Az ENSZ közgyűlése csütörtökön New Yorkban kis többséggel hivatalosan is népirtásnak minősítette a srebrenciai mészárlást, július tizenegyedikét pedig megtette emléknapnak. A határozatot Magyarország Észak-Koreával, Nicaraguával, Kínával és Vlagyimir Putyinnal egységben nem ismerte el.

A potocari emlékpark, a srebrenicai tömeggyilkosság helyszínén.
photo_camera A potocari emlékpark, a srebrenicai tömeggyilkosság helyszínén. Fotó: ENIS ZUBERI / ANADOLU AGENCY / ANADOLU VIA AFP

Balk Magazin arról írt, hogy annak érekében, hogy a szavazás eredménye hosszú távon se menjen feledésbe,a Srebrenicai Anyák Egyesülete a Potocariban lévő emlékhelyen egy szégyenfát állít fel, amire határozat ellen szavazó államok neveit vésik fel.Magyarország az egyetlen EU-s és NATO-tagállam, ami az ellen szavazott, hogy Srebrenicát a nemzetközi közösség népirtásnak tekintse. A magyar kormány a szerb szoros szövetségese, így most is az ő álláspontjuk mellé állt, de ehhez egyáltalán nem sikerült társakat találni Európában, hogy kevésbé legyen feltűnő.

Szijjártó pénteken azt mondta, szomorú, ami Srebrenicában történt, de azért nem támogatták az ENSZ-határozatot, mert „az az egész régió számára igen veszélyes ellentéteket éleszthet újra a Nyugat-Balkánon”.

1995-ben a boszniai szerb erők Ratko Mladić vezetésével több mint 8000 bosnyák civilt lőtt tömegsírokba Srebrenicában. A nemzetközi bíróságok a mészárlást eddig is népirtásnak tekintették, mostantól azonban a július 11-i emléknap elfogadásával az ENSZ hivatalosan is így emlékszik meg róla.