Nem csak a turisztikai cégeknek jó hír, hogy idehaza is egyre népszerűbb a kerékpáros turizmus

Az ő kiszolgálásukat célozzák a vezetett, illetve vezető nélküli túrák, a különféle rendezvények, illetve az egyre népszerűbbé váló olyan utak, ahol a többnapos biciklizést sátorozással kombinálják. Nő az olyan szervezett kerékpártúrák népszerűsége is, amelyeken a szülők és gyermekek együtt vehetnek részt. Ahogy a wellness- és egészségturizmus többi ágában, úgy a két keréken érkező vendégek is egyre inkább személyre szabott – az érdeklődési körtől és az edzettségi szinttől függő – programokat keresnek.

A kerékpáros turizmus térnyerése nemcsak a szervezésben részt vevő turisztikai cégeknek kifizetődő. A biciklisták a vendégek új rétegét jelentik, nem véletlen, hogy világszerte – elsősorban Észak-Amerikában és Európában – a helyi önkormányzatok is sokat áldoznak az infrastruktúra fejlesztésére és a kerekezők biztonságának fokozására. Figyelemre méltó, ahogyan azon országok – egyebek mellett Ausztria, Svájc és Olaszország –, ahol korábban meghatározó szerepe volt a téli sportoknak, miként fejlesztik erőltetetten a kerékpáros turizmust. Hóból ugyanis a globális felmelegedés miatt egyre kevesebb van, és a hosszabbá váló fagymentes időszakban a tömegesen érkező biciklisták tarthatják életben az idegenforgalomból élő hegyvidéki településeket.

Az előrejelzések szerint a fejlődés még jó ideig töretlen marad, világszerte folyamatosan nő ugyanis az érdeklődők köre. Nemcsak az infrastruktúra elemei újulnak meg, hanem a GPS-navigációs eszközök is, egyre egyszerűbbé válik ezek használata. Ez pedig azt jelenti, hogy azok is drótszamárra mernek ülni, akik korábban attól tartottak, esetleg eltévednek egy hosszabb kiránduláson.

A tekerést – elsősorban az emelkedőkre való feljutást – segítő elektromos meghajtás térnyerése is növeli a piacot, hiszen olyanok is vállalkozhatnak egy-egy túrára, akiknek a fizikai állapota korábban nem engedte meg, hogy két keréken teljesítsék a távot. Az infrastruktúra és technológia fejlődése ellenére több tényező is akadályozza a kerékpáros turizmus térnyerését. Az egyik az, hogy továbbra is veszélyesek azok az utak, ahol a biciklisták és az autósok vegyesen közlekednek. Ugyancsak gondot jelent, hogy a kerékpáros turizmus függ az időjárástól, a téli és esős időszakokban a legtöbben nem szállnak nyeregbe.

Magyarországon is nő ennek a szabadidős tevékenységnek a népszerűsége, aminek egyik bizonyítéka, hogy idén a korábbi hét helyett már tizenegy helyszínen rendezik meg a Ring Sorozat eseményeit. A Ring lényege, hogy a résztvevők körbebicikliznek egy-egy hegyet, a 2024-es első ilyen rendezvényre április végén kerül sor, akkor a bringások a Mátrát kerülik meg. Az indulók két lehetőség közül választhatnak, a rövidebb táv 46 kilométeres és 450 méteres szintemelkedést tartalmaz, míg a hosszabb 97 kilométer hosszú, és 1110 métert „másznak meg” a kerekezők. A májusi Cserhát-körön még több lehetőség várja a résztvevőket: a száz kilométer hosszú és az 51 kilométeres táv mellett lesz egy 27 kilométeres családi szakasz is.

A Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség közben arra készül, hogy megszervezze a gyalogos Országos Kéktúra bringás alternatíváját is, a Horizont programot. Már megkezdődött az útvonal kijelölése, a tervezett út nyugat felől indulva szeli majd át az országot. Terveznek egy mobiltelefonos applikációt is, ami lehetővé teszi majd az útvonal teljesítésének digitális nyomon követését, a pecsétgyűjtést és a megtett útszakaszok nyilvántartását is.

A 2030-ig érvényes Nemzeti Kerékpáros Stratégia szerint az utóbbi években mintegy ezer kilométernyi új kerékpárút épült az országban, és ugyanilyen hosszúságú biciklis túraútvonalat jelöltek ki. (A bringautak mintegy fele önálló út, a másik fele kijelölt kerékpárút.) A további fejlesztésekkel a cél az, hogy 2030-ra a lakosság 35 százaléka hetente többször is használjon kerékpárt fő közlekedési eszközként. Az infrastrukturális befektetéseknek köszönhetően az évtized végére a turisztikai kerékpárút-hálózat hossza meghaladja majd a 15 ezer kilométert, és olyan magas szintű szolgáltatásokat és élményeket nyújtó kerékpáros turisztikai térségek jönnek majd létre, ahol a helyi vállalkozások többletbevételhez jutnak egy fenntartható és a környezet számára többletterhelést nem okozó forrásból.

A stratégia ugyancsak célként tűzte ki, hogy lakosság valamennyi rétege számára legyen elérhető kerékpár, legyen az saját, közösségi vagy céges bicikli, elektromos rásegítéssel vagy anélkül. Bár a tervezet fontos célnak nevezi a kerékpározás további térnyerésének elősegítését, nem kis ellentmondás feszül a dokumentum szelleme és a kormányzati propaganda között. Karácsony Gergely budapesti főpolgármestert – aki valóban kerékpárosbarát településsé kívánja átalakítani a magyar fővárost – például folyamatosan támadják a Fidesz politikusai és megmondóemberei a biciklisek támogatása miatt.

hvg.hu