanulják, hogy a cselekedeteiknek következménye van, mindenkinek saját magának kell döntenie, és a döntéseiért ő maga felelős. A kölcsönös tisztelet az alapja a tanár és diák együttműködésének. Az alapvető jogok és kötelességek egyaránt vonatkoznak a tanárra és a diákra.

A program alapelve:

– egymás iránti tisztelet

– egyéni felelősségérzet

Alapvető jogok:

– minden diáknak joga van a zavartalan tanuláshoz;

– minden tanárnak joga van a zavartalan tanításhoz;

– a tanár kötelessége megvédeni a tanulni akaró diákok jogait;

– mindenkinek tisztelnie kell mások jogait.

Világos, betartható szabályok, keretek, határok kialakítása szükséges, amelyek mindenkire egyformán vonatkoznak.
A program lényege, hogy a gyermeket „kikapcsolom a helyzetből”- kiküldhetem, de soha nem indulatból!
A pedagógus részéről fontos a segítő szándék sugárzása, a gyermek maximális elfogadása.
A tantestület részéről kiemelten fontos követelmények: egységesség, következetesség, türelem.
A program kidolgozásának módjáról, és a program „Alapszabályairól” a tantestület hoz döntést.

Az „Arizona program” működése

A program működtetése a hétköznapokban

• a program sajátos iskolánkra szabott formájának kidolgozása
• az „Alapszabályok” ismertetése az érintettekkel,
• az „Alapszabályok” kifüggesztése a tantermekben (esetleg az iskola épületén belül több ponton)
• a program beindítása

Betartandó szabályok

• Az órára pontosan érkezem, a szükséges felszereléseket előkészítem
• Követem tanárom utasításait, együttműködöm
• Társaimat nem zavarom
• Jelentkezem, megvárom, hogy felszólítsanak
• Engedély nélkül nem hagyom el a helyem
• Sértő, trágár szavakat senkivel szemben nem használok
• Az iskolai berendezésekre, eszközökre vigyázok

Konkrétumok az Arizona-programból

Az óra menetét zavaró tanulótól a tanár megkérdezi, hogy melyik szabály ellen vétett, és a továbbiakban szabálykövetően viselkedik vagy inkább kimegy a tréningszobába. Ha az osztályban való tartózkodást választja, és újra rendetlenkedik, a tanár már nem ad választási lehetőséget, hanem egyértelmű jelzéssel a diák tudomására hozza, hogy el kell hagynia a tantermet.

1. A tanteremben a tanárnak kötelessége, hogy gondoskodjon a szabályok betartatásáról. Amennyiben a tanórán a tanár úgy véli, hogy a tanuló vétett valamely szabály ellen, felemelt kézzel jelez (1. figyelmeztetés), majd megkérdezi a diákot: „Melyik szabály ellen vétettél?”
2. Atanuló a kifüggesztett szabályokból kiválaszthatja azt a szabályt, amelyet nem tartott be. Tisztelettudóan megválaszolja a kérdést. (A „nem tudom” válasz nem elfogadható.)
   Eldöntheti, hogy a továbbiakban szabálykövetően viselkedik, s a tanteremben marad, illetve inkább távozik a tréningszobába.
3. Amennyiben a tanteremben maradás mellett dönt, ügyelnie kell arra, hogy ismételten ne zavarja meg az óra menetét. Amennyiben a tanuló másodszor is vét valamely szabály ellen, a tanár kézmozdulattal (2. figyelmeztetés) jelzi, hogy a tanulónak távoznia kell a tréningszobába. (A tanár közli vele: „Ezzel a viselkedéssel eldöntötted, hogy a tréningszobába távozol.”)
4. Adiák tulajdonképpen mindkét esetben a saját döntése alapján távozik a tréningszobába. Távozása az „Információs lappal” történik, amelyet a tanár értelemszerűen tölt ki.
5. Adiáknak az „Információs lappal” jelentkeznie kell a tréningszobában tartózkodó nevelőnél, akinek segítségével „Visszatérési tervet” kell készítenie.
6. Amennyiben a tanuló a felügyelő tanár számára elfogadható tervet készít, visszatérhet a tanórára. Fontos, hogy a visszatérésével sem zavarhatja meg az óra menetét. A visszatérő lapot csendben a tanári asztalra helyezi, majd a helyére ül és igyekszik bekapcsolódni az óra folyamatába. Így nem sérül a zavartalan tanulási és tanítási folyamat.
7. Az osztályterem elhagyása egy információs lappal történik, amelyre a szaktanár feljegyzi, hogy milyen probléma volt a tanuló viselkedésével.
8. Atréningszobában a tanulónak az iskola házirendje szerint kell viselkednie. A felügyelő tanár utasításainak betartása számára kötelező. Ennek megszegése azonnali szülői bevonást eredményez.

