Duplázódott a végrendelkezők száma a közjegyzőknél tíz év alatt

Duplázódott a végrendelkezők száma a közjegyzőknél tíz év alatt

Népszerű a végrendelet: tavaly mintegy öt százalékkal többen tettek végintézkedést közjegyző
közreműködésével, mint 2022-ben. Gyakran végrendelkeznek azok a házaspárok, akiknek több
kapcsolatból is született gyermekük, ők így tudják egyenlően elosztani közös vagyonukat. A
törvényes öröklési rend ugyanis hátrányosan érintheti azt a korábbi kapcsolatból született
gyermeket, akinek a szülője hamarabb hal meg. Az élettársakra is jellemző, hogy
végrendelkeznek egymás javára, ők ugyanis, a házastársakkal ellentétben, a törvényes öröklési
rend alapján nem örökölnek egymás után.
A közjegyzők tapasztalatai szerint gyakran tesznek végrendeletet a nem az első házasságban élő
szülők. Különösen akkor, ha korábbi kapcsolatukból is született gyermekük, és a házaspárnak igénye,
hogy a nem közös gyermekeik egyforma részhez jussanak a közös vagyonból. Ha a törvényi
szabályokra bízzák az öröklést, akkor kevesebbet örököl annak a gyermeke, aki hamarabb hal meg.
Ilyenkor ugyanis a túlélő házastárs is örököl egy gyermekrészt, az ő halála után pedig a volt
házastársa korábbi kapcsolatából származó gyermek nem válik örökösévé.
Egy egyszerű példán jól látható a különbség: amikor egy házaspár mindkét tagjának egy-egy
gyermeke van korábbi kapcsolatából, és nem született közös gyermekük, akkor a közös vagyonukból
egynegyed részt kap az a gyermek, akinek a szülője előbb hal meg, és háromnegyedet, akinek
később.
Ezt sokan igazságtalannak tartják, ezért végrendeletben rendezik el vagyonuk sorsát. Erre két
lehetőségük is van a házastársaknak: tehetnek külön-külön vagy közösen is végrendeletet. Utóbbi
érvényben marad az egyik fél halálát követően, és ha kikötik, akkor módosítani vagy visszavonni sem
lehet. Akik nem szeretnék vállalni ez a halálon túli megkötést, azok gyakran egymással egyeztetve, de
mégis külön-külön végrendelkeznek különvagyonukról és a közös vagyonból rájuk eső részről. A
közjegyzők tapasztalatai szerint egyelőre még ez utóbbi a gyakoribb a házaspároknál, ugyanakkor
tavaly megugrott a közös végrendeletet készítő házaspárok száma, több mint másfélszer annyian
kerestek fel közjegyzőt emiatt, mint 2022-ben.
„Akik maguk szeretnék eldönteni, hogy haláluk után kik és hogyan örököljék a vagyonukat, azoknak
mindenképp érdemes még időben végintézkedést tenniük. Így akár többet juttathatnak azoknak a
gyermekeknek, akiknek az életükben kevesebbet adtak, vagy bebiztosíthatják a korábbi
kapcsolatukból származó gyermekek örökrészét. A közjegyzők tapasztalatai szerint a nem az első
házasságban élők egyre gyakrabban tesznek végrendeletet, ezzel pedig az örökösök közötti családi
vitákat is megelőzhetik” – mondja Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.
Mozaikcsaládoknál az is gyakori a tapasztalatok szerint, hogy a végrendelkezés mellett ajándékozási,
illetve házassági vagyonjogi szerződéseket is készíttetnek a szülők, ezzel tisztázva a korábbi
kapcsolatokból hozott jogokat, kötelezettségeket. Ezek a szerződések is befolyásolják a későbbi
öröklést.
Az öröklési szerződés veszi át a tartási szerződés szerepét
Nemcsak a végrendeletek száma növekszik a közjegyzőknél évek óta, hanem az öröklési
szerződéseké is: tavaly tíz százalékkal többet kötöttek, mint 2022-ben. Ennek oka, hogy egyre többen
maradnak időskorukra egyedül, állandó segítség nélkül a közeli hozzátartozóik külföldi munkavállalása
vagy falvakból városba költözése miatt. Egy öröklési szerződéssel pedig haláláig biztosíthatják
maguknak a megfelelő gondozást és eltartást. Ráadásul a tartási vagy az életjáradéki szerződéssel

szemben ez nagyobb biztonságot jelent az időseknek, hiszen a jellemzően a tartásért, gondozásért
cserébe adott lakás tulajdonjoga csak az örökhagyó halálával száll át a szerződéses örökösre.
Csak végrendelettel tudnak örökölni egymás után az élettársak
Gyakori az is a közjegyzői gyakorlatban, hogy élettársak végrendelkeznek egymás javára. Ők ugyanis
a törvényes öröklési rend szerint nem örökölnek egymás után, még a közösen lakott ingatlanra sem
illeti meg őket haszonélvezet. Így végrendelet hiányában semmit nem kapnak a párjuk után, és ha
nincs tulajdonrészük a közösen lakott lakásban, ki is költöztethetik őket az örökösök.
Sok az érvénytelen házilag szerkesztett végrendelet
Végrendeletet akár sajátkezűleg, elejétől végéig kézzel írva is lehet készíteni, ugyanakkor érdemes
közjegyző vagy ügyvéd segítségét igénybe venni. Egy végrendeletnek ugyanis szigorú formai és
tartalmi követelményeknek kell megfelelnie, és elég egy apró hiba, hogy érvénytelen legyen. A házilag
készített végintézkedések sokszor hiányosak, hibásak, emiatt pedig érvénytelenek – ezt tapasztalják a
közjegyzők.
A közjegyzőnél készített végintézkedésnek ugyanakkor számos további előnye is van. A közjegyző
közreműködésével kiküszöbölhetjük azokat a formai és tartalmi hiányosságokat, amelyekre hivatkozva
az örökösök megtámadhatják azt a hagyatéki eljárás során. Ezen felül a közjegyzői okiratba foglalt
végrendelet tényét mindig bejegyzik a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, így majd a
hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző is biztosan tudomást szerez róla.