Azoknak, akik kérdezik: „Miért számít Ukrajna”? Ezért

Igen tömérdek sok ásványkincs található Ukrajnában és nyersanyagok kőolaj, földgáz, palagáz amit ha kitermelnének óriási üzlet. Tudják ezt az „Usákok” is. Háború ide vagy háború oda szomorú. DE ennek ellenére pezseg az élet Ukrajnába belvárosba sétálva vagy ha csak Youtube-on is nézi szemléli az ember márkásabbnál márkásabb üzletek, kávézók, éttermek nyíltak az utóbbi 4 évtől 2022 től napjainkig 2024-ben is mindenhol vagy felújítások vagy daruk amik már az újjáépítésre utalnak. Világmárkák is helyet találtak Ukrajnában kávézóktól kezdve, illatszeriparig minden van Swatch, Costa cafe, Illy, Dolce Gabana stb…szinte az ember nem hisz a szemének mintha nem is lenne háború Ukrajnában. Látván dolgokat az USA már betette a lábát Ukrajnába főleg a fővárosba Kijevbe tehát gazdag ásványkincsek mellett a nagy világmárkák is „megvetették lábukat” Ukrajnába. Éjszakai mulatók, bárok pedig fiatalok által szinte hemzsegnek, mindenhonnan latin vagy disco zene dübörög. Meglepő de sok angol beszédet lehet hallani feltehetően az ott zsoldos katonák éjszakánként mulatóba járnak az időt lazítani. Mintha az USA látszólagos jólétet teremtett volna ahogy szokás mondani 51-dik tagállamában Ukrajnában. „Előretolt viszonylagos és látszólagos jólétet már most bevitték Ukrajnába a háború ellenére is. Miért? Mert ahogy fenti címsorba lap tetején „Mert számít Ukrajna” tudja magáról nyersanyagban és ásványkincsekben gazdag. Nyugatra ácsingóznak. BlackRock a világ legnagyobb befektetője is már megvetette lábát ott és a nagy hitelezők Világbank, Hitelbank. De cserébe biztos fognak majd végén kérni valamit Ukrajnától ! Biztosan ! Mert ugye „nincs ingyen ebéd”. Élet példája. Ahogy a tanú című filmben is anno elhangzott és tanulságos volt ad egy ” A tények makacs dolgok” ad kettő ” Tudja Pelikán elvtárs a végén egyszer majd kérni fogunk magától valamit”. Hangozhatna úgy is napjainkra jellemzően „Tudja Zelenszkij elvtárs egyszer még a végén kérni fogunk magától valamit” mondhatná neki a nyugat az USÁKOK és hitelezői. Na de nagy kérdés mi lesz az a nagy valami amit majd hitelezők végén kérnek Ukrajnától? Fent említett ásványkincsek amire majd ráteszik kezüket vagy már rá tették mint hitelezőknek majd a fedezete. Vagyis Ukrajna sajnos saját magát árúsítja majd ki a nyugatnak és állandó függőségi viszonyba kerül majd vagy kerülhet ha eképp alakul. Így a nyugat és hitelezők „két legyet ütnek egy csapásra” fenti felsorolásban utoljára írják de nem utolsó sorban védelmi ipar exportja bezony ám Német Rheinmetall és Törökök dróngyárból származó bevételekre is „lecsapnak majd mint a sas” Ukrajna is ad így másik oldalon hitelezőnek is pénzére fedezet pedig ásványkincsek „ki van ez kérem találva nem buták hitelezők sem” na igen ám de így Ukrajna sajnos örök függőségi viszonyba kerül majd a nyugat felé és hitelezői felé állandó bizonyítási és ellenőrző szerepben kontroll alatt tatva mert azért a szó szoros értelmében függőségi viszony miatt nagyon is figyelik majd Ukrajnát ellenőrzésük kontroll alatt tartva egy nagyon hosszú időre na ezt kell itt látni. Mindezek mellett az erőviszonyok is kelet felé tolódnak amiről már többször lehetett hallani a London – Párizs – Berlin tengely egy Warsó – Wilnius – Kijev tengely irányába tolódik kelet felé. Lengyeleknél, Litvánoknál Balti Tenger mint óriási kijárat tengeri kereskedelemnek Balti Tenger, Ukrajna pedig ásványkincsek ezek mellett ezzel párhuzamosan pedig Románia Fekete tenger Neptun Deep földgázmező. Tehát az eddigi Európai nyugati központ Londonnal már csak részben az új erőközpont új erőközpont a baltikumtól a balkánig lesz plusz Ukrajna egy észak (Warsó) – dél (Bukarest) és kelet (Kijev) tengely irányába tolódik el. Az új Európai nagyhatalmak tehát Lengyelország, Románia és Ukrajna lesz mint utóbbi új várományos a háború után. Ők már a háború utáni időkre készülnek. Zelenszkij már kész béketervel állt elő amit a nyugat elfogad nagy kédés majd mit szól hozzá a béketervhez Oroszország. Már Ukránok pezzegetik béketárgyalásra készek leülni beszélni Oroszországgal is. Nagy kérdés vajon Oroszország is fogadókész lesz -e majd ehhez.