A tréningszobában tartózkodás szabályai

1. Atanteremből korábban távozott diák bekopog a tréningszoba ajtaján. Belépés után szükség szerint bemutatkozik, majd az ott tartózkodó nevelőnek átadja az „Információs lapot”.
2. Az ügyeletes nevelő a szobában lévő „Űrlapon” regisztrálja a tanulót.
3. A diák kap egy „Visszatérési tervkészítő lapot”.
4. A diák leül egy asztalhoz és átgondolja, melyik szabályt sértette meg, milyen következményei vannak tettének saját magára, illetve osztálytársaira nézve.
5. A diák visszatérési tervet készít arra vonatkozóan, hogyan tudná a jövőben ezt a magatartást elkerülni.
6. A terv készítésében az ügyeletes nevelő segítséget ad, ha azt kéri a tanuló. „Nem tudom” válasz nem elfogadható.
7. Haa diák jó visszatérési tervet készít (ezt az ügyeletes nevelő értékeli és dönti el), akkor a diák az aláírt „Visszatérési tervvel” térhet vissza a tanterembe. (Ezen a lapon az időpontot is mindig rögzíteni kell.)
8. Ha a diák nem készít vagy nem elfogadható „Visszatérési tervet” készít, akkor a tréningszobában marad, amíg el nem készíti az elfogadható tervét. Ha erre nem kerül sor a tanítási időben, akkor másnap reggel a tréningszobába kell visszatérnie, lehetőleg a szülőjével.

A pedagógusok tanórán kívüli idejükben külön beosztás szerint látják el az ügyeletet a tréningszobában.

Néhány gyakorlati tudnivaló:

A tanterem elhagyásának módjadja 

1. A tanárnak kötelessége, hogy gondoskodjon a szabályok betartatásáról. Ha egy tanár azon a véleményen van, hogy egy tanuló hátráltatja őt a tanításában, vagy a többi diákot zavarja a tanulásban, kérdéseket tesz fel a rendetlenkedő diáknak. Először megkéri a rendetlenkedő diákot, hogy hasonlítsa össze, viselkedése megegyezik-e az osztályszabályokkal vagy sem.
2. A diák ezután eltekinthet az óra további zavarásától, vagy dönthet úgy, hogy elhagyja az osztálytermet, és a tréningszobába megy. A lényeg, a saját egyéni döntésen van! Ha marad, és újra zavarja az órát, már nincs lehetősége a választásra, ki kell mennie a tréningszobába, hiszen tudatosan döntött a szabályok ellen.
3. Természetesen nincs szabály arra, hogy mi minősül az óra zavarásának, azt mindig a tanár dönti el. Ha többen rendetlenkednek, egyszerre csak egy tanuló mehet ki, de egy óráról több tanuló is távozhat. Ha a diák úgy dönt, hogy elhagyja az osztálytermet, a tréningszobába kell mennie. Fontos még megemlíteni, hogy amennyiben a tanuló elhagyja az osztálytermet, ezt adminisztráljuk le, illetve, hogy a tananyagot pótolnia kell. A távozása nem mentesíti a következő órai esetleges felelés vagy dolgozatírás alól. Ha dolgozatírás közben hagyja el az osztálytermet, a dolgozatot addig értékeljük, ameddig megírta.

Tanácsadói megbeszélés

Talán az egyik legtöbb gondot okozó kérdés a „Mi az oka, hogy így viselkedtem”? Természetesen a „nem tudom” válaszokat nem fogadhatjuk el, hiszen a cél, hogy a gyermek felelősséggel gondolja végig tetteit és annak következményeit. A tervkészítés fontos pontja a segítségkérés, minden esetben olyan felnőttet kellmegneveznie, akiben megbízik. Ez lehet osztályfőnök, vagy bárki a tantestület tagjai közül a felkínált „Trénerlista” alapján. Mindig a tréningszobában ügyeletet tartó tanár feladata, hogy szóljon annak a kollégának, akit segítőként jelölt meg a diák.

A tanácsadó megbeszélések sorában az első – ahogy azt már említettük – a diák és az általa a tervlapján említett személy között történő elbeszélgetés. A beszélgetések során megpróbáljuk az okokat felderíteni. Ebben a bizalomnak nagy szerepe van, fontos, hogy a tanuló el merje mondani problémáit, gondjait. Ezeken a megbeszéléseken sok olyan dologra fény derülhet, ami a tanuló viselkedését megmagyarázza és segíthet a megoldásban.

A tréningszobába kerülés következményei a tanácsadó megbeszélések:

• • • 5 eset után tanácsadó megbeszélésre, amelyen részt vesz a gyermek, egy a gyermek által kiválasztott pedagógus és egy tanár
    • 10 eset után újabb segítő szándékú megbeszélésre, amelyre bekéretjük a szülőt is és részt vesz rajta az iskolaigazgató is
    • 15 alkalom után ismételt megbeszélés következik, amelyre szintén be kell jönnie a szülőnek, továbbá részt vesz rajta a Gyermekjóléti Szolgálat szakembere is
    • 20 alkalom után ismételt megbeszélés következik, amelyen a résztvevők köre a rendőrség Gyermek és Ifjúságvédelmi Osztályának képviselőjével bővül ki.

Terveink szerint a program várható eredményei a következők lehetnek:

• nyugodtabbá válik a tanórák légköre
• több idő juthat a koncentrált munkavégzésre
• javulhat a tanár-diák viszony
• erősk viszony
• erősödik a tanulni kész diákok jogainak védelme
• javulhat az iskola megítélése a szülők körében
• nem érzik tehetetleneknek magukat a pedagógusok a renitensekkel szemben
• a problémás gyerekekkel több lehetőség nyílik a személyes beszélgetésekre
• a zavaró diákok a tanórán elveszítik a „színpadot”,
• gondolkodásra kényszerül a renitens gyerek, nem bújhat a „Nem tudom” válasz mögé,
• a beszélgetéseknek köszönhetően feltárulhatnak olyan okok, amik előidézik a helytelen viselkedést,
• a programnak köszönhetően még szorosabbá válhat több intézménnyel, személlyel az iskola kapcsolata.