A MoHu szerint az emberek túl gyorsan (sic) váltják vissza a palackokat

Megyénkben is számtalan olyan település található, ahol egyáltalán nincs RePont, azaz hivatalos visszaváltási lehetőség.

Pedig egy hónapja már csak betétdíjas műanyagpalackokat és alumínium-dobozokat lehet forgalomba hozni Magyarországon, a visszaváltó-automaták pedig elvileg több mint fél éve állnak, mégsem működik zökkenőmentesen a visszaváltási rendszer – írja az rtl.hu.

Az automatákkal többféle probléma is elő szokott fordulni, például:

  • nem tudják beolvasni az aludobozok vonalkódját;
  • megtelnek;
  • vagy meghibásodnak, és csak lassan javítják ki őket.

Vannak olyan helyek is, ahol az automatát csak úgy lehet megközelíteni, hogy a vásárló végigmegy egy bolton, amit egy üveg visszaváltásáért értelemszerűen nem mindenki akar megtenni.

Az automatákat viszont nem a boltok üzemeltetik, hanem a MoHu, aminek az üzletek sokszor jelzik is a problémákat, akár arról van szó, hogy az automata megtelt, akár arról, hogy elromlott. Ők viszont nem mindig tudnak időben reagálni, ami miatt a kereskedők sem tudnak mást csinálni, minthogy újra és újra megkérik őket.

Ozolai Gábor, a MoHU szóvivője az RTL-nek erről azt nyilatkozta: „A sebesség, amilyen sebességgel váltják vissza az emberek, ami nagyon jó, az egy kicsivel gyorsabb annál, mint amire számítottunk. Tehát ezt kezelni kell, és az a lényeg, hogy ez a több millió, két és fél millió palack, ennek a hulladéka most már megfelelő helyre fog kerülni.”

9 Responses

  1. Eddig is megfelelő helyre került, a szelektív gyűjtőbe. Engem meglopnak,hogy gazdaguljanak belőlem, még egy adót kitaláltak, mivel adómentes vagyok, mindent adóval fizettetnek meg velem.

    1. Ne fáradj a hergeléssel!
      „Kétfajta van ebből, az úgynevezett RDF és az SRF.

      Az RDF a Refuse Derived Fuel rövidítése, egy másodlagos tüzelőanyag, amelyet a kevert települési hulladék, illetve a szelektívhulladék-gyűjtés maradék hulladékának kiválogatása után nyernek. Erőművekben vagy cementgyárakban hasznosítják.

      Hasonlóan másod-tüzelőanyagot jelent az SRF (Solid Recovered Fuel), ám a kettő mégis eltérő.

      A különbség az, hogy az SRF előállítása során a hulladék biológiai kezelésen esik át (jellemzően biológiai szárítás), aminek eredményeként az eredeti biológiai szervesanyag-tartalomnak mintegy kilencven százaléka megmarad, a teljes nedvességtartalom viszont mindössze tíz százalékra csökken. Ennek fűtőértéke nagyobb, mint az RDF-é.

      Az SRF-et erőművekben is lehet hasznosítani, míg az RDF-et csak hulladékégetőkben és együttégetés során lehet felhasználni.”

      1. Hja! ????

        „Főbb adataink 2023.09.12-től:

        Név: PET Kupa Egyesület / Plastic Cup Society

        Székhely: 5000 Szolnok, Gutenberg tér 2. V. em. 3. ajtó
        Adószám: 18228476-2-16
        Bankszámlaszám (változatlan): 11600006-00000000-81325579

        1996 óta létezik az egyesületünk, amelynek indulásakor a tevékenységét a természetfilmek és dokumentumfilmek készítése töltötte ki, bejegyzetten viselte a Természetfilm.hu Egyesület nevet.
        Az egyesület életében 11 évvel ezelőtt – akkor még csupán egy kezdeményezésként – indult el a folyótisztító és folyómentő megmozdulás, a PET Kupa”

  2. Majd eladjátok külföldnek, mint az étkezési jegy forgalomba hozatalának jogát. Megy az nektek!

  3. Igen. Az egy literes ásványvizes palackban, cirka 1 Ft a nemzeti vagyon ásványvíz ára. A többi…. „csomagolás”.
    ….
    „Kezdjük a kemény tényekkel: a palackozott ásványvíz literenkénti ára alsó hangon 50 forintnál kezdődik, a csapvíznél ez Budapesten például 0,22 forint, de csatornadíjjal együtt is ritkán haladja meg a 0,5 forintot. Amerikában a változó árak miatt nehezebb ezt számszerűsíteni, de a WWF 2001-es tanulmánya nyomán máig azt emlegetik, hogy ott akár ezerszeres áron is simán kapkodják a palackozott vizeket….Ezt is Amerikának köszönhetjük
    A neves hidrológus, Francis H. Chapelle A palackozott forrásvizek természetes története című könyvében leírja, hogy az első feljegyzések szerint még az Egyesült Államok megalakulása előtt pár évvel, 1767-ben, egy bostoni gyógyfürdőben adták el az első palackozott vizet. A 19. század közepére, az olcsó üvegkészítési technológiának köszönhetően már tömeggyártásra is alkalmassá vált: 1856-ra már 7 millió üveg ásványvizet adtak el évente.”

    https://qubit.hu/2018/01/16/hiaba-folyik-szinte-ingyen-a-csapbol-ugy-isszuk-a-meregdraga-palackozott-vizet-mint-ha-nem-lenne-holnap

  4. Mekkora összeghatárig adómentes az így ( visszaváltásból ) szerzett jövedelem ?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Zsófia-kilátó webkamera

Zsófia-kilátó webkamera

Legfrissebb

Friss kommentek

Népszerű

Népszerű